Megnéztük, mi kell ahhoz, hogy a francia elnökválasztás első fordulóját minden bizonnyal elvesztő Nicolas Sarkozy megnyerje a második fordulót. Az eddigi nagy fordítások hátterét megnézve a végső győzelmére csekély az esély.
Franciaország első közvetlen elnökválasztását 1848-ban rendezték, a választópolgároknak utána száztíz évet kellett várniuk a következő alkalomra. Az első és a második elnökválasztás sima volt, Charles-Louis Napoléon Bonaparte, a későbbi III. Napóleon és Charles de Gaulle 70 százalék fölötti szavazattal nyert.
Az első fordításra 1974-ig kellett várni, amikor az első fordulóban hiába vezetett a szocialista François Mitterrand 11 százalékkal, végül 50,81:49,19 arányban alulmaradt Valéry Giscard d'Estaing-nel szemben. Sarkozy jelenlegi helyzete cseppet sem emlékeztet az akkorira: egyrészt nem szenvedett akkora vereséget az első fordulóban, mint Giscard d'Estaing, másrészt a baloldalnak 1974-ben nem volt második fordulós hátországa.
Mitterrand mögött ugyanis a szocialisták mellett a kommunisták és a radikális baloldaliak már az első fordulóban fölsorakoztak, miközben a harmadik és a negyedik helyre mérsékelt jobboldali jelölt futott be, akik Giscard d'Estaing támogatására szólítottak fel.
A következő, 1981-es elnökválasztás második fordulójába is a fenti két jelölt jutott, és akkor Mitterrand visszavágott, mégpedig szintén az eredményt megfordítva.
Az első fordulóban Giscard d'Estaing 2,5 százalékkal vezetett, ekkor azonban indult az erős kommunista párt, legendás vezetőjük, Georges Marchais 15 százalék fölötti eredményt ért el. Vagyis, a visszalépők között volt erős támogatója Mitterand-nak. A második fordulós győzelmet végül 51,76:48,24 arányban nyerte az V. köztársaság első, és azóta is egyetlen szocialista köztársasági elnöke.
Az eredmény eddigi utolsó megfordítása a jobboldali Jacques Chirac nevéhez fűződik. Az első fordulóban még 3,5 százalékkal ment előtte a szocialista Lionel Jospin, a második fordulóban viszont Chirac fölényes, 52,64:47,36 arányú győzelmet aratott.
Nem volt nehéz dolga, hiszen a harmadik jelölt, Édouard Balladur is mérsékelt jobboldali volt, a negyedik a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen, mindketten 15 százalék fölötti eredménnyel, a kommunista Robert Hue viszont mindössze 8,6 százalékot szerzett.
A várható első fordulós győztes Hollande-nak viszonylag nagy a tartaléka, Sarkozynak viszont - mérsékelt jobboldali erős jelölt híján - minimális. Az erős kiesettek közül a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon (10 százalék) Hollande támogatására szólított fel, a centrista François Bayrou (9,22) még nem döntött, de elemzők szerint inkább hajlik a baloldali jelölt felé, a szélsőjobboldali Marine Le Pen (20 százalék) még nem nyilatkozott a támogatottjáról, de ha Sarkozyt is nevezné meg (nagyon kicsi rá az esély, inkább otthonmaradásra szólíthatja fel híveit), a szavazóinak egy része semmiképpen nem szavazna a hivatalban lévő elnökre.