A vizsgálóbizottság fideszes elnöke szerint Gyöngyöspatán valójában az ország lejáratására szőtt összeeskűvés zajlott, ennek volt része a jobbikos polgárőrök vonulása, de Richard Field mentőakciója és az LMP reakciója is. Az MSZP zárt ülést szeretett volna, de nem voltak elegen, akik erről dönthettek volna.
"Szerettem volna minden hozzászólásra reagálni, ezért készítettem jegyzeteket, de most nem találom őket, ezért a memóriámra hagyatkozom" - mondta Kocsis Máté fideszes képviselő, a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság elnöke a bizottság jelentéséről szóló késő esti parlamenti vitában, amivel tökéletesen össze is foglalta a vita komolyságát. A vita végére tizenkét jobbikos, nyolc kormánypárti és két LMP-s képviselő volt a teremben - pedig a nap még úgy kezdődött, hogy Zagyva György Gyula a falhoz vágta a jelentést a bizottság ülésén.
A elentés elsősorban a Jobbikot és az LMP-t, illetve a két párthoz kötődő civil szervezeteket és a szélsőjobboldali vonulásoktól megrémült roma lakosok kimenekítését megszervező amerikai üzletembert, Richard Fieldet tette felelőssé a történtekért.
A vitát a vizsgálóbizottság vezetője, a fideszes Kocsis Máté nyitotta expozéjával. "Kevés világos és ellentmondástól mentes momentum volt ebben a történetben" - kezdte, majd azzal folytatta, hogy a Vöröskereszt menekítő akcióját civil szervezetek "hazánk lejáratására használták fel". Az erős kezdés után a bizottság működésének technikai részleteiben veszett el hosszasan. Megtudtuk, hogy a bizottság 282 napig működött, ezalatt Kocsis állítása szerint a beérkezett többezer oldalnyi dokumentumot az MSZP szakértői kivételével egyetlen ellenzéki képviselő se kérte ki, tanulmányozta át.
Megtudtuk, hogy a bizottság húsz embert hallgatott meg, Richard Fieldet viszont nem, mert ő nem ment el a bizottsági meghallgatásra, sőt, az országot is elhagyta. Kocsis ebből arra következtet, hogy ezzel bebizonyosodott a gyanú: Richard Field humanitárius tevékenységnek álcázva valójában csak lejáratta az országot. (Field szervezte meg, hogy a Jobbikhoz kötődő paramilitáris szervezetek miatt félelemben élő romák elhagyhassák a települést.) Kocsis szerint a média is felelős volt a helyzet kialakulásáért, mert ellenőrizetlen információkkal hisztériát keltett.
Mindezek után Kocsis maga is elismerte, hogy a Szebb Jövőért polgárőr egyesület megfélemlítette a lakókat vonulásaival, és azzal, hogy egyáltalán nem működött együtt sem a hatóságokkal, sem a helyi polgárőrökkel. Ezután rögtön az LMP-t bírálta, szerinte az ellenzéki párt ismeretlen okból csatlakozott rá a konfliktusra, aztán rögtön azt sugallta, hogy az LMP nyilatkozataival igyekezett lejáratni az országot, jelentős károkat okozva Magyarország nemzetközi megítélésének.
Kocsis narratíváját tehát úgy lehet összegezni, hogy a szélsőjobboldal és az LMP egymástól függetlenül ugyan, de a kormány, közvetve pedig az ország lejáratására szervezte a gyöngyöspatai eseményeket, azaz az egész egy kormányellenes összeeskűvés volt. Bizottsága ugyanis megállapította, hogy valójában semmilyen bűncselekmény nem történt a városban, amely indokolta volna a jobbikos vonulásokat, vagy Richard Field mentőakcióját, melyek együttesen megingatták a helyi lakosok objektív és szubjektív biztonságérzetét.
Másodikként Berényi László, a kisebbségi bizottság fideszes elnöke szólt hozzá. Ő elsősorban a Jobbik fellépését kifogásolta, mely "nemzetellenes tevékenységet" folytat azzal, hogy egymás ellen fordít nemzetiségeket. Másodsorban azt hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog csak a békés gyülekezés jogát teremti meg. Az államnak pedig erőszakmonopóliuma van. A Jobbik és a hozzá köthető szervezetek "tudatosan állítottak elő közbiztonságot veszélyeztető helyzetet", a Szebb Jövőért érkezése előtt pedig nem volt feszültség a falu roma és nem roma lakói között.
Az LMP-t is bírálta. "Higgyék el, pár napos utaztatással roma polgártársaink problémái nem oldhatók meg" - mondta. Elismerte a jobbító szándékot, de szerinte a cél itt is politikai haszonszerzés volt.
A kormány nevében felszólaló Kontrát Károly Kocsis megállapításaival ért egyet. Azaz ő is összeeskűvést lát, egyrészt a Jobbik megbontotta a rendet, ezt pedig az LMP hisztériakeltésre és az ország lejáratására használta fel, ráadásul pont akkor, amikor az EU soros elnökeként kiemelt figyelem irányult Magyarországra.
Kontrát maga is elismerte, hogy a jelentősebb problémát az állami erőszakmonopólium megbontását célzó jobbikos kísérlet jelentette, de szerinte az azóta eszközölt törvénymódosításokkal megerősítették az állami erőszakmonopóliumot. A gárdistatörvényekre hivatkozik, azaz a polgárőrség működésének szigorítására, helyhez kötésére. Fontosnak nevezte, hogy az állam azonnal reagáljon a hatalma elleni kihívásokra. Meglátása szerint a kormány és rendőrsége Gyöngyöspatán is a helyzet konszolidálására törekedett.
A kormány hozzászólása után újabb kormánypárti felszólaló következett, a Fidelitas-elnök Ágh Péter a honvédelmi bizottság véleményét ismertette. Ő első körben a teremben ülő, a kormányzati összeeskűvős narratívát nagy derültség közepette kommentáló jobbikos és elempés képviselőket utasította rendre, majd megismételte a történtek összkormányzati, összeesküvős olvasatát.
A vezérszónoki kör előtt Latorczai levezető házelnökhelyettes előre figyelmeztette a képviselőket és a karzaton helyet foglalókat, hogy az új házszabály értelmében bárkit kitilthat az ülésről, ha úgy érzi, hogy illetlenek voltak. Közvetlenül ezután megadta a szót Csöbör Katalinnak, a Fidesz vezérszónokának, akit az ellenzéki képviselők rögtön beszólással fogadtak, viccnek ítélve a helyzetet. Csöbör ugyanis rögtön a bizottsági munka dicséretével kezdett.
Aztán azzal folytatta, hogy a Jobbik akciója után senkinek se a jeszefa oltár és a 12. századi templom jut eszébe Gyöngyöspatáról. A napokban nyilvánosságra került felvételekre hivatkozva arról beszélt, hogy a Jobbik szádnékosan élezte az etnikai feszültségeket. "Végre egy jelentés le merte írni, hogy egyes civil szervezetek nem az etnikai feszültségek megoldásában, hanem a hisztériakeltésben érdekeltek" - szúrt oda rögtön a másik oldalnak is, ami szerinte az LMP. Ezután bővítve ismertette a kormánypárti narratívát a provokációról és hisztériakeltésről, és az ország lejáratásáról, mely közben a rendőrség példásan végezte munkáját.
A szocialista Harangozó Tamás szerint a bizottság alapos munkát végzett, de a valódi munkát eleve ellehetetlenítette a bizottság felállításának körülményei. Szerinte az ítéletet már előre legyártották, már előre politikai ítéletet tartalmaztak a bizottság célkitűzései. Szánalmasnak nevezte, hogy a munka végén a kormánypárti képviselők melldöngetve bemutatták, hogy meghozták az előre kitalált ítéletet. Harangozó azt javasolja, egy év múlva a kormány újra vegye elő a kérdést, és 2013. áprilisában vizsgálja meg, mit tett Gyöngyöspatán is tapasztalható komplex társadalmi kérdések kezelésében. A képviselők többsége mostanra unottan üldögél vagy újságot olvas, az a hangulat, amiben Zagyva György a falhoz vágta a bizottság jelentését, egészen elképzelhetetlen. Harangozó meg is fogalmazta ezt, a kormány ködöt szurkál és nem létező ellenségekkel harcol.
Harangozó aztán váratlan fordulattal indítványozta, hogy rendeljenek el zárt ülést az ügyben, mert a bizottsági jelentésben olyan bizalmas és titkos részek is vannak, melyek értelemszerűen nem kerülhettek elő egy nyílt vitán a parlamentben, így a képviselők egy része nem is ismeri pontosan, miről vitatkoznak. A javaslatot 29-en támogatták, a maroknyi jelenlévő kormánypárti viszont nem, mivel pedig a határozatképességhez szükséges 192 ember messze nem volt jelen a teremben, az ülés folytatódott.
Vona Gábor elmondta, a kormány mindenkire haragszik, csak hogy ne kelljen saját tehetetlenségét beismernie. Maga a Fidesz akar instabil helyzetet teremteni, erről szólt az egész bizottsági munka. Szerinte sértő az egyenruhás bűnözés kifejezés, mert tisztességes embereket nevez bűnözőnek, miközben nyilvánvalóan az a célja, hogy a cigánybűnözés kifejezésre reagáljon. Szerinte utóbbi nem megbélyegző, mert nem minden cigányra vonatkozik, olyan, mint a fiatalkorú bűnözés, kriminológiai fogalom. Nem előítéletes, hanem a cigány kisebbségre jellemző bűncselekményeket (színesfém- és falopás, családi tömegverekedések) jelenti. Szerinte a jelentés éppen a lényegről nem szól, vagyis arról, mi előzte meg az tavalyi eseményeket.
Hagyják békén Gyöngyöspatát, zárta a felszólalást Vona. A faluban győzött Juhász Oszkár kétharmaddal, szerinte ezzel maguk a gyöngyöspataiak mondták el az igazságot.
A vitában Mile Lajos, az LMP képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártiak mechanikusna ugyanazt ismételgetik, ezt az új házszabály szankcionálja. A fideszes Szalay Péter erre később rácáfolt, és sajnálkozott, hogy nincs jogi eszköz Magyarországon Richard Field kitiltására. A KDNP-s Básthy Tamás bedobta a kötelező Bibó-kört azzal, hogy demokráciában élni annyi, mint nem félni, Gyöngyöspatán azonban mindenki fél, valami baj kell tehát, hogy legyen. "A jelentésben az áll, hogy korábban nem volt feszültség a faluban a cigány és magyar lakosok között. Melyik bolygón élnek maguk?" - kérdezte ezzel szemben a jobbikos Mirkóczki Ádám.
Mile Lajos később arról is beszélt, a jelentés azt is akarta vizsgálni, az LMP "kinek a megbízásából" keltett zavart, miközben erre semmi bizonyíték nincs. Schiffer András egyenesen hazugsággyűjteménynek, illetve többször förmedvénynek nevezte a jelentést, amit Habony Árpád kommunikációs csapata gyártott le. Kocsis visszautasította a vádat, szerinte Habony Árpád semmilyen módon nem szólt bele a bizottság munkájába.