A Győri Ítélőtábla az első fokon kiszabott életfogytiglanról 18-18 évre csökkentette Raffael Sándor és Németh Győző ítéletét. Sztojka Iván 20 helyett 8 évet kapott. A bíróság szerint az indulatból elkövetett szúrásokról nem lehet kijelenteni, hogy akarategységben történtek, ezért nem áll meg a több emberen elkövetett emberölés.
A Győri Ítélőtábla Nagy Zoltán vezette tanácsa az elsőrendű vádlott Raffael Sándort és Németh Győzőt, a büntetőper másodrendű vádlottját 18, és Sztojka Iván harmadrendű vádlottat jogerős ítéletében 8 évre ítélte. Raffaelék elsőfokú ítélete életfogytiglan, Sztojkáé 20 év volt.
Raffaelt egyrendbeli emberölés és egy-egy rendbeli társtettesként, illetve bűnsegédként elkövetett testi sértés, Némethet egyrendbeli emberölés kísérlete és kétrendbeli testi sértés, míg Sztojkát háromrendbeli testi sértés miatt találták bűnösnek.
A maximálisan kiszabható 20 helyett megítélt 18-18 éves börtönbüntetés enyhítve is súlyos ítéletnek minősül. A három fő vádlottat 10 évre eltiltották a közügyektől, és közel 70 millió forint bűnügyi költséget kell majd megtéríteniük.
Az óriási érdeklődés miatt a Győri Ítélőtáblán péntek délelőtt nem tárgyaltak más ügyet, a zárt hálózaton a két másik teremben is Raffaelék ítélethirdetését közvetítették. Raffael, Németh és Sztojka hozzájárult, hogy fotózzák őket. Az ítéletet a tárgyalóteremben a rokonok részéről taps fogadta, amit a tanácsvezető bíró leállított.
A másodfokú ítélet indokolása szerint a megyei bíróság nem jelölte meg a törvényhelyeket, melyek alapján Raffaelék bűnösségét meghatározta. Az elsőfokú ítélet indoklása ezért nem felelt meg a jogi előírásoknak, de a Győri Ítélőtábla egyébként sem mindenben értett egyet a cselekmények minősítésével.
A cselekmény súlyához képest sok szakértő szerint kirívóan szigorú elsőfokú ítélet annak volt köszönhető, hogy a bíróság elfogadta: a fővádlottak Marian Cozma és Ivan Pesics életét akarategységben akarták oltani, ami az életveszélyt okozó testi sértéssel együtt halmazatban elkövetve vont maga után életfogytiglant.
A Győri Ítélőtábla azonban nem látta bizonyítottnak a vádlottak akarategységét. Az ítélet szerint Raffaelék sem Cozmát, sem Pesicset nem akarategységben, csak egymáshoz közel, egymásról tudva szúrták meg. A cselekedeteiket indulat vezérelte, a megyei bíróság megalapozatlanul terjesztette ki a történtek megítélését több ember elleni emberölés kísérletére.
Az akarategység ez esetben azt jelenti, hogy volt az eseménysorozatnak olyan pontja, amikor az elkövetők tudtak egymás emberölési cselekedetéről, szándékáról, és abban osztoztak. A bárban és a bár előtt történtek vizsgálata során nem került elő erre utaló bizonyíték.
A hetedrendű, bűnpártolás miatt elmarasztalt Antalik László börtönbüntetését nyolc hónappal, két évre enyhítette az ítélőtábla. A többi büntetést a tanács helybenhagyta: Pál Gábor negyed- és Bihari Csaba ötödrendű vádlottnak társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete miatt öt, illetve négy évet kell börtönben töltenie. Gergely Péterné, aki az idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, társtettesként elkövetett kétrendbeli bűnpártolás miatt 3 év börtönt kapott.
A fellebbviteli eljrás során a védők kifogásolták az elsőfokú ítélet a vádlottakat "roma csoportnak", a sértetteket "sportolónak" és "sporttársnak" nevező kitételeit. A jogerős ítélet szóbeli ismertetésekor a bíró helyt adott a kritikának: az elkövetők, sértettek származására vagy egyéb tulajdonságára való utalás szerinte csak akkor lehet indokolt, ha annak az ügy szempontjából jelentősége van, a bíróságnak a látszatát is kerülnie kell, hogy részrehajlóan jár el.
Raffael védője, Tuza Péter az ítélethirdetés után korrektnek nevezte az eljárást. A sértetti képviselő azt hangoztatta, hogy az elsőfokú ítélettel ért egyet, és nem zárta ki, hogy a Kúriához fordulnak. A fellebbviteli ügyész nem kívánt nyilatkozni.
Az összesen két tárgyalási napot felölelő másodfokú büntetőper során nem merült fel új információ a gyilkossággal kapcsolatban. Az első- és másodrendű vádlottak védői az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérték az eljárási szabálytalanságok miatt. Ilyen volt az emberölés és a garázdaság miatt indult eljárások szerintük jogellenes elkülönítése, vagy hogy az elsőrendű vádlottnak nem mindig volt ügyvédje.Ezt az indítványt a fellebbviteli bíróság elutasította.
Raffael védője, Tuza Péter kifogásolta, hogy az első fokú ítélet a vádlottakat – szerinte megbélyegző módon – „roma csoportként" említi. Fekete S. Tamás, Németh ügyvédje úgy vélte, az első fokú bíróság „kiválogatta a vallomásokból a legkedvezőbb mondatokat", majd megalapozatlan tényállást és törvényellenes minősítést állapított meg. Mindkét ügyvéd kifogásolta az ügy emberölési minősítését, szerintük Raffaelék nem akartak ölni.
Az első rendű vádlott Raffael Sándor ugyanakkor az utolsó szó jogán a gyilkosságért a teljes felelősséget magára vállalta, igaz, azt is hangoztatta, hogy nem akarta megölni a kézilabdást.
A másodrendű vádlott, Németh Győző is bűnbánó volt. Mint mondta, bármit megtenne, hogy visszacsinálja a történteket, viszont cáfolta, hogy embert akart volna ölni. A harmadrendű vádlott Sztojka Iván mindent tagadott, szerinte a büntetőeljárás a magyarországi romák lejáratását célozta.
Az országos felháborodást kiváltó támadás 2009. február 8-ára virradóra történt, amikor a veszprémi Patrióta lokál előtt szíven szúrták Marian Cozmát, a város európai élvonalhoz tartozó kézilabdacsapatának népszerű román vendégjátékosát. Cozma meghalt, védelmére siető csapattársai közül a szerb Zsarko Sesum egy rúgástól súlyos fejsérülést szenvedett. A horvát Ivan Pesics életveszélyes állapotba került, miután vesén szúrták, később a bal veséjét el kellett távolítani.
Raffaelt és Némethet már másnap elfogták Ausztriában, pár nappal később Sztojka Iván is rendőrkézre került. Kiderült, hogy az enyingi férfiak a környék ismert nehézfiúi, erőszakos bűncselekmények miatt már többször álltak bíróság előtt.
Az ügyészségnek nem volt különösebben nehéz dolga a bizonyítással, miután a vádlottak a nyomozás során több terhelő vallomást is tettek egymásra, és a történtek a sok, olykor ellentmondásos tanúvallomás ellenére a bár ipari kamerájának felvételei alapján is jól rekonstruálhatók voltak. Az emberölés miatt összesen hét ember ellen emeltek váldat, végül Raffael és Németh is elismerte a terhére rótt bűncselekményt, egyedül Sztojka Iván tartott ki amellett, hogy nem volt jelen.
Marian Cozmát a vádirat szerint Raffael Sándor késelte halálra az utcán, a bár előtt, miután a pincében kitört verekedés közben egyszer már vesén szúrta. A végzetes szúráskor a másik két fő vádlott is Cozma mellett állt, akadályozva a védekezését. Ivan Pesicset Németh szúrta vesén, miként ő rúgta fejbe Zsarko Sesumot is, amikor az a földön fekvő Cozma fölé hajolt.
A Veszprém Megyei Bíróság 2011. június 23-án Raffael Sándort és Németh Győzőt első fokon életfogytiglanra ítélte, kikötve, hogy mindketten leghamarabb 30 év múlva szabadulhatnak. Sztojka Iván 20 év börtönt kapott. A negyedrendű vádlott Pál Gábort 5, az ötödrendű Bihari Csabát 4 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság.
A szigorúnak számító ítélet jelentős részben az ügyészség taktikázásának eredménye volt: az első fokú tárgyalássorozat vége felé a két fő vádlott tekintetében több emberen elkövetett emberölés kísérletére módosították a vádat. Ezt arra alapozták, hogy orvosi segítség nélkül Pesics is meghalt volna.
Az erről szóló szakvélemény azonban már a vádemeléskor rendelkezésre állt, az ügyészség valószínűleg a vádlottak védekezését akarta megnehezíteni. A másodfokú tárgyaláson Sztojka Iván épp erre utalva beszélt a büntetőeljárás cigányellenességéről, és Németh Győző is felhozta, hogy (Pesiccsel kapcsolatban) két és fél év után annak ellenére gyanúsították meg emberöléssel, hogy nem került elő új információ.
"A bűnösök számára ez korrekt ítélet, számomra viszont nem, mivel én sohasem fogom viszontlátni a gyerekemet. A helyes ítélet a halál lett volna a halálokozásért cserébe" – jelentette ki az elsőfokú ítélet után Petre Cozma. Az áldozat édesapja örült, hogy nem kellett csalódnia a magyar igazságszolgáltatásban, ennél többet, mint mondta, nem lehetett várni, és reményét fejezte ki, hogy a jogerős ítélet nem lesz enyhébb.
A mostani per során egyetlen fontos kérdés maradt csak megválaszolatlanul: miért kellett Marian Cozmának meghalnia, mi volt az indíték. Ezt azonban bő három év alatt sem sikerült kideríteni, ahogy azt sem, mit kerestek Raffaelék aznap este Veszprémben. Mindez arra utal, hogy Marian Cozma rosszkor volt rossz helyen, és egy brutális szórakozóhelyi késelés áldozata lett.
A párhuzamosan, csoportos garázdaság miatt 25 vádlott ellen zajló perben várhatóan májusban születik ítélet. Júniusban indul a Fővárosi Törvényszéken a Cozma-család kártérítési pere. A vagyoni kárral kapcsolatos beadványuk még készül, nem vagyoni káruk miatt a 27 éves korában elhunyt világklasszis Marian Cozma apjának és anyjának 50-50, két lánytestvérének 25-25 millió forintot kérnek megítélni.