A mobilpiac telítettsége miatt rendkívül nehéz helyzetben van az új állami mobilszolgáltató, ezért életbevágóan fontos, hogy a cég üzleti terve titokban maradjon. Ezzel indokolja a Magyar Villamos Művek, hogy miért nem adják ki a mobilcég alapító iratait. A TASZ vitatja döntést, a jogvédő szervezet szerint az állami cégek üzleti titkai szűk körre korlátozódnak.
A telített mobilpiacra nagyon nehéz betörni, az új állami mobilszolgáltatónak ezért az az érdeke, hogy megőrizze üzleti titkait, közölte Bánfi László, a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgató-helyettese. Az MVM erre hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy megismerjünk több, az állami mobilcéggel kapcsolatos hivatalos iratot.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) még augusztus elején írt ki pályázatot a negyedik mobilfrekvenciára. A közbeszerzési eljárásra december 8-ig lehetett pályázni, ezen a Magyar Posta Zrt., az MVM és a MFB Invest Zrt. alkotta konzorcium is elindult. Az NMHH január végén hirdetett eredményt, a tendert az állami konzorcium nyerte el. A konzorcium április elején MPVI Zrt. néven vállalattá alakult. Az állami cég múlt héten tartotta meg bemutatkozó sajtótájékoztatóját.
Szerettük volna megismerni a konzorciumot létrehozó szindikátusi szerződést, illetve azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján az állami cégek úgy döntöttek, hogy részt vesznek a frekvenciatenderen. Megkeresésünkre az MVM vezérigazgató-helyettese hosszabb levélben válaszolt.
Bánfi ebben arról írt, hogy Magyarországon a mobilpiac telítettsége 110 százalékos. Szerinte "ebben a környezetben rendkívüli feladat új ügyfeleket szereznie bármelyik szolgáltatónak”, egy új szolgáltatónak még nehezebb a dolga. A vezérigazgató-helyettes szerint az állami mobilszolgáltató csak akkor tudja „felkavarni az évtizedes állóvizet, ha üzleti tevékenysége, ajánlatai, szolgáltatásai innovatívak, újszerűek, és lehetőleg markánsan megkülönböztethetőek a piacon jelenleg megszokottaktól”.
Bánfi azt írja, hogy a kért dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyekre az állami mobilszolgáltató üzleti terve épül. A megvalósíthatósági tanulmány például azokat a lehetőségeket elemzi, amelyekkel az állami cég megkülönbözetheti magát a jelenlegi szolgáltatóktól, és amelyekkel egy „ütőképes cég” jöhet létre, „ütőképes ajánlatokkal”. A dokumentumok „titokban maradása a szó szoros értelmében életbe vágó az épülő új mobilszolgáltató számára” – olvasható a levélben. Bánfi szerint, ha a dokumentumok nyilvánosságra kerülnének, akkor a versenytársak „ellehetetlenítenék egy fiatal cég működését”.
Az MVM vezérigató-helyettese szerint ha az állami mobilcég sikeresen működik, akkor kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki a több mint tízmillió magyar előfizető számára. Vagyis az üzleti titkok megőrzése az MVM szerint a magyar előfizetőknek is fontos. A kért dokumentumok „a magyar nemzetgazdaság érdekében védendő üzleti titkok” – írja az MVM.
A MVM álláspontját vitatja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet. Hüttl Tivadar, a TASZ munkatársa elmondta, hogy az állami mobilszolgáltató alapítói állami vagyonnal gazdálkodó társaságok, így közfeladatot látnak el. Az információszabadságról szóló törvény szerint a közfeladatot ellátó társaságoknak el kell számolniuk a nyilvánosság előtt. Hüttl szerint ezért a legitim és a nyilvánosság elől elzárható üzleti titkok csak meglehetősen szűk körre, például a műszaki megoldások, technológiai eljárások és know-how-k védelmére korlátozódnak.
A dokumentumokat még március 14-én kikértük az alakuló MPVI Zrt. sajtóosztályától is. A cég arra hivatkozva nem válaszolt, hogy a bemutatkozó sajtótájékoztatójuk előtt nem akarnak nyilatkozni. (A mobilcég igazgatósági tagjai a múlt heti sajtótájékoztatójukon terveikről kevés részletet árultak el arra hivatkozva, hogy nem akarják idő előtt tájékoztatni a versenytársaikat.) Ezután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság állásfoglalását kértük, hogy nyilvánosságra hozhatók-e az általunk kért dokumentumok.
Az MVM december 2-i közgyűlésén hagyta jóvá, hogy csatlakoznak ahhoz az állami konzorciumhoz, amelyik elindul a negyedik mobilfrekvenciára kiírt közbeszerzésen. A közgyűlés jegyzőkönyve szerint bár a részvételt támogatta a felügyelőbizottság (fb), azt viszont kifogásolta, hogy nem végeztek részletesebb vizsgálatokat. Információink szerint Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter nem támogatta a koncepciót, mert úgy vélte, hogy a telített mobilpiacon a többmilliárdos állami beruházás hosszú évekig nem lenne kifizetődő.
A kikért közgyűlési jegyzőkönyv szerint az MVM arra számít, hogy az állami mobilcég nem fog a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozni. Ezt megerősítette a múlt heti sajtótájékoztatón Schmidt Pál, az MPVI Zrt. igazgatósági tagja is. Az állami mobilszolgáltató így arra számít, hogy a saját fejlesztéseik előtt nem kell közbeszerzési eljárásokat lebonyolítaniuk. Ezt arra alapozhatják, hogy a piaci körülmények között működő állami céget hátrányba hozná a közbeszerzések lebonyolítása. Ezt ugyanis versenytársainak (a piacon lévő három mobilszolgáltatónak) nem kell megtennie. Így viszont a közbeszerzéssel járó nyilvánosság nem kötné a vállalatot a beruházásainak megvalaósításakor.