Jövőre 13 felsőoktatási pólus jönne létre, emiatt viszont újra felmerült a Budapesti Corvinus Egyetem szétdarabolása. Az oktatásért felelős államtitkárság ugyan állítja, nem áll szándékukban a Corvinus megszüntetése, az egyetem rektora viszont úgy látja, az államtitkárság kijelentései egymásnak ellentmondanak. Ráadásul szakmailag teljesen megalapozatlan tartja egy agráregyetem létrehozását, amibe a tervek szerint beleolvasztanák az egyetem három karát.
Egy kormányzati elképzelés szerint földrajzi, illetve szakterületi beosztás alapján úgynevezett pólusokra (régióra) osztották fel a felsőoktatási intézményeket. A főiskolák, egyetemek ilyen fajta átalakításáról több verzió is megjelent az elmúlt hetekben, a legnagyobb visszhangot mégis az váltotta ki, hogy egy év után ismét olyan hírek láttak napvilágot, miszerint mai formájában megszűnne a Budapesti Corvinus Egyetem.
Kis Norbert, a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára nemrég már ténylegesen 13 pólus kialakításáról beszélt, ugyanakkor leszögezte, mindez nem szervezeti integráció lenne, hanem azért rendeznék pólusokba a főiskolákat, egyetemeket, hogy tevékenységük összehangolására sarkallják őket. Ennek megfelelően az állami források is ott lesznek bőségesebbek, ahol hajlandók közös fejlesztések, kutatások indítására az intézmények.
Egy március végi keltezésű javaslat még 12 képzési és kutatási-fejlesztési pólust említett, amelyben a Corvinus Egyetem karai három különböző pólushoz kerültek volna: az élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kar a Szent István Egyetemmel együtt a közép-magyarországi agrárpólushoz, a gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kar, valamint a Műegyetem a közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólushoz. A Corvinus közgazdaságtudományi kara pedig kiemelt nemzetközi universitas pólus része lett volna az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mellett. Egy újabb változat viszont már csak ELTE-t említette az unicersitas pólus részeként, míg a közgazdaságtudományi kar is a közép-magyarországi műszaki-gazdasági pólushoz kerülne.
A Corvinus Egyetem jövőjét ismertető csütörtök délutáni fórumon Rostoványi Zsolt rektor személyesen adott tájékoztatást az egyetem hallgatóinak az elmúlt hetek eseményeiről és az oktatásért felelős államtitkársággal folytatott tárgyalásokról. Mint elmondta, a Nefmi felsőoktatási fejlesztéspolitikai irányáról szóló koncepcióját tíz nappal ezelőtt kiküldték a rektoroknak. Ebben az szerepel, hogy az összes felsőoktatási intézmény közül a Corvinus lenne az egyedüli, amely két pólushoz tartozna. A korábbi tervezethez hasonlóan, a három budai kar a közép-magyarországi agrár, míg a pesti karok a Műszaki Egyetemmel együtt alkotnának egy pólust.
A tervek szerint nyolc egyetem (az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem) kapna kiemelt vagy kutatóegyetemi minősítést. Kis Norbert szerint olyan egyetemeket akarnak ide sorolni, amiknek „nemzetstratégiai missziója” van. A Corvinus azonban nem szerepel a kiemelt státusú intézmények között. Rostoványi furcsállta, hogy a Nefmi koncepciója mindösszesen egy bekezdésben fejtette ki, hogy az egyetem nem felel meg a kutató egyetemi kívánalmaknak, amihez 2009-es adatokat használtak.
Mivel az állam a pólusok mentén kívánja majd finanszírozni a felsőoktatási intézményeket, Rostoványi szerint a Corvinusnál nehezen képzelhető el az egységes finanszírozás, ha a karok két pólus részei lesznek. A rektor ellentmondást lát az államtitkárság elmúlt hetekben tett kijelentéseiben is: míg egyfelől olyan állítások hangoztak el, hogy az egyetem mindenképpen megmarad, más kijelentések viszont arról szólnak, hogy felvetődött, a közép-magyarországi régióban szükség van egy agráregyetemre, ami érintené a Corvinus három agrárkarát is.
Hogy pontosan mi lesz a Corvinussal, jelenleg is folynak a tárgyalások. A Magyar Nemzetnek adott interjúban a helyettes államtitkár azt mondta, a Corvinus megszűnése szóba se jöhet, de valóban felmerült, hogy a három agrárkar a Szent István Egyetemhez csatlakozzon. "Ebben az alternatívában meg kell vizsgálni, hogy a Közgáz önálló intézményként működjön, vagy esetleg szövetséget köthet olyan egyetemmel, amellyel együtt nemzetközileg rangsorolt szereplővé válhat" – mondta a helyettes államtitkár. Rostoványi viszont úgy látja, szakmailag teljesen indokolatlan, hogy egy agrár szakegyetem jöjjön létre Magyarországon. "A szocialista rendszerben Magyar Agrártudományi Egyetem néven már volt egy ilyen, akkor nem is vált be, de most minden törekvés az universitas típusú egyetemek felé mutat, és nem egy szakegyetem irányába” – tette hozzá. A Corvinus rektora a hallgatói fórumon többször is hangsúlyozta – és ezt az államtitkársággal folytatott egyeztetésen el is mondták –, hogy minden érv amellett szól, hogy a Corvinus a jelenlegi formájában működjön tovább, így a hat karnak is együtt kell maradnia. Mint hozzátette, a teljes felsőoktatásnak veszteséget jelentene ha a Corvinust, egy nemzetközileg is ismert márkanevet meg akarnának szüntetni. Ám még bíznak abban, hogy az államtitkárságot meg lehet győzni, hogy ne változzon az egyetem mostani formája, véli.
Rostoványi azt is elmondta, felvettették azt a javaslatot, miszerint a négy nagy budapesti egyetem (az ELTE, a Corvinus, a Műszaki és a Semmelweis Egyetem) részvételével egy universitas jellegű hálózatot kellene létrehozni a közép-magyarországi régióban, ahol az együttműködés mellett a párhuzamosságok csökkentése is céljuk lenne. A javaslatot a másik három egyetem rektora is elfogadhatónak tartja, de Rostoványi hangsúlyozta, ez nem integrációt jelentene.
Nem először jelentek meg hírek a Corvinus feldarabolásáról. Tavaly májusban az Origo birtokába került felsőoktatási koncepció szerint 29 egyetem helyett 12 felsőoktatási intézmény maradt volna. A hír megjelenése után két nappal Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár viszont kijelentette, hogy a Corvinus "meg fog maradni", de semelyik másik egyetemet sem akarják bezárni, csak "a racionálisabb szerkezet kialakításának lehetőségeit" vizsgálják. De hogy milyen formában működne tovább az egyetem, akkor kitérő választ adott, és azt mondta, előbb megnézik, hogy egyáltalán van-e értelme új egyetemi struktúra kialakításának. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jelenleg 201 helyszínen mintegy 160 karon folyik képzés 29 állami intézményben, ami egy 10 milliós országban soknak tűnik.