Csütörtökön beterjesztette a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tavaly év végén megsemmisítette a médiatörvény egyes rendelkezéseit. A törvényjavaslat az indoklásában is hivatkozik erre.

A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslat szerint módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése.

Ezek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Mindezek eljárási szabályait azonban más törvények rögzítik a jövőben. A vallomástétel megtagadásának lehetőségét a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is szabályozná arra az esetre, ha az újságíró ezzel informátorát fedné fel. A jog fennmaradna az újságíró munkaviszonyának megszűnése után is.

A büntetőeljárási törvény kimondja ugyanakkor, hogy a bíróság kötelezheti a sajtó munkatársát az informátor felfedésére, akkor ha ez egy súlyos bűncselekmény kiderítéséhez nélkülözhetetlen, és a bizonyíték mással nem pótolható. Módosul a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is, amely a lefoglalás szabályait igazítaná a vallomástétel megtagadásának szabályaihoz, valamint a vallomástételre kötelezéssel szembeni fellebbezést szabályozná.

Az Alkotmánybíróság kifogásolta, hogy a sajtószabadásgról szoló törvény egyes passzusai a tartalomszolgáltatók mellett a sajtótermékekre is vonatkoztathatók. Az AB úgy ítélte meg, hogy a médiahatóság így túl nagy kontrollt gyakorolhat. A módosítás szabályozza, hogy a törvény mely paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre.

Szinte teljes egészében módosul a médiatörvény média- és hírközlési biztosról szóló, az AB által szintén kifogásolt fejezete. A testület a biztos túlzott beavatkozási lehetőségeit a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának tartotta. Ennek értelmében jogkörei csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnak fenn. A sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentés készíthet, jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg.