A Fidesz parlamenti képviselői szerint szinte biztos, hogy nem alakul meg a Közgép állami megrendeléseivel foglalkozó vizsgálóbizottság. A Jobbik kezdeményezéséhez elvileg nem kell a kormánypártok hozzájárulása, mégis több módon megfúrhatják a létrehozását. Az ügyben végleges döntés még nem született, de a Fidesz-vezetés valószínűleg továbbra sem akarja kitenni a cég vezetőit annak, hogy a vizsgálóbizottság beidézze őket, hiszen mindketten kerülték a szereplést.
A Jobbik kedden nyújtotta be a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek. Eszerint a testület neve a „Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító” bizottság lenne. A vizsgálóbizottság létrehozásához a képviselők egyötödének (vagyis 78 képviselő) az aláírására van szükség, a Jobbik ezt úgy tudta biztosítani, hogy a javaslatát az MSZP és az LMP képviselői is támogatták.
Egy kormányzat tisztséget is betöltő kormánypárti politikus azt mondta: az Országgyűlés korábbi házszabálya szerint az volt a hagyomány, hogy ha összegyűlt a 78 támogató aláírás, akkor a parlament szavazott a vizsgálóbizottság létrehozásáról. Ez elvileg az Országgyűlésről szóló törvény áprilisi elfogadásával sem változott, a kezdeményezésről szóló külön parlamenti mérlegelést csak a következő ciklustól írja elő a törvény.
A helyzet annyiban változott, hogy nem hozható létre vizsgálóbizottság olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, illetve, ha már az ügyben büntetőeljárás folyik. A forrás szerint biztosan véleményt kell majd mondani arról, hogy ezek a kizáró okok fennállnak-e az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottság esetén is. Ezt a kérdést az Országgyűlés állandó bizottságai járhatják körül.
Az Indexnek nyilatkozó kormánypárti képviselők egyöntetűen úgy vélik, hogy az eljárás végén nem fog megalakulni a Közgép állami megrendeléseivel foglalkozó vizsgálóbizottság. A kormányzati tisztviselő szerint a parlamenti technikák között több megoldás van a kezdeményezés megtorpedózására, többek között az, hogy kormánypárti kezdeményezésre másféle mandátummal szavazzák meg a vizsgálóbizottságot, vagy egyszerűen nem delegálnak tagokat a testületbe.
A források szerint a kérdésben a végső szót a Fidesz elnöksége fogja kimondani. Ott viszont nyilván nem fogják támogatni, hogy az ellenzék saját hivatalos grémiumot kapjon, ahol tovább pörgetheti a témát, és azt is elkerülnék, hogy a nyilvánosság előtt sohasem mutatkozó Simicskát és Nyergest kitegyék az ellenzéki pártok verbális támadásainak. Az új szabályozás egyébként szankciót is tartalmaz arra az esetre, ha a vizsgálóbizottság által beidézettek nem jelennek meg a testület előtt. A mulasztást az országgyűlés elnökének be kell jelentenie a plenáris ülésen a képviselők és a nyilvánosság előtt.
Több fideszes képviselő is arról beszélt, hogy a képviselők többségét nem aggasztják az ellenzék kezdeményezései. Az egyik forrás szerint ugyanis ezeket ki tudják védeni azzal, hogy a Közgép az előző kormányzati ciklusban is kapott megrendeléséket, ilyen volt például a Margit híd felújítása. Ráadásul a külföldi tulajdonú építőipari cégek továbbra is kapnak megbízásokat. Ehhez hasonlóan érvelt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter is, amikor egy ellenzéki képviselő arról kérdezte, hogy eddig összesen mennyi állami megrendelést kapott a cég. Válaszában Németh Lászlóné arról írt, hogy az uniós támogatásokból finanszírozott beruházások szerződésállományát figyelembe véve a legerősebb magyar piaci szereplő a Közgép.
Egy kormánypárti képviselő viszont úgy fogalmazott, hogy kellemetlenek a kormányhoz közel álló cégek állami megrendelései, amelyet „járadékvadászatnak” nevezett. Szerinte ez egyértelműen rombolja a közbizalmat, miközben gazdasági, társadalmi megújulásra lenne szükség. A képviselő szerint a kérdéssel azért kéne foglalkoznia a kormánypárti frakciónak, mert az ügyben egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra. Példaként említette, hogy a Fideszhez közel álló Professzorok Batthyány Köre közleményben bírálta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázati rendszerét. A kritikusan fogalmazó képviselő ennek ellenére szintén arra számít, hogy nem alakul meg az ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság.
A jelenlegi parlamenti ciklusban eddig öt vizsgálóbizottság alakult, ezek többsége az előző, MSZP-SZDSZ kormányok tevékenységét vizsgálják. Ilyen például a Volánbusz 2003-as reorganizációs programjáról, a Malév és a Budapest Airport előző kormányok idején történt privatizációját, a MÁV előző kormányok idején történt tevékenységét, a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság. Az ötödik bizottság a kolontári vörösiszap katasztrófát vizsgálja, ezt a Jobbik kezdeményezte, de minden parlamenti párt támogatta a létrehozását. Még kedden a Jobbik és az LMP politikusai is arról beszéltek, számítanak arra, hogy a Fidesz nem fog hozzájárulni a bizottság megalakulásához.