Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Darák Péternek, a Kúria elnökének címzett levelében a nagy visszhangot kiváltott, esetenként túlzottan enyhe, vagy következetlen ítéletek miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva felveti, hogy megfelelő-e a bíróságok részéről tapasztalható szigor és következetesség. A dokumentum tárgymegjelölése szerint "javaslat a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára".

Navracsics levélben jelzi, hogy a közelmúltban számos nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény zárult le "a szakma és az emberek által is ellentmondásosnak tartott" bírósági ítéletekkel. "Sajnos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által is tapasztalható módon egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe, vagy bíróságonként nem következetes volta miatt. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét e társadalmi felháborodás lehetséges következményére: a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésére" - olvasható a levélben, amely szerint a szaktárca e bizalomcsökkenést a jogszabály-előkészítésben rendelkezésére álló eszközökkel orvosolni nem tudja, az csak a következetes és kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat kialakításával lehetséges.

Navracsics a levélben arra kérte Darák Pétert: tájékoztassa a Kúria azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy a közelmúlt nagy visszhangot kiváltó ítéleteivel - köztük elsősorban a Marian Cozma halálát okozó veszprémi emberölés ügyében hozott ítélettel - kapcsolatban "a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e".

"Amennyiben Elnök Úr is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé, és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, tisztelettel kérem, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg" - olvasható a levélben. A Kúria a levéllel kapcsolatban kedden este annyit közölt, hogy az megérkezett, és Darák Péter rövidesen írásban válaszol rá.

Navracsics sajtófőnöke hétfőn tudatta az MTI-vel, hogy a miniszter a veszprémi városi televíziónak adott interjúban elmondta: az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a Cozma-ügy nyomán a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől.

Navracsics az interjúban hangsúlyozta, hogy a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével, arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A gyilkosság miatt indult büntetőperben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta

A Cozma-ügyben hozott bírói ítélet kapcsán - egy jobbikos képviselő felvetésére - Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a napokban a parlamentben. Mirkóczki Ádám azt kérdezte, milyen üzenete van annak, hogy egy világklasszis sportoló, Marian Cozma gyilkosainak ítéletét másodfokon egy bíró életfogytiglan helyett 18 esztendőre, húsz év helyett 8 évre mérsékli. Ezen felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember - mondta, hozzátéve: egyedül a gyilkosok elégedettek.

A kormányfő erre reagálva akkor azt mondta: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit elmondott a képviselő. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet - fejtette ki. Ez - folytatta - nem áll szándékukban, de nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek. A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel.

Az alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.