Hirtelen nevezték ki főépítésznek, sokan meglepődtek. Hogy jött ez a pozíció? Pályázat volt vagy megkeresték?

A szakmából többen ajánlottak Tarlós Istvánnak, és utána egy elég hosszan tartó beszélgetéssorozat végződött kinevezésben.

Milyen hosszan tárgyaltak?

Öt hónapon keresztül.

Mik voltak a főbb pontok ezekben a beszélgetésekben?

Tisztáztuk, mik az elkövetkező időszak feladatai.

Röviden hallhatnánk egyet-kettőt?

Az egyik talán legfontosabb a 2011 közepén megkezdett, Budapest új városfejlesztési koncepciójának befejezése, amely a korábbi (2003-as) ilyen dokumentumot szükségszerűen felülírja. Ezeket a koncepciókat tízévente felül kell vizsgálni, de egy ekkora méretű gazdasági válság önmagában is kikényszerít egy radikális megújítást.

Meddig számít a jelenlegi stagnálásra? Számos budapesti fejlesztési projekt elakadt, ami van, az is lassan halad.

Kiszámíthatatlan, hogy rövid távon mekkora lesz a lassulás mértéke, az említett koncepció azonban hosszú távra készül, és természetesen figyelembe veszi a jelen gazdasági nehézségeit, de nem túl hangsúlyosan. Egy átfogó elemző kutatásra épülve feltárja a főváros gazdasági, társadalmi és ökológiai értelemben vett reális fejlesztési lehetőségeit. A folyamatban most tartunk ott, hogy leültessük a várospolitikusokat és közösen meghatározzuk a célrendszert, amelyek eléréséhez ezt követően eszközöket és feladatokat lehet rendelni. Ez a koncepció egy 20-30 éves távlatban kijelöli minden fejlesztéssel kapcsolatos jövőbeni döntésnek az irányát. A közeljövő feladata az is, hogy ezen belül rövid- és középtávú célokat keressünk, a városban olyan területeket, ahol fejleszteni lehet, amely fejlesztéseket gyakorlatilag a 2014-2020 között megszerezhető uniós támogatások határozzák majd meg.

Például?

Még nem tudok ilyen területeket mondani, mert ezek a kijelölések az említett meghatározandó célrendszertől, prioritástól függenek. Annyi azonban látható, hogy a városfejlesztésnek az a korábbi gyakorlata, amikor mondjuk a város főterén álló szökőkutat szimplán felújítjuk a megszerzett támogatásból, lezárult. A következő ciklusban csak integrált területi beruházásokra, fenntartható városfejlesztési projektekre lesz pénz. Ahol minden szempont egyszerre lesz figyelembe véve: a társadalmi, a gazdasági, a környezeti és most megjelenik egy új, a menedzsment, azaz a működtetési szempont. Kapásból nem tudok erre élő példát mondani, mert pont az az egyik feladat, hogy 2013-ra a fővárosnak legyenek ilyen kész projektjei.

Tarlós István a hivatalba lépése előtt azt nyilatkozta, hogy tereprendezés, kiszellőztetés lesz a dolga. Hogy lehet így fejlesztésre koncentrálni?

Valóban, ma azt megoldani, hogy egyáltalán működjön a város, az sem kis feladat. Pont ezért jó időszak a mostani erre a tervezésre, hogy végiggondoljuk, merre fejlődjön a város. Most van az előkészítések ideje. Jelenleg két aktuális projekten is dolgozunk a BKK-val együttműködésben, a 4-es metró kelenföldi végállomásához kapcsolódó buszpályaudvar és P+R parkoló megvalósításán az Őrmezői oldalon, valamint a Széll Kálmán tér rendezésén. Ez utóbbira hamarosan lesz egy építészeti tervpályázat is.

Pályázat már volt a Széll Kálmán tér rendezésére, Finta József és csapata nyerte. Ha már Finta Józsefnél tartunk, sokan rögtön kapcsolatba hozták vele. Van valamilyen rokoni kapcsolat önök között?

Apai ágon az én nagyszüleim is Erdélyből származnak, és Józsefnek is van ott rokonsága. A névrokonság mindenesetre biztos.

Személyes kapcsolat is van?

Igen. Szakmai kapcsolat.

Finta József (Kerekes György, Ráday Mihály, és Zoboki Gábor mellett) tagja annak a négyfős építészeti tanácsadó testületnek, amelynek a tanácsaira Tarlós István hallgat. Szokott velük konzultálni?

- Igen. Sőt ezt a konzultációs kört szeretném tovább bővíteni hazai és nemzetközi szakmai, egyetemi és civil szervezetekkel.

Visszatérve a Széll Kálmán térre, miért kell most új pályázat?

Az előző pályázat a mostaninak egyfajta megalapozó tanulmánya volt. A programalkotáshoz kellett egy olyan tanulmány, ami megmondja, hogy ott milyen funkciók szükségesek. Részleteiben teljesen el lehet térni tőle.

Mikor látjuk az új Széll Kálmán teret, unokáink fogják látni?

A Széll Kálmán tér rendezése a budai fonódó villamos projekt része, amelynek a közbeszereztetése már folyamatban van, tervek szerint 2013 elején megkezdődhetnek az építkezések.

Van lehetőség arra, hogy belevigye a személyes ízlését a döntésekbe?

Az esztétika csak egy része az építészeti döntéseknek. A funkcionalitás, a környezeti illeszkedés, a gazdasági racionalitás, a társadalmi kontextus ugyanolyan meghatározóak. Ha valaki megnézi a tervezőirodánk munkáit, például a 4-es metró Szent Gellért téri és Fővám téri állomásait, amelyek már nemzetközi hírűek, bár itthon még kevés szó esett róluk, az láthatja ezt a komplex tervezői szemléletet. Csak ezt tudom képviselni bármilyen helyzetben.

Mekkora a főépítész valódi beleszólása a város nagy fejlesztéseinek a sorsába? Van lehetőség, hogy a személyes ízlése alapján támogasson, vagy éppen megakadályozzon komolyabb építkezéseket?

A főépítész szakmai előkészítést végez, amelynek figyelembevételével a közgyűlés dönt egy adott területről. A főépítész irányításával készül a korábban említett, Budapest jövőjét hosszútávon meghatározó városfejlesztési koncepció és véleményezési joga van a fővárost érintő valamennyi városrendezési tervvel kapcsolatban. Az építési törvény ugyan éppen a napokban fog alapvetően megváltozni, így egyelőre megjósolhatatlan, hogy végül a fővárosnál milyen településrendezési eszközök maradnak. Ha a kerületek ebben nagyobb autonómiát kapnak, a fővárosnak nagyon kevés beleszólása lesz az ilyen ügyekbe. Bízom abban, hogy végül a törvény nem veszi el a fővárostól a lehetőséget, hogy Budapest jövőjéről területi egészében, egységes városfejlesztési koncepció mentén lehessen gondolkodni, ezen múlik, hogy mennyire lesz hosszútávon működőképes a város.

Milyen új fővárosi törvénynek örülne?

A főváros egy egész, és számos, kerülethatárokon átívelő projekt létezik. Itt van a Budapest arculatát alapvetően meghatározó Duna, ami több kerület mentén folyik, és nem lehet feldarabolni. Ehhez minimálisan az szükséges, hogy a főváros legalább az új önkormányzati törvényben előírt, feladatainak ellátásához szükséges szabályozásokat maga alakíthassa. E mellett a településszerkezeti tervnek - a korábbitól eltérően - olyan részletezettséggel kell készülnie, hogy a városfejlesztési koncepciótól ne lehessen alapjaiban eltérni.

A korábbi főépítészek az eddigi szabályok alapján tehettek volna az olyan jelenségek ellen, mint például Józsefváros építészeti környezetének tönkretétele a tömbrehabilitációkkal?

Nekem úgy tűnik, hogy ezek az ügyek politikai szinten dőltek el. Akkoriban az volt a gyakorlat – nemcsak a hazai, a nemzetközi gyakorlat is – hogy sokkal olcsóbb bontani és új minőséget építeni. Az idő igazolja majd vagy nem, hogy milyen minőségű lett, amit fölépítettek. Ez megint nem csak ízlés kérdése. Rosszul sikerült tömbbeépítésekkel az addig kialakult városszerkezettől idegen struktúrák települhetnek be, a sűrűségnövekedés pedig közlekedési, környezeti, és egyéb problémákat okozhat.

Ez volt eddig, de mire számíthatunk mostantól? Nem lesz politikai behatás?

Egyrészt rövidtávon az ilyen léptékű projektek lassulásával lehet számolni, ma nincs olyan erős piaci nyomás, mint régebben. A jövő kérdése, hogy az újraéledő piacokkal összefonódó kerületi érdekekkel hogyan tud a főváros együttműködni, a szakmával, politikával közösen kiállni a városfejlesztési koncepció mentén történő fejlesztésekért. Másrészt a közeljövőben a nagyobb fejlesztések forrásai szinte kizárólag az EU-pénzek lesznek. Ezeket viszont csak elég szigorú prioritásrendszer szerint lehet elkölteni.

Mi lesz még más attól, hogy a következő években csak az EU-tól várható pénz?

Érdekes elem az új finanszírozási struktúrában, hogy rengeteg pénz megy majd a szociális innovációra a társadalmi lábakat erősítendő.

Társadalmi lábak? Szociális innováció? Egy szót sem értünk!

Nyugat-Európában a városfejlesztésekben sokkal intenzívebben jelennek meg az alulról jövő kezdeményezések. Nálunk eddig inkább a felülről, a politikától jövő kezdeményezéseket szolgálta ki a városépítész szakma. Az EU-ban viszont az új prioritások megjelenését segítik, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket, és a közösségi tervezés alapú programokat, innovatív városfejlesztési akciókat, kísérleti laborokat jobban figyelembe lehessen venni.

A város és a Duna kapcsolata is ide tartozhat?

Igen. Ez ráadásul integrált program, hiszen például a közlekedést is erősen érinti.

A Budapestről fantáziálók egyik kedvenc témája a Duna visszaadása a városlakóknak. Én eddig kétféle tervet láttam: ami nem veszi figyelembe, hogy a Duna 6-7 métert mozog fel-le, meg olyant, ami 1600 milliárd euróba kerülne. Most őszintén, lehet bármit kezdeni a Duna-parttal?

Igen! Az infrastruktúrafejlesztésekben lesz még EU-s pénz és ezekhez kapcsolódva lehet majd várost fejleszteni. Ebben is együttműködünk a BKK-val ugyanis nem mellékesen ez közlekedési kérdés is. Korábban a városépítési főosztály sokat foglalkozott a Duna-partok kérdésével, rengeteg tapasztalat gyűlt össze. Felmerült egy nemzetközi ötletpályázat lehetősége is. A partok hasznosításáról a hetvenes évek óta folyik a gondolkodás, és eddig mindig a közlekedés volt a gát. Keresztbe megy a villamos és a közút is elvágja a Dunát a várostól, ezeket valamivel ki kell váltani. Volt szó az út alagútba süllyesztéséről, a forgalom teljes kizárásáról vagy legalább a forgalomcsökkentésről, aztán ott volt a Duna alatt futó alagút meg a Dunára ráúsztatott híd, szóval volt egy csomó ötlet.

És mi lenne a Finta-féle megoldás?

Abban hiszek, hogy mielőtt hosszú távú, nagy és költséges fejlesztéseket indítunk, életet kellene költöztetni az eddig kihasználatlan városi terekbe, épületekbe, ami nem feltétlenül nagy kiadás, de az életet kellemesebbé teheti. Gondolok itt a kiadatlan üzlethelyiségekre, a gyárépületekre, ipari csarnokokra, de így állok a Duna-part kérdéséhez is. Ott vannak például a szigetek. Az, hogy a rakparti közművek és közlekedési útvonalak kiváltása egyáltalán elinduljon, hihetetlenül sok egyeztetést igényel, vagyis időben elhúzódó folyamat. De van több kihasználatlan budapesti sziget, pedig a lejutás a vízhez ezeken a helyeken sokkal egyszerűbb. Miért nem telepszenek meg a Margit- vagy a Hajógyári sziget körül a Duna-partra álmodott funkciók, mondjuk kulturális-, sport- és vendéglátóhelyek?

Pontonokra települve?

Igen, vízálláskövető pontonokra, vagy akármilyen innovatív struktúrákra. Ez viszonylag gyorsan és olcsón elindítható lenne. Ma ennek a hihetetlen jogszabályerdő az akadálya. Elképesztően bonyolult engedélyeztetni, hogy az ember bármilyen úszó dolgot telepítsen a Dunára. De a jogszabályerdőt kitisztítani nem kerülne olyan sokba, és akkor elindulhatna az élet a parton.

Attól, hogy pezsgő úszóházi élet alakul ki, még nem lehet lemenni a város közepén a partra.

A szemléletet próbálom érzékeltetni ezzel: nem kerülne sok pénzbe, nagy befektetésbe az elején, de megmutatná, hogy van erre társadalmi igény. Akkor már lenne hivatkozási alap arra, hogy igen, a város használni akarja a vízpartjait. Ma lehet azzal érvelni ellene, hogy költséges és nincs is rá igény. És ha beindul a folyamat, az már igazolhat akár egy nagyobb befektetést is.

Visszatérő csemegetéma a budapesti gyaloghíd. Van értelme ekkora folyón gyaloghídnak?

Azokból az információkból, amik eddig napvilágot láttak a témában, ez nem feltétlenül dönthető el. El tudom képzelni, hogy épüljön ilyen, ha látom, hogyan illeszkedik egy közlekedési rendszerbe, mit mivel köt össze. Ugyanakkor építészetileg nagyon erősek a főváros hídjai, a látkép a turisztikai marketinget is meghatározza. Nem egyszerű kérdés, hogy építészetileg ilyen erős környezetbe hogyan lehet és mennyire érdemes új hidat beépíteni.

Mi a három kedvenc épülete bárhonnan, és melyik a három budapesti favoritja?

Alejandro Aravena – Elemental projekt, Toyo Ito – tajvani szolár stadion, Will Alsop – ontarioi design és művészeti iskola, Kis Péter – szociális bérház a Práter utcában, Alföldi György, Sárkány Csilla, Kolossa József – Kesztyűgyár közösségi ház, VM Művek – A38 első, második ütem.

Melyik budapesti épületet dózeroltatná le?

Nem mondok ilyet, mert nem vagyok, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy dózeroltassunk, vagy erről fantáziáljunk. A jelenlegi gazdasági helyzetben a rekonstrukció, a funkciók újragondolása, esetleges átcsoportosítása a racionális lépés. A bontás nem költséghatékony és nem környezettudatos döntés, el kell gondolkodnunk az épületek újrahasznosíthatóságán.

Milyen jellegű helyen lakik Budapest főépítésze?

Zuglóban egy 30-as években épült társasház tetőtéri lakásában.

Az elődjei mind lemondással távoztak. Schneller István azt nyilatkozta, hogy belefáradt az ingatlanlobbikkal való harcba, Beleznay Éva és Kerekes György is hirtelen, kurtán-furcsán távozott. Önnél jelentkezett már ez első ingatlanspekuláns?

Nem.

De van valamilyen stratégiája erre az esetre?

Ha megjelennek a fejlesztői érdekek, akkor azokat ott és akkor kell kezelni. De valóban, ma már sok helyen látható, hogy az elmúlt fejlesztések sok eleméhez tartozott spekuláció. Ezeket úgy lehet elkerülni, ha átgondolt stratégia mentén előre eltervezzük, hogy az adott helyszínen mit akarunk.