Szerda este hétkor lakossági fórumot szerveztek Nagykanizsa palini városrészének azok a lakói, akik nem akarják, hogy az ő környékükön nyíljon meg Magyarország ötödik javítóintézete. A Nyugat-Dunántúlon mindenképpen lesz új intézet, ez benne van a kormányzati intézkedési tervben, amely a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásáról készült.

“Létre kell hozni a javítóintézetben működő előzetes fogva tartást biztosító és javító intézeti nevelést foganatosító férőhelyeket a nyugat-dunántúli régióban a fiatalkorú bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszocializációjának, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, elősegítése érdekében” – mondja ki a Magyar Közlönyben tavaly decemberben megjelent dokumentum. Határidőként 2014. december 31-t nevezi meg.

Az uniós forrásokat is használó, 2,225 milliárd forintos projekt terve szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (régi nevén Nefmi) 2012-es költségvetésében is. A ,,Javítóintézeti ellátás biztosítása fiúk részére a Dunántúlon” pályázat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) része lesz, a kiírását eredetileg januárra tervezték, de csúszik.

Nagykanizsa mint lehetséges helyszín már tavaly év végén szóba került, először egy másik épületet, másik városrészt szemeltek ki. A régi határőrlaktanyáról volt szó, de az érintett Olajtelep lakói az akkori sajtóbeszámolók szerint meg se akarták hallgatni a minisztériumi szakemberek érveit a december 8-i lakossági fórumon. A fórumot januárban megismételték, eredménye azonban nem lett.

A nagykanizsai közgyűlés február 23-i ülésén Marton István, a volt polgármester megpróbálta kikényszeríteni, hogy a testület foglaljon állást: támogatja-e vagy sem, hogy Nagykanizsán legyen javítóintézet. Hosszas vita alakult ki, a fő érv az intézet mellett a munkahelyteremtés volt, ugyanis a minisztérium szerint a beruházás 100-120 embernek, főleg pedagógusoknak adna munkát.

A közgyűlési végül egy olyan határozatot szavazott meg Cseresnyés Péter polgármester javaslatára, nagy többséggel, ellenzéki támogatással is, hogy ha a javítóintézet Nagykanizsán, de nem állami tulajdonú ingatlanon valósulna meg, akkor az önkormányzat felajánlja megvételre a beruházónak a Lazsnaki Kastélyt vagy a volt Thury laktanya területét.

A Lazsnaki Kastély a palini városrészben van. Palin egykor külön kistelepülés volt, most Nagykanizsa északi peremkerülete, a helyi Városrész-szépítő Egyesület által létrehozott Facebook-profil szerint “mára a város egyik legszebb részévé nőtte ki magát”. A Nagykanizsa honlapján közzétett városfejlesztési stratégia dinamikusan fejlődő, kertvárosias jellegű, családi házas, elit lakóterületi övezetnek írja le. Sok fiatal család él itt, a városi átlagaránynál kevesebb a munkanélküli.

A közgyűlés holnap megint összeül, és a nyilvános meghívó szerint zárt ülésen fognak tárgyalni a polgámester előterjesztéséről, amelyet egyelőre nem tettek közzé, de a címe: Javaslat a Lazsnaki Kastély hasznosítására. Emiatt időzítették a tiltakozó paliniak szerda estére a lakossági fórumot, amelyre várják Cseresnyés Pétert és a városi rendőrkapitányt is.

“Palin fejlődő, csodás városrész. A lakossága nem érdemli meg a várostól, hogy egy ilyen rossz döntés hozzon” – mondta Bicsák Miklós, a tiltakozás egyik szervezője, aki húsz éve a palini választókörzet önkormányzati képviselője. Ellenzéki, a Kanizsáért KE jelöltjeként indult politikusként is egyetért ugyan azzal, hogy javítóintézet legyen Nagykanizsán, de szerinte súlyos hiba lenne azt lakóövezetbe tenni. Szerinte az olajtelepiek tiltakozása miatt meghiúsult ötlet, a volt határőrlaktanya jobb megoldás lenne, csakúgy, mint a volt Thury laktanya mögötti rész, a nagy ipari parknál lévő terület, vagy épp egy cserfői katonai terület.

Aláírásgyűjtő akciót is szerveztek, Bicsák szerint szerda délutánra már 664-en írták alá a tiltakozást a 2000-2500 lakosú városrészben. Attól félnek, hogy a javítóintézet miatt majd elértéktelenednek a házaik, hogy kijárnak onnan az intézetisek, a hozzátartozók pedig Palinba jönnek látogatni, és emiatt veszélybe kerülnek a vagyontárgyaik, a gyerekeik.

A javítóintézetekben olyan 14-18 éves fiatalok élnek, akiket vagy bíróság utalt javítóintézeti nevelésre, vagy pedig előzetes letartóztatásukat töltik ott. Nem egyforma szabályok vonatkoznak rájuk. A javítóintézetek rendtartásáról szóló rendelet alapján az előzetesesek lényegében nem hagyhatják el az intézetet. Nem vehetnek részt intézeten kívüli programban, nem járhatnak kívülre se iskolába, se dolgozni, és nem mehetnek kimenőre.

A javítósokkal viszont valóban összefuthatnak néha a környéken élők. Az igazgató engedélyezheti nekik, hogy külső iskolában tanuljanak, vagy valamilyen munkát végezzenek odakint, jutalomként pedig kaphatnak kimenőt, eltávozást és szabadságot is. A kimenő viszonylag rövid időre, legfeljebb tíz órára szól, és hetente egyszer engedélyezhető. Az eltávozás és a szabadság hosszabb időt jelent, de ritkább. Eltávozás évente hatszor legfeljebb öt napot, a szabadság pedig lényegében a téli-és a nyári szünetet jelenti. Ilyenkor azonban a javítóintézetisek hazautaznak a családjukhoz, nem maradnak az intézet közelében.

Dudás Zoltán, a minisztérium gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályvezetője egy régebbi nagykanizsai lakossági fórumon azzal próbált érvelni, hogy a Dunántúlon nagy a bűnügyi fertőzöttség, és fiatalok ellátás hiányában az utcán lődörögnek, ami nagyobb veszélyt jelent, mint a javítóintézet maga. Molnár József alezredes, a helyi rendőrkapitány is próbálta eloszlatni a félelmeket a Kanizsa című hetilap beszámolója szerint, mondván az érintett utcák biztonsága a folyamatosan járőröző rendőrök miatt még javulhat is.