Közzétette honlapján a Marian Cozma megölése miatt indított büntetőperben hozott másodfokú, jogerős döntését a Győri Ítélőtábla péntek délelőtt. Az április 27-én szóban már kihirdetett ítélet egyebek mellett azzal indokolja az első fokon kiszabott büntetések enyhítését, hogy a Veszprém Megyei Bíróság "a vádlottaknak a testi sértés okozására irányuló, kétség kívül fennálló akarategységét" esetükben "ténybeli alap nélkül terjesztette ki több ember élete kioltására irányuló akarategység megállapítására".

A másodfokú ítélet életfogytiglanról 18 év fegyházra enyhítette Raffael Sándor és Németh Győző büntetését, Sztojka Ivánét pedig 20 év fegyházról 8 év börtönre mérsékelte. Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt.

Május 16-án Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter levelet írt Darák Péternek, a Kúria elnökének, amelyben a nagy visszhangot kiváltott, esetenként túlzottan enyhe, vagy következetlen ítéletek miatti társadalmi felháborodásra hívta fel a figyelmét. Navracsics egyebek mellett a Cozma-ügyben született ítéletre is ultalt. A levélben felvetette, hogy az ilyen ítéletek miatt megrendülhet a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom.

Darák Péter, a Kúria elnöke határozottan visszautasította Navracsics kérését. Mint írta, az igazságügyminiszter nem jogosult a bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatát kérni. Egyedül az ügyben eljáró bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, melyek alapján körültekintő döntés születhet.

A Helsinki Bizottság értelmezése szerint Navracsics levelével a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra. A civil szervezet  úgy látja: az igazságügyi miniszter a Kúria elnökének írt levelében a közvélemény elvárásának figyelembe vételét, azaz egy olyan szempontot kér számon egy bírósági döntésen, amely a hatályos büntető törvénykönyv alapján irreleváns.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyar Helsinki Bizottságnak küldött válaszában azt írta: "miniszterként felelős vagyok az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért, így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére".