Jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottját, Gere Ákost a pécsi ítélőtábla, helybenhagyva ezzel az elsőfokú bíróság döntését. Gere Ákos legkorábban harminc év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra.
A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa Gere Ákost előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettének
kísérlete és két rendbeli súlyos testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évben határozta meg.
Ezt a döntést az ítélőtábla annyiban változtatta meg, hogy a négy sértett sérelmére elkövetett cselekményt egységesen előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette, a vádlott büntetését a halmazati jellegére utalás mellőzésével helybenhagyta.
Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe, többször is panaszkodott édesanyjának, hogy nem jön ki jól a csoporttársaival. 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására.
Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, de csoporttársai jó jegyeket kaptak. Felmerült, hogy azok puskáztak, emiatt szóváltás alakult ki. Gere Ákos közölte, a csalást jelezni fogja az egyetemen, de társai figyelmeztették, hogy mivel egyikük testépítő, rosszul járhat. Erre ő megjegyezte: a golyó mindenkin fog.
Gere Ákos a pécsi egyetem biofizikai intézetében 2009. november 26-án maroklőfegyverrel megölte egy csoporttársát, életveszélyesen megsebesített egy 19 éves fiatalembert, továbbá a lövöldözésben súlyos sérülést szenvedett egy 36 éves, laboránsként dolgozó férfi és egy 54 éves takarítónő. A bűncselekményt engedéllyel tartott lőfegyverével követte el, a gyógyszerészhallgató egy lövészklub tagja volt, bár pszichiátriai kezelésre szorult. A szabályokat kezelőorvosai váltogatásával játszotta ki, így juthatott alkalmassági igazolásokhoz.
A Baranya Megyei Bíróság azután határozott egy harmadik szakértő kirendeléséről, hogy az eljárásba korábban bekapcsolódó szakértői csoportok ragaszkodtak egymással ellentétes álláspontjukhoz. A védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek véleménye szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.
A harmadik szakértői vélemény azt állapította meg, hogy Gere Ákos nem skizofrén, személyiségzavara van, tettét beszűkült tudatállapotban követte el, az úgynevezett tudatborulás viszont nem következett be nála.
Gere Ákos összefüggő szóbeli vallomást nem tett, írásbeli vallomásában tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna. Állítása szerint azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni. A keddi tárgyaláson az utolsó szó jogán azt mondta: megbánta tettét.
A Pécsi Törvényszék és az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is bizonyítottnak látta ugyanakkor az előre megfontolt szándékot. A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtti napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, rossz a hangulata, ismerősének pedig interneten olyan üzenetet küldött, hogy agydaganata van, fel fog fordulni, évek óta nem volt egy jó napja.
A vádlott a tett napjára nem beszélt meg lövészetet a lövészklub képviselőjével, akinek a lőtér kinyitása és a lövészet felügyelete is a feladatai közé tartozott. Aznap pedig, közvetlenül a gyakorlat előtt többször is megkérdezte társait, ott van-e mindenki. A táblabíróság szerint áldozatai közül két csoporttársát meg akarta ölni, az oktató és a takarítónő esetében a szándéka eshetőleges volt.
A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy Gere Ákos tettét lőfegyverrel, előre megfontolt szándékkal követte el, s maradandó fogyatékosságot is okozott. A bűncselekmény emellett felzaklatta az országos közvéleményt, közfelháborodást keltett, negatív hatással volt az emberek biztonságérzetére.
Enyhítő körülmény volt a vádlott büntetlen előélete, az, hogy feladta magát, és a személyiségzavara is, amely enyhe fokban korlátozta cselekedetei következményeinek felismerésében.
Papp Gábor, a vádlott védője a másodfokú eljárásban fenntartotta azon álláspontját, hogy Gere Ákos nem tervezte el a bűncselekményt és elmeállapota súlyos fokban korlátozta tette következményeinek felismerésében. Úgy vélte: az elsőfokú bíróság elfogultan hozta meg döntését, a tényállást nem derítette fel teljes egészében, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, és indoklási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Ezért a védő elsősorban a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását, másodsorban a büntetés enyhítését, határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta, ám a táblabíróság mindkettőt elutasította.
Papp Gábor a jogerős ítélet kihirdetését követően újságíróknak azt mondta: változatlanul súlyosnak tartja az ítéletet, nem ért egyet annak jogi minősítésével. Hozzátette: ha a határozatot írásban is megkapják, megfontolja a rendkívüli perorvoslat lehetőségét.