Az ügyészség igazságügyi szakértőket rendelt ki a brutálisan megvert arab sakkozó ügyének kivizsgálására. Az ügyészségi szóvivő arra utalt, hogy a rendőrség, ha nyilatkozhatna, cáfolná a bántalmazást.
Igazságügyi orvos-, illetve műszaki szakértőt rendelt ki a szegedi nyomozóügyészség az Egyesült Arab Emírségek-beli sakkvezető ügyében folyó eljárásban – közölte szerdán a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. Szaúd Mohamed al-Marzúki azt állítja, szombatra virradóra rendőrök bántalmazták a Tisza-parti városban: autóval követték, elgázolták majd megverték, több bordája eltört. Az ügyében bántalmazás hivatalos eljárásban bűntett gyanúja miatt indított nyomozást a szegedi nyomozóügyészség ismeretlen elkövető ellen.
Szanka Ferenc ügyészségi szóvivő elmondta, az orvosszakértő feladata lesz eldönteni, miként keletkeztek Szaúd Mohamed al-Marzúki sérülései, a műszaki szakértő pedig összeveti majd a sérüléseket és a helyszínen rögzített más nyomokat. A szegedi nyomozóügyészség folytatja a sértett kedden, a Szegedi Tudományegyetem traumatológiai klinikáján elkezdett meghallgatását.
A szóvivő nyilatkozatából az is kiderül, hogy az esetet térfigyelőkamerák rögzítették, az ügyészségi nyomozók most a felvételeket is ellenőrzik. A hatóság ezt követően dönt arról, hogy a három intézkedő rendőrt tanúként vagy terheltként hallgatják-e meg az eljárásban.
Szaúd Mohamed Al-Marzúki a tizennyolc éves Szálim Abdur-Rahmánt kísérte el Szegedre, ahol a fiatalember Lékó Péterrel készült az augusztusi athéni junior sakkvilágbajnokságra. A két arab férfi szombatra virradóra egy vacsorát követően sétált vissza szállodájukba, amikor – a sajtóbeszámolók szerint – az őket illegális bevándorlóknak vélő idegenrendészek inzultálták őket. Az érintettek először azt hitték, rablótámadás áldozatai. Az idősebb férfinak nekihajtottak az autójukkal, majd ütötték-rúgták. A fiatal sakkozónak közben sikerült elmenekülnie.
Al-Marzúki keddi kihallgatását megelőzően közölte: nem kíván nyilatkozni az őt ért támadásról a magyar sajtónak. Az Indexnek sokszori próbálkozásra sem sikerült információkat szerezni az Egyesült Arab Emírségek a nyomozást figyelemmel követő bécsi konzulátusától. Marzúki csupán annyit közölt, hogy "nem haragszik a magyar népre".
A The National emirátusi lap cikke szerint a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bocsánatot kért a történtekért, és elismerte, hogy a rendőrök hibáztak. A Magyar Sakkszövetség kérdésünkre közölte, hogy az arab lap cikkében említett sakkszövetség nem a magyar, hanem az emirátusi, akikkel nincs kapcsolatuk, így a bocsánatkérés tényét nem tudják megerősíteni. Az ügyészségi szóvivő szerint a bocsánatkérést, ha akarja, a rendőrség cáfolhatja, a bántalmazással kapcsolatban a sajtóban megjelent nyilatkozatokról viszont kijelentette, hogy azokat a rendőrség "akkor sem kommentálhatja, ha egyébként azt szívesen tenné, mivel azok számos állítását cáfolni tudná".
Mivel a vizsgálatot az ügyészség végzi, a bántalmazással kapcsolatos rendőrségi cáfolat lehetőségére célzó ügyészségi utalgatás azt jelentheti, hogy az ügyészségnek olyan információi vannak, melyek szerint az eset nem úgy történt, ahogy Al-Marzúkiék állítják. A szóvivő szerint ugyanakkor "a nyomozóügyészség eljárásának befejezéséig a rendőrség még a látszatát is kerülni szeretné annak, hogy az eljárás pártatlan és tisztességes lefolytatását bármilyen formában befolyásolni igyekszik".
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint a schengeni határ ellenőrzésével kapcsolatos feladataik során a rendőrök igazoltathatják a külföldinek látszó embereket, és ezt gyakran meg is teszik. Ilyenkor a magyarországi tartózkodás jogosultságát vizsgálják, azaz hogy rendelkeznek-e tartózkodási engedéllyel vagy érvényes úti okmánnyal. Az igazoltatást végző rendőrökkel szemben nem feltétel, hogy beszéljenek idegen nyelveken, és ha jogszerűen, azaz nem diszkriminatíven vagy zaklatóan ellenőrzik az idegent, azzal nincs baj – mondja Pardavi.
Az ügyészségi statisztikák szerint között 2006-2010 között 146-szer követett el rendőr hivatalos eljárásban bántalmazást. A rendőri intézkedések során elszenvedett sérülések miatt indított nyomozások ugyanakkor sokkal több esetben jutnak arra a megállapításra, hogy az igazoltatás jogszerű volt: az érintett ellenállt vagy elfutott, az ezt követő kényszerintézkedés pedig arányos volt. Az ilyen ügyeket ismerő ügyvédek visszatérő panasza, hogy a rendőrség összezár: az érintett rendőrök összebeszélnek, a kirendelések miatt a rendőrségtől, ügyészségtől anyagilag függő igazságügyi szakértők pedig irreális szakvéleményt adnak ki a rendőrök védelmében.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága idén áprilisban megjelent, a menekültek és menedékkérők magyarországi helyzetéről szóló jelentésében debreceni beszámolókra hivatkozva azt írja, hogy a rendszeres éjszakai igazoltatások során a rendőrök gyakran durvák, és nem tisztelik az igazoltatottak méltóságát, magánéletét.
A rendőrségi szolgálati szabályzat alapján a sakkozókkal összetűző rendőrök mélységi ellenőrzést végeztek: ez "a külföldiek magyarországi tartózkodása jogszerűségének megállapítására irányuló – jellemzően kockázatelemzés alapján, illetve szúrópróbaszerűen végzett – kompenzációs rendőri intézkedés".
A rendőr az intézkedést "a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha a rendőr egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő rendőr az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét felmutatja."
A rendőrségről szóló törvény szerint az intézkedés megkezdése előtt – vagy ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – a rendőr köteles a nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Ezt követi maga az igazoltatás: a rendőr elkéri az okmányokat, kérdéseket tehet fel és adatokat kérhet, azokat leellenőrizheti.