Az elmúlt húsz év legdurvábbja volt a 2011-es a gazdasági bűncselekmények számát nézve. A legfőbb ügyész parlamenti beszámolójából az derült ki, hogy tavaly nagyjából tízezerrel több ilyen bűntettről szereztek tudomást a hatóságok, mint egy évvel korábban, és ez másfélszeres emelkedést jelent. A számok önmagukban viszont kicsit becsapósak, valójában nem kaptak rá hirtelen tömegek a pénzmosásra vagy az adócsalásra. A plusz tízezer bűncselekmény mögött egyetlen ügy, pontosabban egyetlen biztosítási ügynök áll, aki ellen 9976 gazdasági titok megsértése miatt emeltek vádat. Őt pont a héten ítélték el, nem jogerősen felfüggesztettel megúszta.
Riasztó adatokról szerezhettek tudomást a parlamenti képviselők, amikor elolvasták Polt Péter legfőbb ügyész 2011-es beszámolóját. „Az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma (32490) a 2010. évben regisztráltakét (21119) 54 százalékkal meghaladta, és mind az összes bűncselekményhez viszonyított arányát (7,2 százalék), mind az előfordulási számát tekintve az elmúlt húsz év legmagasabb nagyságrendjét mutatja” – áll a múlt héten benyújtott beszámolóban.
Polt számai nem azokat a bűncselekményeket mutatják, amelyeket 2011-ben követtek el, hanem azokat, amelyek ebben az évben kerültek bele az ENYÜBS-be (az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikába). Ez pedig akkor történik meg, amikor a nyomozás befejeződik, gyakran évekkel a bűn tényleges elkövetése után. Ettől még persze ugyanolyan furcsa a számok látványos emelkedése. A Büntető törvénykönyv több mint negyven-féle különböző gazdasági bűncselekményt sorol fel, a főügyészi beszámoló azonban ezek közül csak néhányat emel ki. Ezek pedig nem magyarázzák meg teljesen az ugrást.
Először is a Polt által kiemelt bűncselekmények egy részénél pont nem emelkedést, hanem csökkenést mutattak ki. Ilyen például az adócsalás, amiből 2010-ben 2009-et, tavaly viszont már csak 1554-et regisztráltak. A legfőbb ügyész még azt is megjegyezte, hogy az adózási fegyelem javulását jelző csökkenő tendencia 2005-ben, Magyarország uniós tagállammá válása után kezdődött, és 2010-ben megtorpant ugyan, de a mostani, 23 százalékos csökkenés visszarendeződést jelez a kedvező változáshoz.
Kevesebb volt a pénzhamisítás is, 2010-ben még 1970, 2011-ben csupán 1302 ilyen ismertté vált bűncselekmény volt. Polt ehhez is adott a beszámolójában némi hátteret: a pénzhamisítások száma 2007-ig nagymértékben emelkedett még, és a lebuktatott elkövetők között magasabb a büntetett előéletűek és visszaesők aránya, mint a többi gazdasági bűncselekménynél. A statisztikai csökkenést nem a pénzhamisításban fantáziát látók váratlan jó útra térése okozta. Egyszerűen csak módszert váltottak. "Elsősorban a pénzkímélő eszközök terjedése eredményezte, hogy a fizetési eszközök és a pénzforgalom biztonsága elleni bűncselekmények fő iránya eltolódott a pénzhamisításról a pénzhelyettesítő eszközökkel visszaélések különféle módjaira" - írta Polt.
Ez meglátszik a statisztikákon is. A gazdasági bűncselekmények között évek óta az ilyenekből van a legtöbb eset, ráadásul évről évre egyre nő a számuk. A 2010-eshez képest 2011-re 167 százalékra nőtt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítások száma (282 helyett 485). 128 százalékos ugrást mértek az a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésben is (10172 helyett 13 057 bűncselekmény). A Polt-beszámoló szerint ezekre a bűnözőkre is áll az, ami a pénzhamisítókra: gyakran bűnszövetségben dolgoznak, nem ritkán külföldiek részvételével. Az ő számlájukra lehet írni lehet tehát nagyjából 3000-et a 2011-ben regisztrált 11 371 plusz gazdasági bűncselekmény közül.
A legfőbb ügyészi beszámoló kitér még pár olyan bűncselekményre, amelyeknél rosszabbodtak a statisztikák, de ezeknél túl nagy számokról nincs szó. Csődbűncselekményből például 21-gyel, csempészetből 62-vel több bűncselekményt regisztráltak 2011-ben, mint 2010-ben. Ráadásul a bűnözők összességében még kevesebbet is kaszáltak. A gazdasági bűncselekményekkel érintett összeg 2011-ben 33,4 milliárd forint volt, ami kicsivel kevesebb, mint a 2010-es 34,4 milliárd, és jóval kevesebb a 2009-es 45,1 milliárdnál.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy miből jött össze a látványos megugrás a gazdasági bűncselekmények számában, és mivel a legfőbb ügyészi beszámoló nem adott teljes magyarázatot erre, megkértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy küldjék el nekünk a 2010-es és 2011-es statisztikákat lebontva egyesével az összes gazdasági bűncselekményre. A Legfőbb Ügyészség által rendelkezésünkre bocsátott táblázatot itt találják.
A táblázat pedig meg is adta a magyarázatot a kérdésre. Egyetlen sor ugrik ki belőle, a gazdasági titok megsértésének sora. 2010-ben 18, 2011-ben 10021 ilyen bűncselekmény vált ismertté, a különbség 10003.
Az ügyészség válaszában szűkszavúan ugyan, de el is árulta, miről van szó: „A Debreceni Városi Ügyészségen volt folyamatban egy ügy, melyben a Btk. 300. § (1) bekezdésébe ütköző gazdasági titok megsértése miatt 9976 bűncselekmény miatt emeltek vádat”.
Jónáné Pocsai Edittől, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, hogy ebben az ügyben egyetlen embert vádoltak meg. Az illető férfi szerződéses viszonyban állt az egyik biztosítóval, az volt a dolga, hogy biztosításközvetítést lásson el. Biztosítási szerződés megkötésére nem volt jogosult, neki csak az ügyféli kör felkutatása volt a feladata.
A biztosító a saját számítógépes rendszerében olyan hozzáférést biztosított a számára, amely csak arra volt elegendő, hogy a saját maga által közvetített ügyfelek adatait kezelhesse. Azért indult ellene eljárás, mert a szabályokat áthágva megszerezte a biztosító nyilvántartásában lévő majdnem tízezer olyan ügyfél adatát, akiknek gépjármű-felelősségbiztosításuk volt. Az adatok egy részét fel is használta, többeket megkeresett, hogy jobb kondíciójú biztosítást ajánljon nekik egy másik társaságnál. Azért volt a vád 9976 gazdasági titok megsértése, mert ennyi ember adatához jutott hozzá jogosulatlanul, magyarázta az ügyészségi szóvivő. A férfi ügyében éppen most szerdán született első fokú, nem jogerős ítélet: nyolc hónap börtönbüntetést róttak ki rá, a végrehajtást két évre felfüggesztve.
Volt a magyar bűnügyi statisztikákban már hasonló eset, még cifrább is. Egy szimpla parkolójegyes csalásos ügy majd’ 80 ezerrel dobta meg az ismertté vált bűncselekmények számát 1998-ban. A csaló azzal keresett pénzt 1997 márciusa és szeptembere között, hogy a Városligetben, a Vidám Park és az Állatkert között, ahol ingyenes volt a parkolás, bepalizta a gyanútlan autósokat, és óránként ötven forintos parkolási díjat szedett tőlük. Végül a zuglói polgármesteri hivatal feljelentést tett.
Az álparkolóőrös ügyben 79 790 rendbeli csalás miatt emeltek vádat, az eset az 1998-as statisztikában jelent meg, mert akkor fejeződött be a nyomozás. Ha pedig valaki ezután ránézett a statisztikákra, elszörnyedhetett, hogy 1997-hez képest 1998-ra tízezrekkel nőtt a bűncselekmények száma. Az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán ki is tért az ügyre a parlamenti beszámolóiban, és figyelmeztette a képviselőket, hogy kezeljék a helyükön az adatot.
“Önmagában a bűnügyi statisztikából ne vonjunk le következtetéseket a bűnözésre nézve, mert nem azt mutatja. Valójában nem a bűnözésről ad képet, hanem a bűnüldöző szervek munkájáról” - mondta Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) bűnözéskutatási osztályának munkatársa.
Az, hogy egyetlen ügy képes látványosan eltéríteni a statisztikát, a csalásoknál és a szerzői jogsértéseknél könnyen előfordul. Ha valaki a piacon hamisított cédéket árul, a szerzői jogsértést lehet annyi rendbelinek minősíteni, ahány fajta cédét kirakott, tehát egyetlen árus leleplezésével lehet két-háromszáz bűncselekményt generálni, mondott példát a szakértő. Emlékszik a kilencvenes évekből egy olyan, piramisjáték-szervezéssel kapcsolatos ügyre is, amelynek 60 ezer sértettje volt.
A bűnügyi statisztikai adatok a rendszerváltás előtt titkosak voltak, most már az országos rendőrfőkapitány, a legfőbb ügyész minden évben beszámol a változásokról. Ez az OKRI munkatársa szerint hasznos, mert ad bizonyos információt a lakosságnak, de fontos lenne hangsúlyozni azt is, hogy csak ebből a bűnözés mértékére nem lehet következtetni.
Különbséget kell tenni például aszerint, hogy milyen bűncselekményről van szó. Ha olyan bűncselekménynél növekszik az esetszám, vagyis a felderített esetek száma, amelynél egyébként magas a látencia (például adócsalás, vesztegetés), annak örülni kell, magyarázta. Ilyen a szemérem elleni erőszak is, amelynél nagyon alacsony a feljelentési hajlandóság. Előfordult, hogy egy feljelentésre biztató kampány hatására 30-40 százalékkal nőtt az esetszám, amitől sokan pánikba estek, pedig ez épp hogy kedvező fejlemény volt.
“Azt szoktuk mondani, hogy a 10 ezer alatti gyakoriságot mutató bűncselekmény-típusoknál nem sokat jelent, hogyan változik a statisztika. A lopásoknál, amelyekből több százezer történik évente, ott már megbízhatóbban az adatok” – mondta a szakértő. A bűnügyi statisztikát a kriminológusok szerint akkor lehetne következtetések levonására használni, ha lennének olyan viktimológiai vizsgálatok, amelyekkel össze lehetne hasonlítani. Magyarországon eddig csak egy ilyet végeztek, azt is tíz évvel ezelőtt.
A viktimológiai vizsgálat során az embereket kérdezik meg arról, hogy milyen bűncselekmény áldozatává váltak egy adott időszakban. Külön vizsgálat kéne a jogi személyiséggel bíró sértettek (például cégek) körében, és vannak olyan bűncselekmények is (például kábítószer-fogyasztás), amelyeknek nincs is sértettje. Ezeket önbevallásos kérdőívekkel lehetne mérni, amelyek a külföldi tapasztalatok szerint általában korrekt, a becslésekkel összhangban lévő eredményt hoznak. Az őszinteségre ösztönző egyik lehetséges technika, hogy csak a már elévült esetekre kérdeznek rá.
Egyébként a magyar emberek többsége nem ismeri a bűnözési statisztikákat. Kó József elmondta, hogy az OKRI végzett egy közvélemény-kutatást, amelyben azt is megkérdezték, hány bűncselekményt követnek el évente Magyarországon. Miközben a valós szám 400 ezer körül van, a többség – végzettségtől függetlenül – 30-40-50 ezres számokat mondott, és még ezt is sokallották.