Ötezerrel többen tanulhatnak teljes államilag támogatott képzésben szeptembertől, míg az általános iskolák ötödik és a középiskolák kilencedik évfolyamán kötelező jelleggel bevezetik a heti öt testnevelés órát – ismertette Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a kormány döntését.
Nem tudják majd betölteni az összes műszaki, természettudományos és informatikai képzésre meghirdetett keretszámot, mondta Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. A jelentkezési adatokból az derült ki ugyanis, hogy a teljes államilag finanszírozott – új nevén állami ösztöndíjas – keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzésben ugyan túljelentkezés van, de az állami részösztöndíjas képzések egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna. „Ez nem is lepett meg minket. A fiatalok átállása természetszerűleg lassabb, mint a rendszert átalakító szándék” – tette hozzá az államtitkár.
Ezért ötezer részösztöndíjas hely átcsoportosításáról döntöttek az állami ösztöndíjas keretszámok közé. Így 2400-zal több diákot vesznek fel műszaki, 950-nel többet informatikai, 700-zal többet agrár területre. Az egészségtudományok területén 400-zal, emelkedik meg az állami ösztöndíjas helyek száma, míg a sporttudományoknál a mindennapos testnevelés bevezetésével indokolja a szakállamtitkárság a 150 fős átcsoportosítást. Az átcsoportosítás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is: a magyar nyelvű szakokon 400 teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak
Ezért a korábban meghatározott 34 087 diák helyett 39 087-en kezdhetik meg alapképzésben tanulmányaikat államilag támogatott képzésben. „Ez óriási magas szám” – mondta az államtitkár, hozzátette, ezért minden híresztelés, hogy szűkítik a felsőoktatást, hazugság. „Az egyetemek kapui nyitva vannak, csak fokozatosan át akarunk állni arra a szisztémára, amely a fejlett országokra jellemző, vagyis hogy a fiatalok és a családok részt vállalnak a felsőoktatási képzésben” – tette hozzá Hoffmann.
Idén jelentősen visszaesett az egyetemre, főiskolára felvételizők száma. Vélhetően a keretszámok csökkentése és a hallgatói szerződések bevezetésének hírére idén összesen 109 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, szemben a tavalyi 141 ezer felvételizővel. Ez az adat jóval alacsonyabb az elmúlt három év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál. Az Oktatási Hivatal korábbi indoklása szerint ebben jellemzően szerepet játszik a finanszírozás átalakítása, az új rendszerrel kapcsolatos kivárás, és az is, hogy az idén magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben.
Amíg 2010-ben 56 ezer, 2011-ben pedig 53 ezer államilag támogatott helyet hirdettek meg, idén szeptembertől már csak 34 ezer felvételiző tanulmányait finanszírozzák teljesen. Míg 2011 szeptemberében a 98 ezer elsőéves hallgató 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka pedig költségtérítéses formában kezdte meg a tanulmányait. Az 53 ezres államilag támogatott keretszám viszont nagyjából háromezer hellyel volt kevesebb, mint 2010-ben. 2012-ben pedig tovább csökkent az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók száma.
Tavaly az alapképzésben a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek: majdnem minden ötödik jelentkező – 14 ezer azaz – ilyen képzést jelölt meg első helyen, közülük végül 4400-at vettek fel. Idén viszont radikálisan csökkent a gazdaságtudományi képzésre felvehető hallgatók száma: összesen 250-en tanulhatnak teljes állami támogatással.
A jogi és igazgatási területek is a népszerű képzések közé tartoztak: az 1300 meghirdetett (ebből 800 államilag támogatott) helyre közel 5 ezren jelentkeztek. A 2011-es keretszámok meghatározása után viszont már csak 100 hallgató tanulhat ingyen jogásznak, a fele-fele arányban osztozkodó Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és a Hoffmann Rózsa által növekvő hagyományúnak nevezett Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.
A keddi sajtótájékoztatón arra az újságírói felvetésre, hogy a mostani keretszám-átcsoportosításnál a jogi és a közgazdász képzések miért nem kaptak további férőhelyeket, Giró-Szász András kormányszóvivő ezt azzal indokolta, hogy ezek területek a piacképesség révén megtérülő szakmák, és ha ezek a képzések is kaptak volna most további férőhelyeket, az szembe ment volna a kormány alapvető koncepciójával, azzal, hogy a keretszámok felosztásánál a nemzetgazdasági szükségletet kell kielégíteni. De azoknak a jogászoknak és közgazdászoknak, akik a diákhitel II-t igénybe vették, és később az állami szférában helyezkednek el, az állam jóváírja a hitelt.
2011-ben tizedével csökkent a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzési területekre felvételizők száma, de a 3700 bölcsészettudományi helyre még így is közel 8 ezren jelentkeztek első helyen. Most a bölcsészképzés is a vesztesek közé került: 2700-an tanulhatnak térítésmentesen, míg a pedagógusképzésben 1600-an, a társadalomtudományokban pedig 1000-en.
De a támogatások megvonása folytatódik: jövőre még ezerrel kevesebb hallgatót vesznek fel, azaz 2700 helyett csak 1700 ösztöndíjas egyetemi és főiskolai hellyel számolnak. A mesterszakokra is nehezebb lesz bekerülni: 19 300 helyett csak 16 300 ösztöndíjas helyet hirdetnek meg. Két év múlva 18 700 helyett 15 500, három év múlva pedig 17 300 helyett 13 900 államilag finanszírozott férőhely lesz az egyetemeken.
A kormány másik döntése az általános iskolák mindennapos testnevelés órájára vonatkozik. Az országgyűlés által tavaly év végén elfogadott, sok vitát kiváltó köznevelési törvény szerint az általános iskolában minden nap lesz majd tornaóra.
Hétfőn magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek felszólították a kabinetet, hogy vizsgálják felül az alaptantervet, és vegyék ki Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert antiszemiták voltak. Anyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a négy író a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét terjesztette, és terjeszti ma is, ezért nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék.
Hoffmann Rózsa erre azt válaszolta, a szerzők nem a kötelezően tanítandó tananyag részét képezik. Nem tilos az iskolákban más szerzőket is tanítani, ezért a tiltakozók aggodalma nem megalapozott. Ezért ennek kapcsán nem tervezik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát.
A gyerekek megváltozott életmódja, táplálkozása miatt 50 százalékuk valamilyen komoly betegséggel küzd. Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet 2010-es, az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" kutatása szerint a magyar fiatalok nagy részére jellemző a mozgásszegény életmód és a testképzavar. „Ha tehát nem akarunk felnevelni egy beteg nemzedéket, minden eszközt meg kell ragadni, annak érdekében, hogy egészségesek legyenek a fiatalok. Egyik lehetősége, amit az iskola és az oktatásügy kínálni tud, hogy minden nap mozogjanak a gyerekek. Erről szól a mindennapos testnevelés programja” – mondta az államtitkár.
Ezért 2012. szeptember elsejétől fokozatosan, az iskolák lehetőségeit figyelembe véve, felmenő rendszerben bevezetik az ötödik és a kilencedik osztályokban a mindennapos testnevelést. 2013 szeptemberétől pedig a teljes alsó tagozatra kiterjesztik a napi egy kötelező testnevelés órát. A felső és a középfokon további felmenő rendszerben vezetik majd be a testnevelést.
„Nem lesz alóla kibúvó. Ha valamilyen problémával küszködik a gyereknek, akkor is mozognia kell, könnyített testnevelésben" – jelentette ki az államtitkár.
A testnevelés órák szakmai programjának alapját az alsó tagozaton a Nemzetközi Atlétikai Szövetség gyermek-atlétikai programját használják fel. A programot kiterjesztésére az atlétikai szövetség, a SOTE Testneveléstudományi Kara, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a szakállamtitkárság egyezséget kötött. A mindennapos testnevelés gyakorlati bevezetésére már nyáron támogatott pedagógus továbbképzések indulna, ugyanis a mindennapos testnevelés bevezetéséhez megfelelő számú tornateremre és pedagógusra van szükség.
Hiller István szerint a kormány döntése a felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról az új felsőoktatási törvény által bevezetett részösztöndíjas képzési forma kudarcának beismerése. Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője közleményében úgy fogalmazott: a bejelentésnek az az oka, hogy az új felsőoktatási törvény által bevezetett részösztöndíjas képzési forma a jelentkezések alapján teljes csődöt mondott. Erre a formára nem volt elég jelentkező, mert fizetni is kellett volna érte és a röghöz kötési dokumentumot is alá kellett volna írni, így szinte senki sem választotta – fejtette ki, hozzátéve: ennek eredményeképp sok ezer hallgatói férőhely maradt volna betöltetlen. Hiller István szerint a döntés ennek a kudarcnak a beismerése.
A Demokratikus Koalíció szintén közleményben a bukás beismerésének minősítette a bejelentést, miszerint növelik az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyeket.
Az LMP továbbra is a felsőoktatás tágra nyitását szorgalmazza. A felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról szóló döntés a kormányzati selejttörvényhozás egyenes következménye, írta Osztolykán Ágnes az oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke.
"Egyértelmű volt, hogy a felvételizők nem vették be az »államilag támogatott« részösztöndíjas képzésekről szóló mesét: elég volt ránézni a »részösztöndíjas« költségtérítésekre, és azonnal szembesültek azzal, hogy ezeket a magas tandíjakat nem tudják fizetni. Idén ötödével jelentkeztek kevesebben a felsőoktatásba, mint tavaly. A továbbtanulási lehetőségek radikális szűkítése ellen az LMP többször felemelte a szavát" – áll a közleményben.
Osztolykán Ágnes szerint a jövő évi költségvetési tervezet alapján ismét tovább csökkenhet a felsőoktatásra fordított források aránya.