Állami és piaci szereplők vizsgálják a mecseki uránérc-bányászat újraindítását a következő hónapokban. Az uránbányák megnyitása még évekbe telik, de az ellenzők már most azt mondják, a bányászattal létrejövő 500 munkahely nemhogy nem oldaná meg térség foglalkoztatási gondjait, káros lenne a dolgozók egészségére, ráadásul a Pécs ivóvízbázisát is veszélyeztetné.
A magyar állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt. és Mecsekérc Zrt. az ausztrál Wildhorse Energy Ltd-vel idén februárban kötött megállapodást a mecseki uránbányászat beindítása érdekében egy közös cég létrehozásáról. A pécsi önkormányzat városfejlesztési és kommunális bizottsága ezután ugyan levette napirendjéről az ausztrál vállalat kérelmét, amelyben Páva Zsolt polgármestertől kértek hozzájárulást a kutatófúrásokhoz a Kismélyvölgyi dűlőben. Páva Zsolt június közepén aztán bejelentette, a kormány megvizsgálja a mecseki uránbányászat újrakezdésének lehetőségét, majd június végén a kormány határozatot adott ki a mecseki uránbányászat újraindításáról és a vegyesvállalat létrehozásáról. Így a következő fél évben állami és piaci szereplők bevonásával, a vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránérc-bányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit.
A mecseki uránbányászat újraindítása ellen létrejött neMecsek mozgalom múlt héten közös nyilatkozatban utasította el az uránbányászat újraindítását. A civil szervezet többek között amellett érvel, hogy a bányászat káros a dolgozók egészségére, veszélyt jelent a környéken élőkre, ráadásul Pécs ivóvízbázisát is veszélyezteti. A mozgalom szerint az uránbányászat nem oldja meg térség foglalkoztatási gondjait, viszont újabb problémákat okoz: az urán árának alakulása kiszámíthatatlan, mindemellett az uránbányászat újraindítása szemben áll a város valamennyi XXI. századi stratégiai, fejlesztési céljával – áll a nyilatkozatban, amelyhez további magánszemélyek, civil szervezetek csatlakozását várják. Kedden közleményt is kiadtak. Mint írták, jelenleg a Pécs területére tervezett Kismélyvölgy dűlői és mecsekszentkúti tervezett kutatófúrások jelentenek veszélyt, ezért arra kérik Páva Zsoltot, hogy továbbra se adja ki a tulajdonosi hozzájárulást a Wildhorse Energynek.
Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár korábban amellett érvelt, hogy az uránbányászat lehetősége az urán világpiaci árának emelkedése miatt vetődött fel, és ha a vizsgálat azt az eredményt hozza, hogy a kitermelés környezetkímélően, az egészségre káros hatások nélkül és gazdaságosan folyhat, a kormány megfontolja az uránbányászat indítását, de a döntésbe szeretnék bevonni az érintett települések önkormányzatait és a lakosságot is.
A jogszabályok szerint bányanyitásra akkor van lehetőség, ha a kitermelő cég a saját költségén próbafúrásokat végezhet, és csak ezután kaphat engedélyt a kitermelésre. A Wildhorse 2005-ben alakult magyarországi leányvállalata, a Wildhorse Energy Hungary Kft. 2006-ban kapott uránérc-kutatási jogot a Pécsi Bányakapitányságtól a Délkelet-Dunántúl, a Mecsek és környezetének hét területére. A Wildhorse Energy az elmúlt években az előkészítési munkák során már mintegy 400 próbafúrást végzett a területen, korábbi közlése szerint a több milliárd forintos beruházással újranyitott bányából a következő 20 évben évente 1,2 millió tonna uránércet is kitermelhetnének, 500 munkahelyet hozva létre. Matt Swinney, a Wildhorse Energy ügyvezető igazgatója korábban azt nyilatkozta, az urán jelenlegi világpiaci ára megfelelő alapot ad a nagyszabású projekt tervezésének.
Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben. A bánya egykor közel 8 ezer embernek és családjának jelentett megélhetést. A mecseki uránbányák 1997-es bezárásakor az uránérc világpiaci ára ugyanis 10-12 dollár/font körül mozgott. Ma 51-52 dollár az árfolyam, az új, szódapumpás módszer pedig olcsóbb és környezetkímélőbb a réginél, de most a bányanyitás és a felszíni létesítmények pluszköltséget jelentenek.
Benkovics István, a pécsi önkormányzat természeti és emberi erőforrás bizottságának a témában tartott nyílt ülésén júniusban azt mondta, évente 1-1,2 millió tonna ércet hoznának a felszínre, amelyből sűrű zagyos technológiával nyernék ki a fémet. Ennek előnye a korábbi uránbányászati módszerekkel szemben, hogy minimalizálható a környezeti terhelés. Benkovics szerint engedélyeztetési eljárás 3-5 évet venne igénybe, ugyanennyi szükséges még a bánya kialakításához, a termelés technológiai, műszaki feltételeinek biztosításához.
A Wildhorse Energy szerint alaptalanok azok a félelmek, amelyek szerint kénsavas kioldási technológiát (ISL) használnának majd a mecseki uránbányában. A cég hétfői közleménye szerint már most biztosan tudható, hogy a mecseki érctelepek nem alkalmasak a kénsavas kioldással való bányászatra. „Ehhez ugyanis túl mélyen vannak, de magának az ércnek a szerkezete sem tenné ezt lehetővé. Így teljesen biztos, hogy a tervezett bányában valamilyen más eljárást kell alkalmazni majd” – írták.
A hasonló félreértések eloszlatására tájékoztató kampányt indítanak. Céljuk, hogy minden érintett és érdeklődő megismerkedhessen a cég terveivel és a lehetséges technológiákkal. Mint hozzátették, a mecseki uránbányászat újraindításának ügye jelenleg előkészítési szakaszban van. "Az év végére várható, hogy az addig lezáruló kutatási eredmények és hatástanulmányok birtokában konkrét tervekkel állnak majd elő a szakemberek. Bármitől tartani, bármiért lelkesedni, esetleg bármi ellen tiltakozni – korai” – zárul a közlemény.