Keddi ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy Magyarország megsértette egy árpádsávos zászlóval az MSZPs- antifasiszták ellen demonstráló férfi véleményszabadsághoz fűződő alapjogát.
Fáber Károlyt 2007. május 9-én, az MSZP Kossuth téri antifasiszta demonstrációja közelében állította elő a rendőrség. A férfi a Duna partra vezető lépcső közelében egy árpádsávos zászlóval álldogált, mire az MSZP-s tüntetők lefasisztázták és lenyilasozták.
A férfi nem jelentett be rendezvényt, és szerinte közelebb állt a Jobbik a közelben megtartott ellendemonstrációjához, mint az MSZP-éhez. A rendőrök felszólították, hogy tegye el a zászlót vagy hagyja el a helyszínt, amit ő nem tett meg, mondván a zászló történelmi jelkép.
Erre előállították a Gyorskocsi utcába, és a rendőri utasításnak való ellenszegülésért 50 ezer forintos bírságot róttak ki rá. Fáber fellebbezett, végül a Pest Megyei Bíróság jogerősen ítéletében kimondta, hogy a férfi viselkedése provokatív volt, ezért a rendőrség eljárása jogszerűnek minősül.
Az EJEB azt vizsgálta, hogy hogy a konkrét esetben hogyan aránylott egymáshoz Fáber joga a szabad véleménynyilvánításhoz és a bejelentett antifasiszta tüntetés résztvevőinek gyülekezési joga. Olyan helyzetben ugyanis, amikor különböző emberek, csoportok jogai egymással versengenek, és az egyik jog gyakorlása aránytalanul sérti egy másik jogét, indokolt lehet a rendőrség fellépése.
"A bíróság szerint egy demonstráció zavarhatja és sértheti az azzal egyet nem értőket. A demonstrálóknak ezzel együtt joguk van úgy tüntetni, hogy közben ne kelljen az ellenzők fizikai erőszakjától tartaniuk. Ez a félelem ugyanis eltéríthetné a szervezeteket vagy csoportokat a súlyosan ellentmondásos ügyekről alkotott véleményük szabad kinyilvánításától. Demokráciában az ellentüntetés joga nem terjed addig, hogy gátolhatja mások gyülekezési jogának gyakorlását" – áll az ítéletben.
Csakhogy az EJEB szerint itt erről szó sem volt, a – nyilasok által a Duna partján elkövetett tömeggyilkosságok miatt érzékenynek számító – helyszín ellenére sem. Fáber néma jelenléte ugyanis nem jelentett veszélyt az MSZP-s tüntetőkre, egy jogállamban pedig tűrni kell az eltérő, olykor esetleg sértő vélemények jelenlétét.
A bíróság ezért 1500 euró nem vagyoni kártérítést, és 1500 euró költségtérítést ítélt meg Fábernek, amit az államnak három hónapon belül ki kell neki fizetnie.
A férfinak júniusban zárult le egy másik ügye Strasbourgban. Tatár Józseffel együtt 2007 februárjában szennyes ruhákat teregettek ki egy a Parlament körüli kordonhoz kötött zsinórra. A vállaltan provokatív, a "nemzet szennyesének kiteregetése" céljából megtartott negyedórás performanszt követően mindketten önként elhagyták a helyszínt.
Az ügy miatt eljárást indító V. kerületi rendőrkapitányság 80-80 ezer forintra büntette a teregetőket, amiért bejelentés nélkül demonstráltak. Tatárék fellebbeztek, de végül a Pest Megyei Bíróság jogszerűnek ítélte a rendőrség eljárását.
Az EJEB szerint viszont Fáber és Tatár akciója a politikai véleménynyilvánítás egy formája volt, és bár valóban előre meghirdették, mégsem minősült bejelentésköteles demonstrációnak. A strasbourgi bíróság mindkettejüknek 1500 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg.