A Budapesti Nyomozó Ügyészségen, miután az ügyészség autójával odavitték, ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított 97 éves Csatáry Lászlót.
A kihallgatás három órán át tartott, majd az ügyészség zárt garázsában szállt be ugyanabba az autóba.
Csatáry Lászlónak sokkal súlyosabb szerepe volt a kassai gettóban és a téglagyárban történtekben, mint amit ő maga állít, és mindez jól alátámasztható dokumentumokkal és tanúvallomásokkal. Az elítéléséhez azonban ez is kevés lehet. Bővebben a 68 éve történtekről>>>
Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász szerint érthetetlen, hogyan élhetett 15 évig háborítatlanul Magyarországon Csatáry László, írja a Népszabadság. Bővebben>>>
Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15.700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – július 18-án Budapesten a nyomozó ügyészek emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött.
Előtte néhány nappal jelent meg egy Csatáry hollétét leleplező cikk a londoni Sunban.
Csatáry László kirendelt védőügyvédje a keddi kihallgatás után elmondta: újabb gyanúsítás nem történt, az ügyészség által feltárt bizonyítékokról kérdezték védencét. Horváth B. Gábor hozzátette: Csatáry László tételesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményeket.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint ügyfele az antiszemitizmus gyanúját is igyekezett cáfolni meghallgatásán. Csatáry László a kihallgatásán azt is cáfolta, hogy gettóparancsnok lett volna. Az ügyvéd hangsúlyozta: védence nem írt alá ilyen titulussal dokumentumot. Azt nem tudni, hogy az időközben nyilvánosságra került dokumentumokat ki írta alá, ahogyan azt sem, hogy ezek hamisítványok-e, illetve azokat milyen minőségében láthatta el kézjegyével. Ezek hitelességét a nyomozó hatóságoknak kell bizonyítaniuk, mondta az ügyvéd.
Az ügyészségen 10-15 olyan tanúvallomást is a védence elé tártak, amelyeket más büntetőügyekben tettek, és amelyekben megemlítették Csatáry László korabeli kassai tevékenységét.
A 97 éves férfi tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összetéveszthették valakivel. Példaként említette, hogy a tanúvallomásokban szereplő fekete egyenruhát a német hadsereg katonái és nem a magyar rendőrség tagjai hordtak.
Horváth B. Gábor elmondása szerint Csatáry László fizikailag jól viselte a csaknem három órán át tartó kihallgatást. Az ügyvéd nem tudta megmondani, mikor folytatódnak a kihallgatások, ahogyan egy esetleges szlovákiai kiadatásról sem tudott nyilatkozni.
Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le. Véleménye szerint Csatáry bűntettei nem évülnek el, és elkövetésükre nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.
A Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry László Szlovákiának történő kiadatásáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs.
Az esetleges európai elfogatóparancs végrehajtását – Csatáry László átadását – a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban Csatáry ellen.