Csillogó metálszürke öltönnyel viselte a hímzett kirgiz kalapot az autóstáskás férfi. Egy japán nő is Az üzbégek messze ültek a türkménektől. Kurultáj a Parlamentben.
Mivel az orosz a közös nyelv a turáni népek között, a szónokoknak lassan kellett beszélni a Parlamentben csütörtök délben, mert meg kellett várni, amíg a tolmács lefordítja a rokonoknak oroszra.
Ahogy áthajtunk Bugac községen, egyre több rendőrautót és -motorost látni az utcán, majd egy kereszteződés után fekete egyenruhás, fess rohamrendőrök igazítanak útba. Eltelik egy fél perc, míg leesik, hogy ezek itt igazából nem zsaruk, hanem rohamszkíták, mert az egyenruhájuk ugyan egészen rendőrszerű, de a jelvényük egy csúcsára állított, ezüst színű háromszög, munkaadójuk pedig nem a magyar állam, hanem a Csodaszarvas. Riport a 2011-es Ősök Napjáról>>>
Idén huszonöt etnikum képviseli magát a Magyarországon harmadszor, Bugacon rendezett negyedik Kurultájon (az első Kazahsztánban volt). A törzsi gyűlésnek nevezett fesztivál, amelyről az Index is beszámol, péntektől vasárnapig fog tartani.
A mai, Kurultáj a Parlamentben című rendezvényt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki egyben a Kurultáj fővédnöke köszöntötte azzal, hogy elmondta: nagyon örül annak, hogy Bugacon, ahol egyébként választott képviselő is, megrendezik a turáni és hunhitűek törzsi gyűlését, mivel a rendszerváltás idején több mint 1000 oldalt gyűjtött Atilla hun vezérről, és segített Szörényi Leventének megírni az Atilla – Isten kardja című rockoperát.
A világ legszebb épületéből, a Parlamentből indulhat a Kurultáj, Európa legnagyobb hagyományőrző gyűlése, amin szerinte tavaly három nap alatt 150 ezer látogató volt – erről már A külügyminisztérium egy illetékese beszélt.
Büszkén kijelentette, hogy a magyar kormány idén először nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatta a Kurultájt, ami Magyarország külpolitikájával, a keleti nyitással teljes összhangban van. Szerinte a rendezvény egyik legfontosabb velejárója, hogy közelebb viszi az embereket az egyre inkább elhanyagolt természethez, mindenekelőtt a lovakhoz.
A Kárpát-medencei Steven Seagal, Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője elmondta, hogy a Turán motorja, a hun népek központja Magyarország lehet. Ő volt az egyébként, aki a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnökeként kezdeményezte, hogy májusban életfát küldjünk a kazah rokonoknak. Bíró külön köszöntötte az összes népcsoport küldötteit, ráadásul ősi vagy helyi nevükön mondva (pl. Kazahsztán helyett Kazakhisztán).
Voltak itt kazahok, azeriek, törökök, észak-ciprusi törökök, üzbégek és – a felsőház másik végén ülő – türkmének, dagesztáni avarok, kirgizek, szibériai jakutok, de volt itt még egy japán nő is. Bíró külön üdvözölte a nem rokon, de baráti szardíniaiakat. Elmondta, hogy a bolgárok és a csuvasok péntekre jönnek le Bugacra, Burjátiából pedig nyolcan jönnek dzsippel a Bajkál tótól a Balatonig, hogy a két nagy hun tavat egyesítsék.
Ezután oroszul röviden elmesélték a Parlament és a magyar államiság hosszú történetét, majd közösen megnéztük a Szent Koronát, mielőtt a lépcsőn a küldöttség a lépcsőn felállt egy csoportképhez, mielőtt a hunok megrohamozták a svédasztalt.