Narancsos kitűzős Fidesz-ősszavazó legyen a talpán, aki ma, augusztus 20-án tudja, melyik piros-fehér-zöld szalagos, megáldott cipó a valódi Szent István napi kenyér, a Nemzet Igazi Kenyere. Szigetszentmiklós díjnyertes krumplis-komlós veknijeiből vagy a CBA-ban árult Nemzetünk Kenyeréből illik suttyomban csipegetni a Szent Jobb-körmenet alatt? Vajon a NER és a NENYI szelleme azokat járja át legjobban, akik a pécsi Nemzeti Összeöntésből kisütött kenyeret rágcsálják? Vagy rohanjon mindenki Szolnokra, hátha az ország legélhetőbb városában neki is jut egy kiflivég sercli csücsök az erdélyi lobogóval letakart gigakenyérből?
A Nemzet Kenyere cím látszólag egyértelmű: mindig azt a veknit hívják így, ami adott évben elnyeri a Magyar Pékszövetség versenyén a hivatalos Szent István napi kenyér címet. Idén már februárban eldőlt, hogy "a szigetszentmiklósi Gere Pékség krumplis-komlós-kovászos sütőipari terméke" lesz a győztes kenyér, amit augusztus 20-án délután 15 órakor köszöntőbeszédek és néptáncbemutatók után áldanak meg a Clark Ádám téren. A szertartáson a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje működik közre, bármit is jelentsen ez.
A Nemzet Kenyere egyébként ízre kesernyés, állagra sűrű és nedves. Ezt Gere István azzal indokolta, hogy egy régi receptet szerint, hosszú érésű, igazi kovásszal készült, amihez a komlóvirág porát is felhasználták. A Gere Pékség krumplikenyerét az augusztus 20-i ünnepségsorozat alatt a Várkert Kaszinótól a Bem térig felhúzott Magyar Ízek Utcájában is árulják, de a Magyar Pékszövetség Budapest mellett Orosházára, az augusztus 19-én és 20-án megrendezett, Európai Kenyérünnepre átkeresztelt Országos Kenyérünnepre is elvitte a Nemzet Kenyerét.
Szintén a Nemzet Kenyereként szelik meg a szolnoki augusztus 20-i ünnepségen azt a traktorkerékméretű, 130 kilós gigakenyeret, amit Sepsiszentgyörgyön, a Diószegi pékségében sütöttek. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke még egy székely zászlót is ráterített, mivel úgy érezte, "a vidékre jellemző székely hagyományok szerint készült kenyeret kell küldeni Magyarországra, a nemzeti ünnepre. Azokkal osztjuk meg kenyerünket, akik hozzánk tartoznak, akikkel egyformán gondolkodunk és érzünk".
A székely zászlóba csomagolt, óriási pityókás kenyér 174 kiló nyerstésztából készült és nyolc óra alatt sült meg. A kenyértésztát egy több mint 20 kilós péklapáttal hat ember tolta be a téglakemencébe, elkészítéséhez 100 kiló lisztet és 20 kiló krumplit használnak fel.
Szolnok mellett egy másik vidéki város, Pécs is kisajátítaná a Nemzet Kenyerét: itt augusztus 16. és 21. közé szervezték a Nemzet Kenyere Fesztivált, ami az ötletgazda, dr. Korinek László szerint "a magyarság határokon átnyúló összetartozásának eszméjét szolgálja". Bár idén a Nemzet Kenyere programot már Magyarok Kenyere kezdeményezésként emlegetik, a lényeg nem változott tavaly óta: augusztus elején a magyarországi megyékből és a környező országok magyarlakta területeiről is Mohácsra szállították az adott évben termett búzát, amit aztán az Összeöntés Ünnepe nevű rendezvényen jelképesen össze is öntöttek Mohácson. Az összeöntött búzából sütött magyarok kenyere így "a nemzet egységét, az összetartozást és a szolidaritást szimbolizálja".
Idén augusztus elejéig a Kárpát-medencéből 25 tonna búzát ajánlottak fel, a gabonát a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban öntötték össze, az öt nagy kenyér és a magyarok kenyerét jelképező nyolcezer cipó sütését egy pécsi pékség vállalta. Az államalapítás ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a magyarok lisztjéből Pécsen sütött kenyeret áldja meg.
A fogathajtó Lázár-testvérek üzletlánca, a CBA a Nemzet Kenyere helyett egy hasonló nevű veknit, a búzakalászos, Magyarország-címeres Nemzetünk Kenyerét árulja.
Nem is annyira keserű a Nemzet Kenyere? A pécsi Magyarok Kenyere finomabb és tovább eláll, mint a Szolnokra vitt órisákenyér? Csak a CBA-s Nemzetünk Kenyeréből készült szendvicsekkel az igazi az augusztus 20-i buli? Ha már eleget evett, írjon élménybeszámolót erre a címre!