Csak elvi lehetőségként merült fel, hogy az MSZP bojkottálná a 2014-es választásokat, ha azok nem demokratikus keretek között zajlanak, mondta Újhelyi István a parlament szocialista alelnöke, akinek Szegeden tartott lakossági fórumán Kolláth György alkotmányjogász beszélt erről az eszközről. A választási bojkott ritkán vezet eredményre: a szavazás általában lezajlik a távol maradó párt hívei nélkül is, legfeljebb a részvételt sikerül csökkenteni. Ennek azonban a 2014-es magyar választáson nem lesz értelme, az ugyanis a szavazáson részt vevők számától függetlenül is érvényes és eredményes lesz.
Kivételesen gyorsan, kevesebb mint fél nap alatt cáfolta az MSZP azt, hogy bojkottálná a 2014-es választásokat. Szerdán egy Szegeden tartott MSZP-s lakossági fórumon Kolláth György alkotmányjogász azt vetette fel, hogy a választási rendszer átalakítása során eljöhet az a helyzet, hogy a demokratikus ellenzéknek meg kell fontolnia a választástól való távolmaradás lehetőségét. Az MSZP már ma délelőtt egyértelművé tette: biztosan indulnak a 2014-es választáson. Furcsa is lett volna ennek ellenkezője, miután Mesterházy Attila épp két hete jelentette be: a korábbi ciklusokhoz képest mindennél korábban megkezdték a felkészülést, és mind a 106 egyéni körzetben választókerületi felelősöket neveznek ki.
A bojkott ötletét eleve nem az MSZP, hanem Kolláth György vetette fel az Újhelyi István MSZP-s parlamenti alelnökkel közösen tartott fórumon. Mint Kolláth mondta: el kell azon gondolkodni, a demokratikus pártoknak szabad-e olyan versenyben részt venniük, melyen az egyik induló százméteres síkfutásban, a másik száztíz méteres gátfutásban áll rajthoz. Kolláth szavaira reagálva, Ujhelyi István az országgyűlés szocialista alelnöke Szegeden azt mondta: ennek lehetőségét két hónappal ezelőtt diplomaták körében már említette, ami nagyon komoly megütközést keltett. Újhelyi szerint megfontolandó, hogy legitimizáljanak-e egy antidemokratikus rendszert, és annál erőteljesebb eszközökre van szükségük, mint, hogy a parlamentben a hajnal kettőkör tartandó vitában három percben elmondják, nem tetszik az új jogszabály.
"A pódiumbeszélgetésen Kolláth György egy elvi lehetőségről beszélt, én pedig egy kérdésre válaszolva mondtam azt, hogy ha egy demokrácia nem megfelelően működik, rákényszerülhet egy ilyen lépésre az ellenzék" - mondta az Indexnek Újhelyi István. A szocialista politikus szerint akkor is elvi lehetőségként és végső eszközként merült fel ez, amikor nyugati diplomatákkal beszélgetett a magyarországi közállapotokról. "Ők a fejüket fogták, hogy nem értik mi történik hétről hétre Magyarországon".
"Az a hírekben nem jelent meg, hogy én a fórumon hosszasan elemeztem a politikai helyzetet és arról beszéltem: az MSZP erős pártként vesz részt a választáson és azt meg is akarja nyerni" - emelte ki a parlamenti alelnök, de hozzátette: akkor is megfogalmazta a kérdést, mi van, ha nem demokratikus körülmények között zajlik a választás. Újhelyi szerint azt látni kell, hogy a választójogi törvény teljes módosítása konszenzus nélkül és az ellenzéki pártok bevonása nélkül zajlott és zajlik. Kérdésünkre, hogy az MSZP akkor miért nem vesz részt az egyeztetéseken, a politikus azt válaszolta: mindenki számára látható, hogy a Fidesz a kétharmados hatalmát már nem valós kormányzásra, hanem a rezsim bebetonozására használja. "Orbán maga is tudja, hogy a Fidesz és politikája megbukott, a társadalom kész a leváltására, ezért próbálja adminisztratív eszközökkel megtartani a hatalmát. Így kell ezért értékelni ezeket a látszólagos egyeztetési szándékaikat is."
A parlament tavaly fogadta el az új választójogi szabályokat. Az Országgyűlés a következő ciklustól 199 tagú lesz, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul. A győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától. A választási bojkottnak emiatt sem lenne sok értelme, hiába csökkenne ugyanis emiatt a részvétel, a választás ettől függetlenül érvényes és eredményes lenne.
A választások bojkottját korábban a Demokratikus Koalíció vetette fel. Gyurcsány Ferenc tavaly novemberben azt írta Facebook-oldalán: "hajlik arra", hogy nem szabad részt venni a következő választáson, ha azt a Fidesz által javasolt szabályok alapján tartják meg. A választási bojkott lehetősége azóta inkább fórumokban és véleményekben jelent meg, főleg azután, hogy újra felmerült az előzetes regisztráció ötlete is. Az országgyűlés ősszel dönt arról, hogy az országgyűlési választásokon csak az vehessen részt, aki előtte hivatalosan jelzi szándékát. Miután a Fidesz elnöksége erről elvi döntést hozott, nagy valószínűséggel így is dönt majd a parlamenti többség.
Az új választási rendszer egyértelműen a jobboldalnak kedvez, de ha az MSZP bojkottálná a választást és nem kerülne be a következő parlamentbe, az valószínűleg a párt végét jelentené, ezzel ugyanis elveszne jelenlegi több mint évi félmilliárdos állami támogatása. Bojkott helyett inkább az új helyzetre való felkészülést helyezi előtérbe Bajnai Gordon Haza és Haladás alapítványa. Bajnai két választási szakértője egy 94 oldalas tanulmányban elemezte, mi szükséges ahhoz, hogy 2014-ben a baloldali ellenzék vehesse át a hatalmat.
Az MSZP már korábban is élt a bojkott eszközével. Legutóbb a köztársaságielnök-választáson nem vettek részt, az MSZP-frakció tagjai még a szavazólapokat sem vették fel a parlamentben, amit azzal indokoltak, hogy a kormányoldal jelöltje, Áder János egyértelműen pártpolitikus. Az MSZP annak idején nem vett részt az új alaptörvény vitájában sem.
A magyar politikában a hasonló bojkottok nem vezetnek sok eredményre. A rendszerváltás idején a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, a MSZMP-vagyon elszámoltatásáról és a köztársasági elnök megválasztásának módjáról és idejéről szóló négyigenes népszavazást az MDF bojkottálta, de ez teljesen hatástalan volt: a választók 58 százaléka elment szavazni és az SZDSZ által sugallt négy igen győzött.
A szavazások bojkottálásának nincs nagy hagyománya Európában sem, leginkább népszavazások esetében találunk rá példákat. A felfüggesztett Traian Băsescu román elnökről szóló július végi népszavazáson az elnök pártjának, a PDL-nek a vezetése a népszavazás bojkottjára buzdította a választókat arra hivatkozva, hogy szabálytalanságok voltak a szervezésben. Băsescut leváltották volna, amennyiben érvényes lett volna a népszavazás, azonban a bojkott miatt nem mentek el elegen szavazni. A magyar pártok közül az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is arra kérte támogatóit, hogy maradjanak távol a népszavazástól.
1997-ben a szlovák ellenzék a népszavazás bojkottjára szólított fel, miután a kormány által előirányzott, a NATO-tagságra vonatkozó három kérdés mögül lehagyták az ellenzék által javasolt negyediket, amely a közvetlen elnökválasztásra vonatkozott. Eredetileg azt mutatták a közvélemény-kutatások, hogy 50 százalék felett lesznek az ellenzéknek kedvező igenek, de a bojkott miatt végül csak 9,5 százalékos volt a részvétel.
Nem népszavazási, hanem tényleges választási bojkottról beszélhetünk azonban többek között Gambia, Ghána, Elefántcsontpart és Mali esetében. Ha az eredmény szempontjából nem is, de a részvételt tekintve a legsikeresebb választási bojkott az 1983-as jamaicai parlamenti választásnál volt. A legnagyobb ellenzéki párt távolmaradásra szólított fel, mivel a kormánypárt korábbi ígéretével ellentétben nem frissítette a választói névjegyzéket. A felhívás annyira sikeres volt, hogy mindössze 2,7 százalék volt a választási részvétel országosan, ugyanakkor így is a kormánypártok nyertek.
A jelöltek többsége távolmaradásra szólított fel az 1999-es algériai elnökválasztáson is. A hétből hat elnökjelölt közvetlenül a szavazás előtt tiltakozásképpen visszalépett, mert szerintük a hadsereg választási csalással biztosította be, hogy Abdelaziz Bouteflika legyen az elnök. A részvétel hivatalos adatok szerint így is 60 százalék felett volt, habár ellenfelei szerint alig a jogosultak negyede ment el szavazni.