Szerbiában három ember meghalt és 37 másik megfertőződött a nyugat-nílusi láztól, többségük belgrádi vagy a főváros környékéről való, de a szerb egészségügyi miniszter szerint járványtól nem kell tartani.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. Megkérdeztük, hogy Magyarországon észleltek-e már a vírushoz köthető megbetegedéseket. Elmondták, hogy az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Vírusdiagnosztikai Laboratóriumában az idén eddig Csongrád és Hajdú-Bihar megyében igazolták a betegség előfordulását.

Az egymástól elszigetelt megbetegedések augusztus második felében jelentkeztek. Mivel a betegségnek tüneti kezelése nincs, ezért csak a diagnózis felállításában segít a klinikusnak, hogy szezonja van-e a betegségnek, illetve az, hogy hol, és mikor fordultak elő korábbi esetek a szezonális időszakban.

A nyugat-nílusi vírus előfordulása augusztustól októberig várható. Ezért az OEK a klinikusoknak tájékoztatókat készít az aktuális járványügyi helyzetről, illetve a holnapján információkat nyújt a lakosságnak a védekezés módjairól (például a szúnyogriasztásról).

Az ÁNTSZ közölte, hogy Magyarországon rendszeresen diagnosztizálják a betegséget. 2008-ban például tizenkilenc, 2009-ben hét, 2010-ben – nem tizenöt, hanem – húsz, 2011-ben pedig négy esetet regisztráltak, attól függően, hogy az olyan körülmények, mint a csapadékmennyiség vagy a hőmérséklet mennyire segítették vagy hátráltatták a szúnyogok szaporodását. Az idei száraz nyári időjárás ennek nem kedvezett.

Madarak terjesztik 1937 óta

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főleg madarak, az emberek szúnyogcsípéssel kaphatják el.

A fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.