Olyan támadások érték az ügyészséget és a rendőrséget az elmúlt időszakban, amelyek az 50-es évek koncepciós ügyeivel hozták párhuzamba a nyomozóhatóság néhány jelenlegi eljárását, ezért az ügyészség úgy gondolta, meg kell védeni renoméját. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerint különösen a BKV-ügy kecskeméti bírósági tárgyalásán elhangzottak miatt indult be heves támadássorozat.

Antal Attila a keddi tárgyaláson visszavonta minden korábbi, az ügy nyomozati szakaszában Hagyó Miklósra és Mesterházy Ernőre tett terhelő vallomását, és azt állította, hogy a rendőrök elvárásainak megfelelően vallott az ügyben. Antal szerint a rendőrök oldalanként faxolták tovább a vallomást, hogy a kihallgatás további irányáról egyeztessenek az ügyészséggel.

Fazekas Géza elmondta, hogy a BRFK a nyomozás során 2010. január 26.-tól összesen kilenc alkalommal hallgatta ki gyanúsítottként Antal Attilát. A kihallgatásokon egy vagy több védő is jelen lehetett, de egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor ügyvéd nélkül kellett volna felelnie a nyomozók kérdéseire. A gyanúsítotti kihallgatások során sem Antal, sem a védői nem tettek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség bármilyen módon, jogellenesen befolyásolta volna Antal Attilát a vallomása megtételében. Fazekas arra is felhívta a figyelmet, hogy a volt BKV-s vezérigazgató nemcsak a rendőrségen volt közlékeny, hanem párhuzamosan a sajtóban is nyilatkozott. A Magyar Nemzetben például egy nagyinterjú jelent meg vele, ahol a rendőrségi vallomással megegyező állításokat tett nyilvánvalóan anélkül, hogy rendőr lett volna jelen a beszélgetésnél.

Fazekas elmondta, hogy az ügyben folytatott nyomozás fokozott ügyészi felügyelet alatt zajlott, ami azt jelentette, hogy az ügyészek heti rendszerességgel biztosan beletekintettek az ügy irataiba. A rendőrök a vallomásokat pedig faxon küldték meg a felügyeletet gyakorló ügyésznek a kihallgatás napján vagy másnapján. Fazekas szerint ez azonban nem oldalanként történt, mint ahogy azt Antal állította, jóllehet erre is meglett volna a lehetőség, sőt az ügyész be is ülhetett volna a kihallgatásra, és nyomozati utasítást is adhatott volna a BRFK munkatársainak. Fazekas azt is hozzátette, hogy a nyomozás során nem kötöttek semmiféle megállapodást, alkut az előzetes letartóztatással kapcsolatban Antallal, részletes, feltáró jellegű vallomását saját döntése alapján tette.

Az ügyészségi szóvivő leszögezte, Antalnak, mint az eljárás egyik terheltjének, joga volt arra az ügy nyomozati és a mostani bírósági szakaszában is, hogy saját védelme érdekében ne mondjon igazat, de ezt a jogát korlátozza, hogy másokat hamisan nem vádolhat. Fazekas szerint az ügy jelenlegi szakaszában a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az egymásnak feszülő állítások közül melyiket fogadja el igaznak, de az ügy lezárulta után bárkinek, így az ügyészségnek is joga van, hogy ezzel kapcsolatban feljelentést tegyen.

A bíróság döntését azonban az ügyészség nem könnyíti meg azzal, hogy saját állításait tárgyi bizonyítékkal támasztja alá. Fazekas tudomása szerint ugyanis a kihallgatásokról sem hang-, sem videófelvétel nem készült.