Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy volt rendőrtisztet hivatali visszaélés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. A férfi és egy másik rendőrtiszt, aki pénzbüntetést kapott, ismerőseik kérésére adatokat szolgáltatott ki az általuk elérhető nyilvántartásokból.

A bíróság az ügy elsőrendű vádlottját, aki a Budapesti Rendőr-főkapitányság gépjárműbűnözés elleni osztályán dolgozott, 62 rendbeli hivatali visszaélés büntettében mondta ki bűnösnek. Ezért egy év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztést végrehajtását pedig két év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Az ügy további tizenkét vádlottját is bűnösnek találta a bíróság, a másodrendű tettesként, a többiek felbujtóként követték el a hivatali visszaélést. Az ítéletet az ügyész és tizenegy vádlott – köztük az elsőrendű is – tudomásul vette, így az esetükben jogerős.

Az ügyben eljáró bírói tanács elnöke, Kalina József az ítélet indokolásában elmondta: a rendőrtiszteknek mint hivatalos személyeknek joguk és hatáskörük volt az adatok lekérésére, de nem hozhatták volna őket más személyek tudomására, különösen korábbi ismerősi kapcsolatok alapján. Az adatok puszta lekérdezése önmagában csak fegyelmi vétség lenne – jegyezte meg a bíró.

Közölte: a bíróság a büntetés kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy több esetben „bűncselekmény megelőzésének a célzata vezérelte a vádlottakat”. A bíróság így nem látta indokoltnak a végrehajtandó szabadságvesztésnek kiszabását.

Az ügyészség vádirata szerint a két rendőrtiszt 2008-ban százszámra adott ki jogosulatlanul a számukra rendőrként elérhető nyilvántartásokból gépjárművekre és tulajdonosaikra vonatkozó adatokat olyan hatósági intézkedésekkel, eljárásokkal kapcsolatban, mint például körözés, adóhatósági lefoglalás vagy forgalomból kivonás.

A vádlottak nem vizsgálták a civilektől többnyire telefonon érkező kérések jogalapját, és a néhány száz forintos szolgáltatási díjat sem fizettették meg az adatszolgáltatásért.

A két rendőr nem tagadta az adatszolgáltatást, de azt állították korábban: kizárólag bűnüldözési érdekből adták át az információkat olyan cégek képviselőinek, amelyekkel rendszeres munkakapcsolatban álltak, és a cégek eltűnt autók felkutatásában, lízingcsalások leleplezésében működtek közre.

Azt az ügyészség sem állította, hogy a rendőrök bármi módon a saját hasznukra, anyagi vagy más ellenszolgáltatásért cserébe adták volna ki az adatokat.