Nem sokáig élvezhette a szabadságot a markológépes gyilkos, B. Róbert, aki jutalomból pár órára elhagyhatta a börtönt szombaton, de nem ment vissza a megbeszélt időre. Évente több száz elítélt kap hasonló bizalmat a börtönöktől. Jutalomból éppúgy adható eltávozás mint emberségből, például ha valakinek a rokona temetésére kell mennie. Nagyon kevés a visszaélés, filmbe illő, valódi szökés pedig csak elvétve fordul elő.
Sokan lepődtek meg vasárnap B. Róbert szökésének hírére azon, hogy akár gyilkosokat is kiengednek pár órára jutalomból a börtönökből. A Jobbik szerint ez egyenesen Magyarország totális jogállami és morális válságának a jele, és rögtön meg is ígérték, hogy még a héten jogszabály-módosítási javaslatot nyújtanak be a parlamentnek ennek megakadályozására.
Évek óta minden évben több száz azoknak az elítélteknek a száma, akik büntetésük letelte előtt friss levegőt szívhatnak a börtönfalakon kívül hosszabb-rövidebb időre. B. Róbert úgynevezett kimaradásra kapott engedélyt szombaton, de a kimaradás csak egy a börtön ideiglenes elhagyásának különféle lehetőségei közül.
A legritkábban engedélyezett ezek közül a büntetés-félbeszakítás. Ez nem jutalom. Fontos okból, azaz közérdekből, valamint az elítélt személyi, családi körülményei vagy egészségi állapota miatt lehet félbeszakítani a szabadságvesztés végrehajtását. Ok lehet például a súlyos betegség, a terhesség, a perújítás. Ilyenkor az az idő, amit az elítélt a börtönön kívül tölt, nem számít bele a kiszabott szabadságvesztésbe. A börtönparancsnok rövidebb, az illetékes miniszter hosszú időre is engedélyezheti a félbeszakítást. Nem szokás visszaélni vele. A Büntetés-végrehajtási Szervezet évkönyve szerint 2011-ben 1036 kérelem érkezett félbeszakításra, 198 esetben adtak engedélyt, és mindössze egy alkalommal nem tért vissza időben az elítélt.
A jog megengedi azt is, hogy az elítéltek meglátogassák súlyosan beteg hozzátartozójukat, vagy részt vegyenek a temetésén. Egyedi döntésen múlik, hogy ezt felügyelettel vagy anélkül tehetik. Tavaly például 110-150 volt az arány a felügyelet nélküliség javára. A beteglátogatás és a temetésen való részvétel joga azonban nincs kőbe vésve, az országos parancsnok kivételes esetben megtagadhatja az engedélyt.
Különbség van eltávozás és úgynevezett rövid tartamú eltávozás között, bár mindkettő a jutalmazás egyik formája. „A szabadságvesztés végrehajtásának feladata, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze a felelősségérzetét, és ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre” – fogalmaz a büntetések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet az elítéltek neveléséről szóló fejezetben. Itt van szó a jutalmazásról: az elítélt jutalmat kaphat többek között példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, vagy épp életmentésért. A rövid tartamú eltávozás ideje fegyházban évente legfeljebb öt, börtönben tíz, fogházban tizenöt nap lehet. Ez az idő beleszámít a szabadságvesztés idejébe, vagyis ennyivel is kevesebbet kell leülni.
Aki egyszer nem megy vissza időben a rövid tartamú eltávozásról, az sem vágja el magát feltétlenül végleg az újabb lehetőségektől. Aki önhibájából nem ment vissza, az az intézetbe való visszaszállítása utáni egy évig nem kaphat újabb engedélyt. Aki késve ment vissza, vagy ittas, bódult állapotban, az intézet rendjét megzavarva, az csak fél évre esik el az újabb engedély lehetőségétől. Még ezek alól a büntetőszigorítások alól is lehet kivétel. Az engedélyt a vétkeseknek mégiscsak megadhatják akkor, ha a szabadulás négy hónapon belül esedékes, vagy ha a személyi, családi körülmények különösen indokolják. Tavaly rövid tartamú eltávozásra összesen 1278 esetben 787 főt engedtek ki. Egy elítélt kivételével mindegyikük visszatért az intézetbe, közölte az Index megkeresésére a Büntetés-végrehajtási Szervezet sajtóirodája.
Normál eltávozásra azok az elítéltek mehetnek, akikre valamiért enyhébb végrehajtási szabályok vonatkoznak. Ez például az illető személyisége, előélete, családi körülményei, magatartása vagy a szabadságvesztés hossza alapján dől el. (Kizáró ok például, ha valaki még nem ülte le a büntetése felét, ha többszörös visszaeső, vagy ha bűnszervezetben követte el, amiért ül.) Az eltávozás lényege, hogy az elítélt maximum 24 (kivételesen 48) órára havonta legfeljebb négy alkalommal elhagyhatja a börtönt azokon a napokon, amikor nem dolgozik. Ez is beleszámít a szabadságvesztésbe. Ha valaki ismételten vagy súlyosan megszegi az eltávozás szabályait, például nem megy vissza időre a börtönbe, az búcsút mondhat a rá vonatkozó enyhébb végrehajtási szabályoknak. A könnnyítéssel érintett fogvatartottak tavaly összesen 3480 eltávozáson voltak.
A kimaradás is a jutalmazás egyik formája, akárcsak a rövid tartamú eltávozás. A rendelet szerint „elsősorban az elítélt családi kapcsolatainak fenntartása, a szabadulása után a munkahelyről és a lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető”. A kimaradás legfeljebb 24 óráig tarthat, és ez is beleszámít a szabadságvesztés idejébe. A bv. sajtóiroda tájékoztatása szerint úgynevezett csoportos kimaradásra engedték ki a szökevény B. Róbertet. Ilyenkor az adott börtön parancsnoka dönti el, hogy rendel-e kísérőt a csoport mellé vagy sem.
Kimaradással egyébként nem jutalmazhatnak akárkit. Fegyházban a büntetés legalább felének, börtönben hat, fogházban három hónapnak el kell telnie, mire valaki kimaradást kaphat. Aki egyszer durván eljátszotta a bizalmat, „a kimaradással kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte”, az nem reménykedhet újabb kimaradásban. Az évkönyv szerint 2011-ben 332 ember kapott engedélyt kimaradásra, összesen 592 esetben. Ők mind visszamentek időre a bv. sajtóiroda tájékoztatása szerint.
Amikor B. Róbert a kimaradásról nem tért vissza a nagyfai objektumba, a szegedi börtön parancsnoka fogolyszökés vétsége miatt azonnal feljelentést tett. A törvény egyformán fogolyszökésnek nevezi azt az esetet, amikor valaki nem megy vissza az eltávozásról, és azt az esetet, amikor valaki szó szerint megszökik. Az előbbi vétségnek minősül, amiért maximum egy évet lehet kiszabni, az utóbbi viszont már bűntettnek, amiért három év börtön is járhat.
A bűntettnek minősülő fogolyszökés Magyarországon elég ritka. 2011-ben például csak egy rab próbálkozott ezzel az évkönyv szerint. Egy mezőgazdasági külső munkahelyen, egész pontosan a pálhalmai börtönhöz tartozó hangosi tehéntelepen dolgozott éppen, amikor meglépett. Eredetileg közúti baleset okozásáért ítélték jogerősen másfél év fogházbüntetésre. Nem örülhetett soká a szabadságának, a rendőrség néhány nappal később elfogta. Egyébként a szökevények szinte mindig külső helyszínről próbálnak meg kereket oldani. 2009-ben például összesen négyen voltak, és ketten munkaterületről, ketten pedig külső, civil kórházból tűntek el.
B. Róberthez hasonlóan fogolyszökés vétségét idén eddig heten, tavaly kilencen, tavalyelőtt tizenegyen követtek el a bv. sajtóiroda tájékoztatása szerint. "A kimaradások és eltávozások engedélyezését minden esetben a jogszabályoknak megfelelő gondos szakmai előkészítés előzi meg. Az elítélteknek csupán kevesebb, mint egy ezreléke nem tartja be az előírt szabályokat, a kimaradással, eltávozással jutalmazott elítéltek túlnyomó többségénél célt ér ez a nevelési eszköz" - írták.
Egyébként B. Róbert nem most volt először kimaradáson. A bv. vasárnapi közleménye szerint korábban már háromszor hagyta el a börtönt ilyen módon, és eddig mindig visszatért. Most szombaton egy egyházi rendezvényre engedték el hat másik elítélttel együtt, ennek a bv. szerint az volt a célja, hogy a családi kapcsolatok erősödjenek. Nem tudni, mi játszódott le B. Róbert fejében, mindenesetre úgy tűnik, hogy nem dolgozott ki agyafúrt menekülési tervet. A rendőrök vasárnap az élettársa lakásában fogták el Bácska-Topolyán.