Több mentőakció, civil kezdeményezés, műemlékké nyilvánítás, valamint a felújítására kiírt sikeres pályázat dacára sem sikerült megmenteni a Szőke Tisza nevű dupla lapátkerekes gőzhajót. A felszámolás során az ártárgyaláson győztes érékmentő- és fémkereskedő cég megkezdte a hajó bontását, mivel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) határidőn belül nem élt elővásárlási jogával – írja a Szeged Panoráma.

Szeged emblematikus gőzhajójának a helyzete idén februárban vált kritikussá, mikor az olvadó jég benyomta az egyébként is jelentősen elkorrodálódott oldallemezét, s a hajó az oldalára billent. A Szőke Tisza rossz állapota miatt 2000 óta nem horgonyozhatott a folyóparton, ezért a tápéi téli kikötőben vesztegelt. 2010-ben a Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. 556 millió forint támogatást nyert a felújítására, azonban mivel nem tudta előteremteni az önrészt, kihátrált a pályázatból. A hajót így utoljára ötven éve újították fel.

Miután a hajó február végén süllyedni kezdett, a KÖH gyorsan reagált, s a hajón található értékes berendezések és beltéri elemek, mint pl. az egyedi rajzolatú intarziás falburkolatok, a míves fa oszlopfők, a kovácsoltvas díszlépcső-korlátok, valamint a Magyarországon egyedülálló technológiájú gőzgép védelme érdekében műemlékké nyilvánította a hajót. Ezután tárgyalások kezdődtek a tulajdonos, a kikötőt képviselő MAHART Tiszaycht Kft. és a hajó megmentésére törekvő civil szervezetek között. A többszöri, búvárokat és nagy erejű szivattyúkat is felvonultató mentőakciók, kiemelési kísérletek nem jártak sikerrel, a kiszivattyúzott víz rendre visszaszivárgott a hajótestbe.

A mentés kudarcainak hatására a Csabaholding Kft. pályázatot írt ki a Szőke Tisza roncsainak értékesítésére, melyet május 30-án a két pályázó közül az a társaság nyerte meg, amelyik a fémkereskedők mellett a korábban a mentésen dolgozó amatőröket is integrálta. Ez a csoport kezdte most meg a korhadt faelemek lebontását, melyek egy részét már el is szállították a helyszínről.

A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben építették meg a lapátkerekes gőzhajót, amit 1919-től SAS, majd 1930 és 1944 között Szent Imre, később Felszabadulás, végül Szőke Tisza néven jegyeztek. 1958-ban átépítették. Ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött, és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált. A tulajdonosok csak a minimális felújításokra költöttek: a meggyengült hajótestet egy helyen betonnal öntötték ki.