Az Ipsos az ország felnőtt lakossága körében október első felében végzett felmérése alapján készült elemzésében azt írta, a Fidesz júliusban volt a legrosszabb helyzetben, 16 százalékos támogatottsággal, azóta kis lépésekben – most például 1 százalékponttal – növelte táborát. Az MSZP júliusban és augusztusban is 14 százalékot ért el, az azt követő két hónapban 1-1 százalékpontot szerzett. Jelenleg a Fidesz – 20 százalékos, 1,6 milliós táborral – az idei legjobb eredményét érte el, az MSZP – 16 százalékkal, 1,3 millió szimpatizánssal – a választások óta legmagasabb támogatottságát élvezi.

A Jobbikot júliusban még a választásra jogosultak 10 százaléka támogatta, most 7 százaléknyian, közel 600 ezren sorakoznak fel mögéjük. Az LMP a nyári lejtmenet eredményeként szeptemberig 2 százalékra esett vissza, most 3 százalékos, azaz nagyjából negyedmillió követője van. A DK stabilan áll a 2 százalékon, őrizve a 150-200 ezres tábort. A pártoktól távolságot tartók aránya hónapok óta lényegében azonos, egy kicsivel meghaladja az 50 százalékot.

A biztos pártválasztók körében a cég szerint a Fidesz 41, az MSZP 33 százalékot ér el, a Jobbik 15 százalékon áll, az LMP 6, a DK 4 százalékos.

Területi különbségek

A különböző időközi választások kapcsán gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen területi egységekben lehet szoros a kormánypárt és az ellenzék versengése.

Az MSZP a fővárosban folyamatosan tartja a lépést a Fidesszel, sőt az elmúlt fél évben, mint ahogy most is, rendszeresen meg is előzi: 25 százalékon áll, a kormánypártnak 22 százaléka van. A megyeszékhelyek kategóriájában a Fidesz-MSZP százalékos arány 17-14, a közepes és kisvárosokban 21-15 százalékot érnek el, míg a falvakban 17 illetve 13 százalékos támogatottsággal rendelkeznek.

Már a múlté az a választásszociológiai sajátosság, hogy az MSZP a kis településeken az átlagosnál jóval gyengébb, a Fidesz viszont ott a legerősebb. A kormánypárt veszteségei a parlamenti választások óta leginkább a kis lélekszámú településeken következtek be: amíg összességében nagyjából felére csökkent a támogatottsága (40 százalék körüli értékekről 20 százalékra), addig Budapesten táborának csak egyharmadát veszítette el (2010 májusában 33, most 22 százalék) -, amely szerint a másik végletet a falvak jelentik, ahol a kormánypárt tábora 48-ról 17 százalékra esett, azaz korábbi híveinek kétharmada elpártolt.

Az MSZP a legutóbbi választásokat követően a népesség 10-11 százalékát tudta maga mögé állítani, a mostani adatok azt jelzik, hogy közel másfélszer nagyobb lett a tábora – legkevésbé a megyei városok települési kategóriában erősödött – 11-ről 14 százalékra –, leginkább pedig a falvakban (7-ről 13 százalékra).

A Fidesz falvakban történő (nagyjából 30 százalékpontos) szavazóveszteségével támadt politikai űrbe leginkább még az MSZP tudott betörni (6 százalékpontnyi bővüléssel), a többi párt nem. Ennek az a következménye, hogy jelenleg a falvakban látványosan magas (68 százalékos) a politikától távolságot tartók aránya.

A régiók többségében a Fidesz vezet, legnagyobb mértékben Közép- és Dél-Dunántúlon. Mindkét országrészben 23 százalékon áll a kormányerő, az MSZP 13 illetve 12 százalékon. Dél-Alföld az egyetlen vidéki földrajzi egység, ahol a szocialisták pozíciója egyértelműen erősebb, mint a Fideszé: 20 százalékuk van, a kormánypárt 14 százalékos. Észak-Magyarország az a régió, ahol a Fidesz és az MSZP versengésébe a Jobbik is beleszól: 19, 18, illetve 14 százalékos a támogatottságuk.

Ki bukna legtöbbet a regisztrációval?

Bár a regisztrációról számos információ jelent meg az elmúlt egy hónapban, a szavazói magatartásra gyakorolt hatása keveset változott. Szeptemberben a lakosság 54, most 56 százalékának volt valamilyen mértékű választási részvételi hajlandósága. Közülük a múltkor 41 százaléknyian mutattak aktív érdeklődést a regisztráció iránt, ezúttal 43 százaléknyian, tehát továbbra is azt látni, hogy a potenciális szavazók egynegyedét lemorzsolja az előzetes feliratkozás intézménye.

A kutatás szerint a feltételezhető fővárosi és diplomás szavazók körében alig vannak regisztrációt nem vállalók: előbbiek 65, utóbbiak 76 százaléka menne el voksolni, a nyilvántartásba vételt 64 illetve 73 százalékuk tervezi. Az alacsony iskolázottságúak csoportjában e hónapban is jelentős mérvű az érdektelenség – 44 százalékuk mutat választási, 28 százalékuk feliratkozási hajlandóságot.

Amíg a múlt hónapban az Ipsos nem tapasztalt a jelentkezési tervekben párthovatartozás szerint különbségeket, addig most érzékelt eltéréseket a szándékokban. A Fidesz és az MSZP táborának közel hasonló a parlamenti választáson való részvételi hajlandósága: 86 illetve 84 százalékuk rendelkezik valamilyen mérvű elmeneteli szándékkal.

A regisztrációra viszont egyértelműen aktívabbnak mutatkoznak a kormánypártiak, 79 százalékuk vetetné fel magát a szavazóközönség soraiba, az MSZP-seknek 68 százaléka. A potenciális Fidesz szavazóknak tehát egytizede, a szocialisták kéttizede tűnik lemondónak a regisztráció hallatán.

A Jobbik lehetséges támogatóit még inkább visszaveti az előzetes feliratkozás intézménye: 89 százalékuk voksolna, 67 százalékuk jelentkezne a szavazói névjegyzékbe, azaz potenciális szavazóik egynegyede lemorzsolódik.