Orbán legyőzése csak eszköz, az egész önkényuralmi rezsimet szét kell zúzni, amihez legalább kétharmad kell, mondta az Egyetem téren Gyurcsány Ferenc, aki egyértelművé tette: a Demokratikus Koalíció támogatja Bajnai Gordon kormányfőjelöltségét, de az összefogásért félre kell tenniük az ellentéteket az ellenzéki szervezeteknek. Gyurcsány egy nagyon vázlatos négypontos programot is hirdetett az Orbán utáni időkre.
Persze 2002-ben sem sokan fogadtak volna arra, hogy Orbán Viktor 2010-re olyanoknak is kedves lesz, akiknek soha nem volt szimpatikus. Vajon így lesz-e ez Gyurcsány Ferenccel, a másik államférfival is? Ők ketten szinte harminc éve kergetik egymást a magyar politikában, és ha már Orbánnak nem is mindig mindenről Gyurcsány jut az eszébe, Gyurcsánynak biztos most is ez az öt betű van felírva minden gondolata elejére: O. R. B. Á. N.
Vajon a magyar politikát jellemző áldásos felejtés, a szelektív emlékezet, a mostanra kialakult politikai konstelláció vagy maga Orbán Viktor az oka annak, hogy 2012. október 23-án tekintélyes tömeg ment el meghallgatni az Egyetem térre Gyurcsány Ferencet? Pedig most éppen nem is akarják bebörtönözni a köztársaság egykori, nem túl sikeres miniszterelnökét.
Az Egyetem téren nemcsak október 23-át ünnepelték, hanem a Demokratikus Koalíció egyéves születésnapját is. Nézzük, hogy sikerült Gyurcsányék leválása az MSZMP szellemi örökségét tovább vivő, és 2009-ben süllyedő hajónak tűnő MSZP-ről.
A gyurcsányista tömeg nagy része jól szituált középosztálybeli ember. Valamelyest sikerült túllépni a 13. kerület és Budapest határain is, legalábbis ezt mutatták a tömegben az egri, a várpalotai vagy a győri DK-s transzparensek. Ha már október 23., akkor valahogy meg kell küzdeni az MSZP-nek örökké terhes 56-os örökséggel is. A színpadra ezért olyanokat hívtak, akik gyerekek voltak 56-ban, és legfeljebb szüleik akkori reakcióiról mesélhettek. A KFT-s Bornai Tibor egy szívhez szóló dalt adott elő arról, hogy 56-ban el lehetett volna menni, de a szülei mégsem szálltak fel arra a bizonyos határ felé induló buszra.
Az igazi ütőkártya azonban a rendezvény legelején felszólaló 87 éves Vitányi Iván, a DK örökös tiszteletbeli elnöke volt, akivel sikeresen lehet átvágni az 56-os gordiuszi csomót. Vitányi a történelem három fontos korszakában is küzdött a demokráciáért: 1944-en megismerte a Gestapo börtönét, 1956-ban Nagy Imre mellett állt, 1990-ben pedig a rendszerváltásért harcolt. És most 2012-ben újra ki kellett állnia.
A sokféle ötvenhat összekapcsolására végül maga Gyurcsány Ferenc adta meg a kódot: 56 örökségéből a független, demokratikus Magyarország iránti vágyat vállalják fel, de nem a horthysta restaurációét. Gyurcsány szerint ezért nem lehet hiteles, hogy Orbán egyszerre hajt fejet Nagy Imre és Horthy Miklós szobra előtt.
A tömeget persze még mindig az orbánozás tudja megmozgatni. Gyurcsány ezért bőven taglalta is a rezsim antidemokratikus lépéseit. A mostani helyzetbe azonban ez már kevés, és a volt kormányfő mert nagyot álmodni. Orbán leváltása csak eszköz, az egész rendszert szét kell zúzni. Ehhez pedig - nincs mese - kétharmad kell. Már nem lesz elég egy gyenge többség, hiszen egy sikeres 2014-es választás után két évvel újra megerősödhet a Magyarországra, a köztársaságra és a demokráciára ártalmas orbánizmus.
Erről az alapból adott aztán választ Gyurcsány 2012 októberének legnagyobb kérdésére: hogyan lehet legyőzni Orbánt. Az elmúlt hetekben Gyurcsány Ferenc és a DK is bőven ekézte a Millát, amely felháborító módon nem kíván közösséget vállalni a múlt rendszer erőivel, köztük történetesen a 2009-ben megbukott, az országot súlyos válságba taszító és az Orbánt kétharmadhoz segítő Gyurcsány Ferenccel sem.
A volt kormányfő most kerülte a civil mozgalom nyílt bírálatát. Szerinte az ellenzéki összefogásban érdekelt erőknek az ország és a demokrácia érdekében félre kell tenniük az ellentéteket. Nem sértődős tinédzserekre, hanem erős államférfiakra van szükség.
De kik lennének ezek az államférfiak? Gyurcsány a következőkben erre az önzetlen államférfiúi szerénységre adott példát vagy egy kétszázalékos párt vezetőjeként látta, hogy nem is olyan messze tőle az Egyetem téri tömeg épp huszonvalahányszorosa gyülekezik a Milla demonstrációjára. Ki tudja? Szóval kimondta a nagy mondatot: "Az ellenzéki együttműködés vezetője Bajnai Gordon lehetne. Mi támogatjuk." (És vajon Gyurcsány Ferenc milyen miniszter lenne Bajnai kormányában?)
Gyurcsány pont itt, a legfontosabb mondatnál is bizonyította, hogy ember maradt az embertelenségben, mert amikor épp Bajnairól kellett volna beszélnie, megszakította szózatát, a tömegben ugyanis egy ember rosszul lett. Azonnal átalakult sürgősségi beavatkozóvá, és a színpadi mikrofonon keresztül kért gyorsan orvost és vizet. Aztán folytatta az államférfiúi figyelmeztetést: fontosak persze a kormányfői ambíciók, de eközben nem szabad, hogy az önzés és a gőg uralkodjon el, és a jelölt elutasítsa a közös célért harcoló kis és nagyobb erőket.
Gyurcsány fő baja a Millával az, hogy az csak az elégedetleneket gyűjti egybe, de programot nem tud adni nekik. Az utóbbi időben folyamatosan a vidék Magyarországával és a szegénység bugyraival ismerkedő politikus ezért maga állt elő a farbával és egy négypontos "programot" hirdetett, amit most itt hangsúlyosan tegyünk idézőjelbe. 1. Helyre kell állítani az alkotmányosságot és a demokratikus intézményeket. 2. Rendbe kell tenni a gazdaságot. Ezt nem lehet vállalkozás- vagy bankellenes retorikával megvalósítani, banki hitelre és kiszámíthatóságra van szükség. 3. Nem lehet elzárni a tudást és a felemelkedés útját senki elől. A felcsúti fociakadémia legyen önfenntartó, ne a felsőoktatás és a kultúra. 4. A mi barátaink Berlinben, Párizsban és New Yorkban vannak, nem Azerbajdzsánban, bár utóbbiakat se hanyagoljuk - ez volna a külpolitika lényege.
A volt kormányfőt ezután mindenki megtapsolta, majd mögöttem a tömegben valaki azt mondta: - Akkor most menjünk a Millára? - Igen. Menjünk.