Két román civil szervezetnek elege lett abból, hogy nincs a román lejnek egyetlen olyan címlete sem, amin ne férfi szerepelne. Elindították az Altfem feminista mozgalmat, és múlt hétvégén aláírásgyűjtésbe fogtak Bukarestben. 7000 járókelőt sikerült rögtön meggyőzniük arról, hogy támogassák a kezdeményezésüket, és követeljék, hogy legalább egy címlet nőnek állítson emléket. Csináltak is egy listát a szóba jöhető nőkről, felvették rá például a világ első női idegsebészét és Európa első mérnöknőjét.

A forint díszítése pont olyan igazságtalan, mint a lejé: hat papírcímlet, de sehol egy nő. A Facebookon múlt héten megalakult a Nőket a Forintra csoport, csak egyelőre nem tűnik túl masszívnak a 197 lájkkal. Nem mintha bajunk lenne Szent István királlyal vagy II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel, de azért tényleg üdítő kivétel lenne egy-egy arcszőrzet nélküli bankjegyarc, a magyarok pedig semmivel sem állnak rosszabbul nagy nőkkel, mint a románok. Kezdetnek összeszedtünk tíz jelöltet. Ismerkedjen meg velük!

Sarolt – Ha ő nincs, nincs Szent István király, nincs államalapítás, nincs semmi. A fejedelemasszonyt elsősorban a kemény nőket kedvelők figyelmébe ajánlanánk. Géza felesége Merseburgi Thietmar híres, állítólag kissé rosszindulatú krónikája szerint erősen ivott, vitéz módjára lovagolt, és egyszer embert is ölt. Istváné a tízezres, megérdemel egy papírpénzt az anyja is?

Brunszvik Teréz - A nemzet jóságos óvó nénije, főkötős, félmosolyos arcképe maga a derű. Ha az egész Habsburg Monarchia első óvodájának megnyitása nem volna elég érdem a bankjegyre kerüléshez, Brunszvik Teréznek van még egy nagyon erős ütőkártyája. Állítólag a grófnő volt az is, aki az első karácsonyfát állította Magyarországon 1824-ben. Egy igazi tündér.

Tőkés Jánosné Várszegi Gizella - A pénzjegynyomdában tanúsított szorgalom talán önmagában kevés a halhatatlansághoz, de a magas homlokú, tiszta tekintetű munkásnő egy valamit biztosan nagyon jól tud: szépen kinézni papírpénzen. A csinos nyomdai dolgozón megakadt a szeme Horváth Endre grafikusművésznek, a pénzjegynyomda művészeti vezetőjének, aki modelljének választotta, így esett meg, hogy 1946-től 1951-ig az ő portréja volt a papír százason. Ha a járt út híve, szavazzon Tőkés Jánosnéra!

Blaha Lujza – Tehetségén és szépségén kívül erős érv a művésznő mellett az is, hogy kiváló példakép azoknak, akiket megkísért az ország elhagyásának gondolata. Amikor már az osztrák operettvilág is el volt ájulva tőle, és szerződést ajánlottak neki a bécsi Carelteatherbe, ő visszautasította az ajánlatot, mondván magyar színésznő kíván maradni. Ha Ön szerint a nemzet csalogánya többet érdemel egy koszlott budapesti térnél, adja rá a szavazatát!

Árpád-házi Szent Margit – Most, hogy az unokanővére portréjának kijutott a megérdemelt ismertség az Erzsébet-utalvánnyal, itt az ideje, hogy Margit is elfoglalja a helyét valamelyik papírpénzen. Sokkal tartozunk neki, ha a szülei nem ajánlják fel Margitot Istennek Magyarország megmentésért, ki tudja, mit műveltek volna itt a tatárok.

Slachta Margit – Akkor is garantált helye lenne ezen a listán, ha nem csinált volna semmi mást azon kívül, hogy első női országgyűlési képviselőként bejutott a parlamentbe. Slachta Margit hosszú életének kilencven évébe viszont még sok minden belefért, például megalapította a Szociális Testvérek Társasága nevű katolikus női szerzetesrendet, amely bújtatta, segítette az üldözött zsidókat, akik mellett minden lehetséges eszközével kiállt. Ha keresztény feministát látna szívesen a pénzén, tudja, mi a teendő!

Báthori Erzsébet – A csejtei várúrnő horrorfilmek ihletésén kívül nem tett le túl sokat az asztalra, de azt nem lehet tőle elvitatni, hogy alighanem ő a külföldiek körében legismertebb magyar történelmi nőalak. Ha azt szeretné, hogy a felismerés öröme ragyogjon fel a papírpénzzel babráló turisták arcán, szavazzon Nádasdy gróf szupersztár özvegyére!

Zrínyi Ilona – Az ő fiának szúrós szeme néz az emberre az ötszázasról. II. Rákóczi Ferenc világra hozása és felnevelése önmagában sem rossz teljesítmény, de Zrínyi Ilona saját jogán történelmi hős, pontosabban kuruc hősnő, több mint két éven át védte Caraffa tábornok csapatai ellen Munkács várát. Szívesen látná naponta ennek a bátor asszonynak a portréját?

Kéthly Anna – A szociáldemokrata politikust, aki az 56-os forradalomban Nagy Imre államminisztere volt, két éve a szoborállítós szavazásunkon is elindítottuk, egyedüli nőként. Nem nyert ugyan, de Antall Józsefet például sikerült megelőznie, Kövér László pedig már korábban kerekperec megmondta, hogy szerinte Kéthly-szobornak kellene kerülnie a Károlyi-szobor helyére. Ha Ön szerint ennél is többet érdemel az emléke, szavazzon rá!

Sissi – Bajor, bajor, igen, de egyszerűen nem tehetjük meg, hogy nem adjuk meg az esélyt Sissinek egy olyan országban, ahol lépten-nyomon Sissi kozmetikákba, Sissi sörözőkbe  és Sissi kávézókba botlik az ember. Szavazzon a magyarok kedvenc osztrák császárnéjára, ha nem félti a befolyásolható fiatal lányokat a hírhedten anorexiás szépség nézegetésétől!

Nem találta a listán azt a nőt, aki Ön a legszívesebben látna valamelyik bankjegyen? Írja meg nekünk, kire gondoll!