Fekete György MMA-elnök szervezetéhez csatolná a Műcsarnokot, de az önállóságát féltő igazgató és az ultrakonzervatív fordulatot nem támogató kormánytagok elérték, hogy ez a pont kikerüljön az előterjesztésből. Lázár János utasítására azonban végül mégis belekerült a dokumentumba, hogy az idős belsőépítész szervezete igazgathatja majd a kortárs kultúra egyik legfontosabb intézményét.
Dolgozói értekezleten jelentette be a Műcsarnok igazgatója, hogy intézményük a kormány tervei szerint várhatóan a Magyar Művészeti Akadémia igazgatásába kerül. Megkerestük Gulyás Gábor igazgatót, aki elmondta, hogy arról nincs tudomásuk, milyen konstrukciót tart jónak a kormány. Az akadémia megkaphatja a Műcsarnok nonprofit Kft.-t, azaz felelős lesz az intézmény irányításáért, végső soron a programokért. De lehet, hogy csak az épület vagyonkezelési jogát sorolják a nem rég alkotmányba emelt szervezethez, és így – legalább is hivatalosan – kisebb ráhatásuk lesz a Műcsarnok működésére.
Az ügy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) erősen konzervatív elvei miatt keltett riadalmat. Az Akadémia vezetője, a nyolcvanéves Fekete György a közelmúltban már támadást intézett a Műcsarnok ellen. Felháborítónak tartotta a Mi a magyar? című tárlatukat, és mivel szavai szerint „a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”, elnökségi ülést is összehívott. A kortárs képzőművészeti kiállítás egyszerre mutatta be a téma konzervatív és progresszív megközelítését. Kiállították a kormányhoz erősen kötődő Jankovits Marcellt csakúgy, mint például El-Hassan Rózát, aki a magyar korona és egy focilabda ötvözéséből hozott létre a ironikus szobrot. Információink szerint Fekete Györgyöt Szombathy Bálint egy videómunkája akasztotta ki, amelyben a művész a szerb-magyar határátlépései során lepisili a határt.
A kormány-előterjesztés hírére információink szerint élénk lobbizás vette kezdetét, mivel a Fekete György-féle irányvonal még a kormányhű kulturális vezetők számára sem tűnt vállalhatónak. A múlt szerdán a kormány elé került előterjesztésből így már hiányzott az a rész, amely a Műcsarnokot is az MMA-nak adná. Forrásaink szerint Lázár János ragaszkodott hozzá, hogy az intézmény visszakerüljön a dokumentumba.
Az ügyben többször kerestük L. Simon László kulturális államtitkárt, aki hivatalból tud a kormány-előterjesztésről, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Fekete, aki szakmájára nézve belsőépítész, már korábban kinézte a Műcsarnokot. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Információink szerint az ötlettel tárt kapukat döngetett, mert Gulyás Gábor igazgató is tervezett hasonlót. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
Az MMA nem csak a Műcsarnokot szeretné a kötelékében tudni. Részt venne a jelentős múzeumok vezetésében is, közvetlenül, vagy az igazgatók kinevezése útján. Ezen túl a kulturális élet legfontosabb szervét, az NKA-t is vezetné. (Fekete György további terveiről itt olvashat>>>)
Az MMA egyébként az utóbbi két évben futott be bámulatos karriert. Az 1992-ben Makovecz Imre a jobbos érzelmű művészek és azok patrónusai számára alapított magánakadémiát. A szervezetet húsz év észrevehetetlen működés után a kormány váratlanul beleírta az alkotmányba, nekik ítélte a Vigadó épületét, amelyet direkt a számukra alakítanak át. Legutóbb pedig 2,5 milliárdnyi támogatással szerepeltette a jövő évi büdzsétervezetben, úgy, hogy eközben a kultúra egészétől 2,4 milliárdot vonnak el.