"Büszke vagyok rá, hogy engem nem romabűnözönek tart volt jobbikos képviselőtársam" - kezdte felszólalását a fideszes Varga József, aki méltatlannak érzi a vitát, méltatlannak érzi, hogy egyesek a hatvanas évekre emlékezve teknővájásról meg seprűfonásról beszélnek. Miközben a cigánykérdés nemzeti sorskérdés. "Mi elfogadtuk, hogy nekünk a voksunk fontos. De nem mindegy, hogy ezt hogyan akarják megszerezni. Én azért vagyok a Fidesz padsoraiban, mert én a munkát helyezem előre" - mondta.

A fideszes Csöbör Katalin szerint a cigányság felzárkóztatása közösségi ügy, mindannyiunk érdeke. Ezért olyan intézményeket kell létrehozni és olyan intézményekhez kell fordulni, amelyek gyorsabban juttatnak el a célokhoz. Ilyen intézmények lehetnek szerinte az egyházak, amelyek már a kádárista diktatúrában is kidolgozták módszerüket a társadalom szélére kerültek elérésében. És olyan mindennapos dolgokban is tudnak segíteni, mint a munkahelykeresés, vagy a hivatali ügyintézés.

A szocialista Tukacs István Rónaszékiné lendületével vitte tovább az így csigatempóra lassuló vitát. Volt szó összefogásról, munkáról, szegénységről, és arról is, hogy a VII. kerületben bezárták a Janikovszkyt, ami egy remek integrált iskola volt.

Az LMP-nek 3, a KDNP-nek 10, az MSZP-nek 13, a Fidesznek 22 perce maradt, a Jobbiknak még 24 perce van.

A fideszes Babák Mihály szerint "kritikával nem jutunk ötről hatra", ezért az LMP jobban tenné, ha nem bírálná a kormányt. Különben is, "munkát csak a jóisten tud teremteni", a kormánynak így maradnak a közmunkaprogramok. Utána Soltész államtitkár következett, aki szerint Tukacs direkt provokálja a Fidesz roma képviselőit, az MSZP pedig segélyekkel próbálta megvásárolni a romák szavazatát.

Az pedig külön jó, hogy az előbb leírtuk az időkereteket, mert azóta az MSZP két percet átadott az LMP-nek, a KDNP pedig négy percet a Fidesznek.

A szocialista Gúr Nándor fénysebességgel csapongó gondolatait akkor is nehéz követni, ha egy ülés elején, nem pedig egy vita ötödi órájának a végén szólal fel. Nem is sikerült, de úgyis csak arról volt szó, hogy az Orbán-kormány mindent elszúrt, és "nagyon nagy a baj". Ez amúgy Gúr kedvenc szavajárása. Gúr után Tukacs István reagált Soltésznak, aki szerinte "semmit nem értett abból, amit mondtam. Cigány képviselőtársát semmivel sem provokáltam, de ha mégis, van szája, fel tud szólalni, nincs szüksége óvóbácsira" - mondta. Utána a fideszes Gyimesi Endre idézgetett verseket.

"A cigánykérdés magyar kérdés is. A romaintegráció annak a kérdése, hogy milyen országban fognak élni unokáink. Olyan országban, amiben képesek vagyunk az együttműködésra, vagy olyanban, ahol szegény és gazdag acsarkodik egymásra" - mondta Lendvai, aki azt is kiszúrta, hogy a kormány nevében felszólaló Soltész államtitkár egyelőre csak a gyurcsányozásig jutott el, a bajnaizós-mesterházyzós penzumát még nem tudta le. Majd arról beszélt, hogy az Orbán-kormány sokat merített a szocialisták integrációs programjából. "És ez nem plágium. Ez annak a jele, hogy igenis van lehetőség együttműködésre" - mondta. És azt is, hogy az emberi jogi megközelítés nem az egyetlen lehetőség, mert csak a diszkrimináció elleni küzdelem nem elég a romák integrálásához.

Lendvai ezután arról beszélt, hogy bár a kormány szép mondatokat mondott a romák integrálásáról, de politikája éppen növeli a különbséget gazdag és szegény között. Elhibázottnak nevezte a családi pótlék összegének elinflálását, amivel szemben a Fidesz a jövedelemarányos családi adókedvezményt állította, amivel a tehetősebbek tudnak élni. Jogosnak nevezte Révész Máriusz kritikáját az oktatás leszakadásáról, de szembeállította azzal, hogy pont a Fidesz törölte a szakképzésből az alapvető készségek, az olvasás és a számolás oktatását.

A fideszes Varga József most Vona vezérszónoki felszólalására reagált. Szerinte hazugság, hogy ne íródtak volna tanulmányok a magyarországi romákról. "Minden liberális értelmiségi írt tanulmányt a romákról, csak ezek közül sok a fióknak íródott" - mondta. Kifogásolta még Vona azon állítását, hogy a romák ne volnának magyarok. "Vona Gábor talán nem tudja, hogy a romák kilencven százaléka egy nyelven beszél. Magyarul" - mondta. Különben is, "56-ban sem egy cigány árulta el a magyarokat", mondta és kikérte magának, hogy a Jobbik akarja magyarságra tanítani a romákat. A jobbikos szkinhedvezér, Sneider Roy Tamás szerint Vona nem tanítani akarja a magyarságra a romákat, hanem erősíteni a nemzeti öntudatukat. Ezután zavaros fejtegetésbe kezdett etnikumról, nemzetiségről, cigányokról és négerekről.

Ahogy Sneider Roy szkinhed az amerikai négerek helyzettét elemzi.

"Úgy látszik, mindenki jobbítani akar a cigányok sorsán. Most hallgassák meg, mit akarnak a cigányok. A magyar nemzetnek több száz év kellett ahhoz, hogy európaivá válljon. Mi a magyar nemzethez szeretnénk csatlakozni. Nekünk nem kell külön támogatás, csak azt szeretnénk, hogy ne különböztessenek meg minket" - mondta a fideszes roma Berényi László.

a fideszesek érthetetlen okokból a maradék hat percüket három, idézhetetlenül unalmas felszólalásra pazarolták el. A KDNP-nek még 4, az LMP-nek 5 perce van, a Jobbiknak viszont még 16, úgyhogy kezdődhet a tűzijáték!

És kezdődik is, Dúró Dóra szerint "a magyar gyerekek, a magyar emberek magyar identitását is erősíteni kell". "Színvonaltalan közhelynek" nevezte azt, hogy az oktatás volna a cigányság kitörési pontja, bár ezzel "természetesen egyetértünk". Majd újra előjött a Jobbik régi mániájával, a bentlakásos cigánynevelő intézetekkel, aminek szerinte az volna az értelme, hogy a cigánygyerekek ne a munkanélküli szüleiket lássák egész nap. Az is kiderült, hogy a Jobbik szerint a cigányság számára követendő társadalmi model az volna, ha csak két, legfeljebb három gyereket vállalnának.

A jobbikos Apáti István szerint mindenhol, ahol sok cigány él, ugyanazok a problémák, azaz nem a többségi társadalommal, hanem a kisebbséggel van baj. Természetesen neki is vannak cigány barátai, sőt, még munkát is ad cigányoknak. "Cigányember egy helyben két hétig még miniszter se tudna lenni" - mondta a cigányok általa vélt munkafegyelméről szóló részben. Utána azt javasolta, hogy a gépi munkát helyettesítsék kézi munkával, és a cigányokkal építtessék az autópályákat. "A cigánysággal nem a bőrszín a probléma, ha bőrszín alapján mondanánk ítéletet, akkor volnánk rasszisták" - állította.

A jobbikos Baráth Zsolt eredetileg a cigány gyerekek önismeretének fejlesztéséről akart beszélni, de kiábrándította a mai vita. Pedig ő tanított cigánygyerekeket olvasni és kapálni, még focizott és zenélt is velük, tehát van némi fogalma a cigányokról. Ő mondta, nem mi.

A jobbikos Egyed Zsolt "csodálkozással hallgatta a hozzászólásokat", de szerinte nem a valós problémákról beszéltek. Ezért most, hogy már csak tíz perc van hátra a vitából, megpróbál rájönni a problémára és annak okaira. A probléma szerinte az, hogy a cigányok 19. századi körülmények között élnek, az ok pedig az, hogy a gondolkodásuk is 19. századi. Ezek szerint az 1800-as években is járt állami támogatás a gyerekek után, mert szerinte a cigányok megélhetési okokból szülnek, emellett pedig még bűnözni szoktak. Ezután "radikálisabb eszközök" bevetését javasolta a cigányok ellen, mert "a magyar társadalomnak elfogyott a türelme".

Az elempés Szabó Timea két percben reagál az elhangzottakra. Berényi képviselőnek azt javasolta, hogy ha annyit akar, hogy a cigányok egyenlő esélyeket kaphassanak, akkor talán be kéne járni a parlamentbe és ezen dolgozni. Bírálta még a Fidesz oktatáspolitikáját, a szakképzés leépítését. Dúró bentlakásos iskolaötletére azt mondta, hogy mind Ausztráliában, mind az Egyesült Államokban megbukott a kísérlet, és mindkét országban többmilliós kártérítéseket fizetnek az áldozatoknak.

"Nagyon nagy divat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a felső tízezer körében, hogy bentlakásos iskolákban taníttassák a gyerekeiket. Önkéntesen" - vágott vissza Szabónak Dúró Dóra.

A Fidesz utolsó felszólalója Ódor Ferenc volt, de talán maga se tudta, hogy miről beszélt. Mi biztosan nem. Utána Szabó Timea olvasta fel Radics Béla roma jogvédő üzenetét, ami szerint a romákat a nyomor és a reménytelenség arctalan kultúrája veszi körbe a gettókban, ahova visszaszorultak. És állandó fenyegetettségben élnek a Jobbik miatt, ami stigmatizálta a cigányságot, minden cigányt bűnözőnek tart és már a sterilizálásukon gondolkodik. De Radics szerint a jelen kormánnyal is harcban állnak, mert az harcot indított a szegények ellen, konzerválja a nyomort. "Nem csak fegyverekkel lehet népeket kiírtani, hanem úgy is, hogy a képviselő urak megnyomják a gombot a parlamentben és teljes társadalmi csoportokat lehetetlenítenek el. Ha el akarnak minket pusztítani, lőjenek inkább a Dunába" - üzente Radics, a radikális roma jogvédő.

"Egy helyenként indulattal elfajult vita nem alkalmas a kérdések megtárgyalására" - összegzett a Jobbik nevében Mirkóczki képviselő, aki egyetértett Varga Józseffel abban, hogy a cigánykérdés sorskérdés, mert ha nem tesznek semmit, polgárháború lesz. Aztán cigánybűnözőzéssel zárt.

A KDNP átadta a maradék négy percét a fideszes Farkas Flóriánnak, így végül fideszes zárhatja a vitát. "Ez a mai vita bölcs volt, jóindulatú és jószándékú. Minden támadás ellenére, mert a támadások mögött nem volt rossz szándék. Megköszönném mindenki javaslatát, meg fogjuk fontolni" - értékelte a maga részéről. Szerinte a cigányság ügyében mindenkinek dolga van, "cigánynak és nem cigánynak, értelmiséginek és nem annyira értelmiséginek is".

A köszönetmondás után Farkas elmúltnyolcévezésbe fordította beszédét, mert hát hol van a pénz. Abban egyetért a Jobbikkal, hogy ha nem segítenek a cigánykérdésen, akkor visszafordíthatatlan lesz a probléma. Utána "tisztulási folyamatról" beszélt, ami azzal indult meg, hogy újra ő lett az országos roma önkormányzat elnöke.

Farkas Flórián zárszavából még mindenképpen idéznénk a "mesterséges és túlliberalizált botránypolitikát", ami szerinte a szocialisták kormányzását jellemezte.

A kormány nevében Hölvényi György válaszol a vitában elhangzottakra. Mint mondta, kicsit benyomásalapú lesz a felszólalása, amin nem csodálkozunk így, bő öt órával a kezdés után. Nagy élményt jelentett neki, hogy mindenki elkötelezetten szólt hozzá saját szempontjából a vitához. "Hogy példákat mondtunk, hogy mindenki a saját élethelyzetéből, környezetéből, tapasztalataiból vette a példákat. De ezeket a példákat összegezni kell, és ebből az összegzésből született meg a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia" - mondta, hangsúlyozva, hogy szerinte sem cigánykérdésről van szó.

"Ki fog dolgozni? Ez megkerülhetetlen, ez a stratégia legfőbb célja" - mondja Hölvényi, aki szerint 2010-ben paradigmaváltás volt, amit szerinte mindenki el is ismert. "Az eredményekkel kapcsolatban valóban illő a szerénység és a visszafogottság" - mondta, majd a Demokratikus Koalíciót bírálta, amiért nem vett részt a vitában, miközben képviselői szeretnek falvakba járni és ott "mozgásokat végezni". Ő amúgy úgy érezte, hogy senki se cáfolta Járóka állítását, hogy révbe ugyan nem értünk, de már kihajóztunk. És mivel cáfolat nem volt, azt ő már dícséretnek veszi. "Ez a probléma nem áll meg a problémánál, és ez a lehetőség pontosan ebben a vitanapban nyilvánult meg" - mondta, és sejtésünk sincs, hogy mire gondolt.

"Érdemes ebből mindenképpen a jót kiemelni, de kinek milyen a lelki alkata" - folytatta Hölvényi, aki ezután arról beszélt, hogy az integráció olyan, mint az evolúció. "Nem lehet felgyorsítani, és helyben kell megtörténnie" - mondta. Majd megköszönte mindenkinek, hogy azon gondolkozott, hogyan lehet felzárkóztatni a romákat. "Remélem, hogy a kudarcok idővel sikerré vállnak" - zárta, és ennél jobbat el se tudnánk képzelni.

Viszontlátásra!