December második fele és január első hete között a legtöbb egyetem, főiskola bezárja kapuit. A felsőoktatási intézmények a téli tanítási szünet meghosszabbításával, a dolgozók kötelezően elrendelt szabadságolásával, a beszerzések idei leállításával, a közüzemi számlák fizetésének átütemezésével, és a kevésbé fontos karbantartási munkálatok elhalasztásával próbálják hirtelen kigazdálkodni a több mint 7 milliárd forintos év végi zárolást. Az oktatásért felelős államtitkárság azonban azt kéri, a takarékoskodás ellenére az ünnepek között is biztosítsanak egy fűtött épületet, ahol a hallgatók levizsgázhatnak. Az egyetemek már most teljesen felélték a tartalékaikat, jövőre további 23 milliárdot vonnak el tőlük.
A kormány november elején döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények idei költségvetéséből 7,33 milliárd forintot zárolnak. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár miután elismerte a zárolás tényét, cáfolta, hogy ez pénzkivonást jelentene. Mint megjegyezte, senki számára sem meglepetés, hogy „meg kell húzni a nadrágszíjat", miután az Országgyűlés nemrég tárgyalt az ország eladósodásáról.
Mivel a legtöbb állami támogatást kutatóegyetemek kapják, a 7 milliárd forintos elvonás legjobban ezeket a nagy egyetemeket érinti. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a napokban kért tájékoztatást valamennyi oktatási intézménytől, hogy a zárolás miatt milyen lépéseket vezetnek be a következő hetekben. Az eddig 21 felsőoktatási intézményből beérkező takarékossági intézkedésekből kiolvasható, szinte valamennyi érintett intézmény bezárja kapuit december 20-a és január 6-a között.
| Néhány felsőoktatási intézménynél előírt zárolás mértéke | |
| Intézmény neve | Zárolt összeg (millió forint) |
| Budapesti Corvinus Egyetem | 360 |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | 260 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 725 |
| Debreceni Egyetem | 904 |
| Dunaújvárosi Főiskola | 51 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | 874 |
| Esterházy Károly Főiskola | 150 |
| Kecskeméti Főiskola | 94 |
| Nyugat-magyarországi Egyetem | 330 |
| Óbudai Egyetem | 211 |
| Pécsi Tudományegyetem | 720 |
| Semmelweis Egyetem | 444 |
| Szent István Egyetem | 336 |
| (Forrás: Magyar Rektori Konferencia) | |
Erre a két hétre a minimumra letekert fűtéskapcsoló mellett az egyetemek, főiskolák a dolgozókat is szabadságra küldik. Hosszabb távon viszont a megüresedett álláshelyekre sem vesznek fel új alkalmazottakat, és több intézményben létszámleépítést is fontolgatnak.
Az intézmények a közüzemi számlákat és a tartozásokat sem tudják fizetni, így a kifizetések átütemezése mellett a kevésbé fontos karbantartási munkálatokat is áttolják jövőre. A legtöbb helyen leállították a beszerzéseket, és csak a legszükségesebb, a működéshez nélkülözhetetlen eszközöket fogják idén megvenni. Míg az egyik fővárosi főiskolán kevesebb könyv, folyóirat, papír és az irodaszer vásárlásán próbálnak spórolni, máshol a bútorok, székek beszerzésének elhalasztásával takarékoskodnak.
„Nagy gondot jelentett, hogy honnan szedjük össze a kieső pénzt, de megoldottuk. Ugyan nem kell lekapcsolni a villanyt, nem kell tömeges elbocsátásokat tervezni, de hogy európai minőségben tudjon fejlődni az egyetem, ez most lehetetlen" – mondta az Indexnek Mezey Barna, a MRK elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, reagálva Hoffmann Rózsa korábbi kijelentésére, hogy a felsőoktatási intézmények a nehézségek árán, de ésszerű takarékossági intézkedésekkel képesek lesznek kigazdálkodni az összeget.
Az ELTE-től 874 millió forintot zároltak. A 17,9 milliárd forintos éves állami támogatás a közel 5 százalékos elvonása miatt az egyetem vezetése is az intézmény ideiglenes bezárása mellett döntött: december 22. és január 7-e között a működőképességhez szükséges létesítmények kivételével az összes kar épülete zárva lesz. A rektor becslése szerint a fűtés takarékra állításával 80-100 millió forintot tudnak spórolni. Mivel a két ünnep között általában nem szoktak vizsgákat szervezni az egyetemen, a bezárás főleg a január eleji vizsgáztatást (nagyjából 500 vizsgát) érinti, de ezeket azokba az épületekbe, kollégiumokba szervezik, amik amúgy is üzemelnének, ezért a hallgatók jogai nem sérülnek, tette hozzá a rektor.
Bár a közműszámlákat és a béreket idén még biztos fizetni tudják, az épületek bezárása mellett gyakorlatilag leállítottak mindenféle beszerzést és karbantartást, kizárólag a legszükségesebb munkálatokat engedélyezik. Az előfinanszírozott tudományos pályázatok indítását is elhalasztják, a megüresedett álláshelyeket nem töltik fel, és az oktatóktól is megvonták az utazási támogatást. „Ezzel az intézkedéscsomaggal nullára hozzuk ki az évet, tartalék nélkül lépünk át az új esztendőbe, ami elég reménytelen helyzetet jelent a jövő évi várható forráskivonás fényében" – jegyezte meg a rektor.
Az ELTE-hez képest a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen valamivel kevesebb, összesen 725 millió forint a zárolás. Az egyetem karai magunk döntették el, hogy milyen forrásból gazdálkodják ki a szükséges összeget: főleg a fejlesztési célra félretett maradványok, a kiemelkedő teljesítményt díjazó jutalmak és a kereset-kiegészítések estek áldozatul.
A Semmelweis Egyetemre (SE) 444 millió forint zárolás jut, ami az intézmény költségvetésében az állami támogatás mintegy harminc százalékát jelenti az év utolsó két hónapjára levetítve. „Ez az összeg az intézmény költségvetésében az állami támogatás mintegy 30 százalékát százalékát jelenti az év utolsó két hónapjára vonatkozóan. Az Egyetem ezt saját bevételéből a rövid időszakban nem tudja kigazdálkodni. A Semmelweis Egyetemen ezért takarékoskodó intézkedések meghozatalára van szükség" – olvasható a SE honlapján. Ezért az egyetemen december 27. és január 4. között egyes szevezeti egységek időlegesen bezárnak, a vizsganapok száma ugyan nem csökken, azonban ha szükséges, a vizsgákat más helyszínen bonyolítják le.
Az oktatási államtitkárság csütörtökön arra kérte a rektori konferenciát, hogy a takarékossági intézkedések ellenére az intézmények az ünnepek között is biztosítsák a hallgatók vizsgáztatását. „A hallgatói jogok ebben a vizsgaidőszakban sem sérülhetnek" – közölte az oktatási államtitkárság, megjegyezve, korábban is általános gyakorlat volt, hogy az oktatási épületek ebben az időszakban zárva voltak, és a kollégiumokban vagy kisebb létesítményekben zajlottak a vizsgák. „Ez a zárolástól független, racionális, évtizedekre visszanyúló gyakorlat" – olvasható az államtitkárság közleményében, amely szerint az MRK ígéretet tett arra, hogy minden felsőoktatási intézmény egy épület vagy épületszárny fűtéséről gondoskodik, ahol lebonyolíthatók a vizsgák.
A 814 millió forintos költségvetési zárolás miatt a Szegedi Tudományegyetemen kéthetes szénszünet terveznek, ám a kényszerszünet nem rendkívüli az intézmény életében: a téli energiaköltségek visszafogása miatt tavaly december utolsó hetében is zárva maradt a legtöbb épület, amivel 85,4 millió forintot takarítottak meg. Bár tavaly ez csak egy hetet jelentett, idén még egy héttel meghosszabbítanák. Minderről hétfőn dönt a szenátus. Ha a testület rábólint a javaslatra, Szabó Gábor rektor szerint ezzel mintegy 150-200 millió forintot tudnak majd megspórolni.
A Debreceni Egyetem (DE) vezetése viszont már döntött a szigorú takarékossági intézkedésekről. Az intézménytől 904 millió forintot vontak el, ami miatt ugyancsak az egyetemi épületek bezárását rendelték el december vége és január eleje között.
Fábián István rektor az MTI-nek azt mondta, a 904 millió forint az egyetem csaknem egyhavi állami támogatásának felel meg, vagyis ennyi pénzt kellene kigazdálkodnia másfél hónap alatt úgy, hogy ezt az összeget az már az év elején betervezte az éves költségvetésébe. A DE vezetése ezért úgy döntött, december 22. és január 6. között a betegellátó létesítmények és a kollégiumok kivételével az intézmény valamennyi épülete bezár. A betegellátási és az ügyeleti feladatokat végző munkatársakat leszámítva pedig kötelező szabadságot rendeltek el a dolgozóknak.
A Pécsi Tudományegyetemtől 720 millió forintot zároltak. Bódis József, az egyetem rektora a Dunántúli Naplónak azt nyilatkozta, hogy bár nem gondolkodnak elbocsátásokban, leépítésekben, de például a nyugdíjba vonuló kollégák helyére nem vesznek fel senkit.
A zárolás a főiskolákat sem kímélte. A Kecskeméti Főiskolán például az év végéig megtiltottak mindennemű beszerzést, a közüzemi számlák fizetését is elhalasztják, és ugyancsak megnyújtják a téli szünetet. Január 2-a és 5-e között csak két épületet fűtenek majd, hogy azért a tanév elején is tudjanak a hallgatók vizsgázni, és emiatt ne kelljen megrövidíteni a vizsgaidőszakot. Mindez talán a kisebbik gond, ugyanis az idei 250 millió forintos költségvetési támogatás csökkentése után a szeptemberi 9, és a novemberi 94 milliós zárolás miatt január első hetében kénytelenek a kollégiumi épületeket is zárva tartani.
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa az oktatási szférát érintő zárolásokkal kapcsolatban nemrég úgy nyilatkozott, nem az idei 7 milliárd, hanem a jövő évi 23 milliárd forint kigazdálkodása lesz az igazán kérdéses, de hogy a tervezett 23 milliárdos elvonás hogyan oszlik meg az oktatási intézmények között, erről maga a rektori konferencia elnöke sem tudott még konkrétumokat mondani, de mint megjegyezte, nem tartja kizártnak, hogy ezen kívül még további zárolások is lehetnek. „Nagyon szeretnénk, ha nem a fűnyíró elv szerint történne az elvonás, mert akkor az ELTE-re mintegy 2 milliárd forint körüli hiány esne. Mivel már nincs tartalékunk, értékesíthető ingatlanunk. Ha jövőre nem jutunk megfelelő állami támogatáshoz, akkor már a képzési struktúra alapvető átalakítását kell megkezdenünk" – tette hozzá Mezey Barna.
Nem először kényszerülnek szénszünetre a felsőoktatási intézmények. 1996 decemberében például az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán a takarékossági okokra hivatkozva egy egész hónapon keresztül nem volt oktatás. "Ezzel a megoldással a hallgatók is jól járnak, hiszen egy teljes hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy minél alaposabban felkészüljenek a januári félévi vizsgákra" - magyarázta az intézmény a szünet előnyeit. Ennek azonban az volt az ára, hogy már augusztus végén elkezdődött a tanítás a főiskolán.
1997 decemberében pedig három szegedi intézményben is kényszerpihenőt tartottak. A központi könyvtár és a kollégiumok kivételével a József Attila Tudományegyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem élelmiszeripari főiskolai kara ugyancsak anyagi okok miatt zárt be két teljes hétre.