Az országgyűlési törvény módosítását kezdeményezi a Fidesz annak érdekében, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalásához hasonló esetekben utólag is lehessen pénzbírságot kiszabni az országgyűlési képviselőkre - hangzott el a csütörtöki házbizottsági ülés után. Az MSZP és az LMP is módosítaná az országgyűlési törvényt, a Jobbik pedig szeretné, ha a levezető elnök számára a Házszabály világos helyzetet teremtene ilyen esetekre.
A Fidesz még csütörtökön benyújtja azt a törvénymódosító javaslatát, amely szerint ha a levezető elnök nem tesz javaslatot az Országgyűlés méltóságát sértő kijelentéseket tevő képviselő bírságolására, akkor a Házelnöknek erre 5 napon belül utólag is lehetősége lesz és pénzbírságot szabhat ki az érintett képviselővel szemben, jelentette be Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
A bírság az országgyűlési törvénynek megfelelően legfeljebb a képviselői tiszteletdíj egyharmada lehet. Gulyás Gergely hangsúlyozta: az Országgyűlés falai között a méltóság megőrzése kiemelten fontos, ezért a szólásszabadság és a mentelmi jog tiszteletben tartása mellett az ilyen kijelentéseket szankcionálni kell.
Gyöngyösi Márton hétfőn elhangzott - az államfő, a kormány, a pártok és civil szervezetek elítélő reakcióit kiváltó - azonnali kérdésében annak felmérését szorgalmazta, hogy "az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője eredetileg egy állásfoglalás-tervezet benyújtásával készült a csütörtöki házbizottsági ülésre, azonban elkésett a tanácskozásról, így előterjesztő hiányában a testület nem tárgyalta javaslatát.
Az ellenzéki politikus az ülés után a sajtó képviselőinek hangsúlyozta: meg kell adni azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel a rasszista uszítást félbe lehet szakítani az Országgyűlésben. Az LMP a Fidesz javaslatával ellentétben jobban szeretné, ha nem lehetne "pénzzel megváltani" az ilyen kijelentéseket, hanem nem is lehetne végigmondani az ilyen gondolatokat.
Éppen ezért az LMP többpárti törvénymódosítási javaslat megalkotására tesz javaslatot a többi parlamenti erő felé annak érdekében, hogy az országgyűlési törvénybe kerüljön bele: ha egy felszólalás többek között faji, vallási, vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényeges vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlöletkeltésre irányul, akkor ezt a felszólalást félbe lehessen szakítani.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója úgy nyilatkozott, az LMP állásfoglalás elkészítésére vonatkozó javaslata megkésett, hiszen erről már a házbizottság keddi ülésén döntöttek a frakciók. Hangsúlyozta: az MSZP nyitott és keresi az együttműködést annak érdekében, hogy a demokratikus ellenzék és a kormányoldal közös javaslattal egyszer és mindenkorra tegye lehetetlenné az Országgyűlésben a hasonló felszólalásokat.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke - aki az ominózus felszólalás elhangzásakor az ülést vezette - azt hangsúlyozta: tételesen a jelenlegi Házszabályban nem szerepel olyan passzus, ami alapján neki levezető elnökként meg kellett volna vonnia a szót Gyöngyösi Mártontól. Ha lett volna ilyen passzus, megvonta volna a szót, hiszen kötelessége betartatni a szabályokat - mondta, szorgalmazva egyúttal, hogy a levezető elnök számára a Házszabály módosítása teremtsen világos helyzetet az ilyen esetekre. A konkrét javaslattal kapcsolatban a Jobbik később alakítja ki az álláspontját - jelezte.