A miniszterelnök szerint „nyilvánvalóan lesz” alkotmánybírósági kontrollja az új választási eljárási törvénynek és ez „jól is van így”.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről, hangsúlyozva: a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen maga az alaptörvény szabályozza.
Emellett ugyanakkor számos részletszabálya van a jogszabálynak, amit azért jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az „hűti a politikai vita hőmérsékletét” – tette hozzá a kormányfő, aki politikai „műbalhénak” minősítette a regisztrációval kapcsolatos vitát. Azt mondta: nincs olyan központi nyilvántartás ma Magyarországon, amellyel több százezer ember kirekesztésének veszélye nélkül le lehetne vezényelni egy választást.
Szerinte a 2010-es választások alkalmával is több tízezren kirekesztődtek a voksolásból. Nem a kettős állampolgárok, hanem a külföldön dolgozó nagyszámú magyar miatt van szükség a regisztrációra, amely „a nyugati civilizáció bevett intézménye”.
A parlament hétfő este fogadta el a választási eljárási törvényt. Orbán Viktor és Kövér László igazoltan volt távol a név szerinti szavazástól, Gyurcsány Ferencet pedig kiröhögték, mert nem volt jelen. Kérni kell, hogy szavazhass, Szájbarágó>>>
A miniszterelnök szerint a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat életszerűtlen, és igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.
Közölte, az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után a kormány egyeztet az önkormányzati vezetőkkel és „valószínűleg az emberekkel is fog”. A miniszterelnök szerint két lehetőségük van: vagy készítenek egy új törvényt az Ab határozatának megfelelően, vagy „ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban”, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.
Elmondta: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, mint amennyi ember fedél nélkül él ma Magyarországon.
Az Alkotmánybíróság november 13-án semmisítette meg az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Később a testület főtitkára, Bitskey Botond elmagyarázta: a döntés ellenére maradtak még eszközök a hajléktalanok ellen. A koldulás agresszív formáit, a csendháborítást vagy a köztisztasági előírások megsértését továbbra is lehet büntetni.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „pánikra, kétségbeesésre” nincs semmi ok, lesz megállapodás. Hozzátette: a magyar kormány azt az elvet képviseli a tárgyalásokon, hogy az új költségvetés „a gyengébben fejlett, kommunizmussal megvert, az elmúlt 40-50 évben a történelem szélére lökött országokat hozzásegítse ahhoz, hogy felzárkózhassanak a szerencsésebb történelmű, kommunizmus nélkül fejlődött nyugat-európai országokhoz”.