„Mintha mára téged is az a magány kísérne, amely Kádárt is körbevette élete végén” - vezette fel Moldova Györgyöt új könyvének bemutatóján régi barátja, Bóta Gábor újságíró. És bizony, ezt hasonlóan érzi maga Moldova is, aki mára annyira biztos lett abban, hogy Kádár János tette a legtöbb jót ezzel az országgal, hogy még a Kádár-rendszerről szóló beszélgetéseken mindig megjelenő feszengős magyarázkodásra és zavart távolságtartásra se volt szüksége. A legtermékenyebb és egyik legolvasottabb kortárs magyar író túl van már mindezen, árnyoldalak nélkül gondolja azt, hogy addig volt jó, amíg Kádár élt.
Pedig hosszú utat járt be, míg idáig eljutott. 1957-ben például még arról beszélt kollégáival a fűtésszerelő brigádban, hogy meg kéne ölni Kádárt, amiért behívta a szovjeteket. Az utána következő évek és évtizedek viszont szemléletváltást hoztak. Moldova látta, ahogy Magyarország kivirágzik, soha nem volt még ennyire jó harminc éve ennek az országnak. Ami érthető is, hiszen először volt vezetőnk a nép közül, tette hozzá mindehhez az író.
Az egyik belvárosi kávéházban megtartott kötetlen hangulatú rendezvényt végigkísérték a támogató hozzászólások, a megjelent nagyjából huszonöt nyugdíjas lelkesen követte az elhangzottakat. Ekkor például egy idős hölgy szólt közbe, aki elmesélte, hogy sokat járt Kádár ideje alatt vidéken, és bizony a téliszalámi és a kenyér a szemetesben állt, annyira jóllakottak voltak az emberek.
Nem lehet Kádár János érdemeiről anélkül beszélni, hogy legalább érintőlegesen szóba ne kelljen hozni az 1956-os forradalom leverésében játszott szerepét. Tudja ezt jól Moldova is, aki magától tért rá erre a témára. Rendkívül bonyolult kérdés ez, mondta el, ugyanakkor biztosan tud arról, hogy Kádár személyesen járt közben sokak megmentéséért. Volt viszont egy alku a szovjetekkel a háttérben, hogy legalább annyi embert ki kell végezni, ahány kommunistát megöltek, ezt Kádár sem tudta megkerülni, magyarázta Moldova.
"Nem híve a kivégzéseknek, egyetlen meggyilkolt emberért is kár" - tette hozzá. "Az más kérdés, hogy ma is van néhány olyan ember, akinek a temetésére szívesen elmennék", csapta hozzá ezt az elhangzottakhoz, nevek említése nélkül. A közönségből ekkor Kádár és Nagy Imre megítélése közötti különbségről kérdezték, mire Moldova felemelt kávéscsészéjére mutatva mondta, hogy ezt nem lehet összemérni a tengerrel. "Kádárhoz képest Nagy egy senki volt, aki 1949-ben még a szociáldemokrácia bűneiről írt. Csak ezt szokás mára neki elfelejteni", tette hozzá.
Moldova szerint persze azért Kádár is követett el hibákat. Egyik nagy tévedése az volt, hogy úgy gondolta, Gorbacsov egy év alatt meg fog bukni és utána majd lehet egy normális emberrel tárgyalni. Gorbacsov Moldova szerint egy szereplési mániás nímand volt, aki szétverte a Szovjetuniót, nem is kedvelték egymást Kádárral.
A másik tragédiája az volt Kádárnak, hogy egyedül volt. Olyanokkal volt körbevéve, mint mondjuk a Biszku Béla. Kádár pontosan tudta, hogy Biszku hetente jár Moszkvába őt feljelenteni. Eközben végig egymás melletti irodákban dolgoztak, ahonnan Biszku általában már délben távozott, hóna alatt a teniszütőjével, míg Kádár estig bennmaradt. "Kádár végig tudta, hogy mi folyik a háttérben, fel volt írva egy cetlire Biszku neve, magával hordta a zsebében és csak várta a megfelelő pillanatot, hogy áthelyeztesse", számolt be Kádár eleganciájáról Moldova.
Váratlanul átnyargalva aktuálpolitikai kérdésekre, Moldova elmondta, hogy Orbán Viktor helyzete ennyiben hasonlít Kádáréra. Orbán is egyedül dönt és körbe van véve ellenérdekelt erőkkel. Csak míg Kádár mindig jól döntött és megteremtette a nemzeti békét, addig Orbán folyamatosan rosszul dönt és tönkreteszi az országot. A jobboldalnak máig ható szívfájdalma, hogy 1956-ban kétszázezer magyar hagyta el az országot, csak azt szokás elfelejteni, hogy egyrészt Kádár érte el, hogy tíz napig nyitva maradjanak a határok, mert nem akart több vérontást, másrészt pedig azt, hogy az elmúlt pár évben kétszázezer magyar költözött csak Londonba. Erről valahogy nem beszélnek a jobboldalon, tette hozzá.
Moldova azt tapasztalja, Magyarországon ma Kádár megítélése pohár boronként változik. Az első után még mocskos, véreskezű diktátor, a második után már felmerülnek az erényei, a harmadiknál pedig már egyetértés van arról, hogy akkor volt itt jó élet. Mára eljutottunk odáig, hogy nincs az asztalokon a vasárnapi rántott hús, foglalta össze egy tételmondatban a fő bajokat Moldova. A 2006-ban megjelent Kádár-életrajzából eddig 180 ezer példány kelt el, pedig ez az egyetlen könyv, aminek nem enged az árából egy fillért sem, ez mindenkinek 3500 forint. "Kádár tartja el a családomat", fogalmazott.
Aktuális kérdéseknél maradva, szóba került a Jobbik és a legfrissebb listázós botrányuk is. Moldova szerint tévedés azt hinni, hogy pár száz fasiszta lenne csak Magyarországon. "Milliók vannak, ez a nép annyira tájékozatlan, hogy bármire rá lehet vezetni." A tájékozatlanságra példaként hozta, hogy a sógornője nem is hallott arról, hogy ellopták Kádár koponyáját..
Persze nem a magyar nép a bűnős, jelentette ki Moldova. „Nincsenek bűnős népek. Vagy csak kevés, közben eszembe jutottak a németek.” - fűzte hozzá. A kormánynak érdeke, hogy lebutítsa a népet, ezért verik szét az oktatást is. Hihetetlen rossz idők jönnek, vizionált az író.
Saját életében már nem sok mindenre számít, 78 éves, előbb-utóbb meg fog halni. Az ember élete addig tart, amíg a koponyáját el nem lopják, utalt Moldova arra, hogy nemrég az ő majdani sírjának feldúlásával fenyegette meg egy névtelen levél írója. Szívesen venne olyan halált és temetést, mint ami az üstbe véletlenül beleeső kohászoknak jut. Ilyenkor kollégái egy koporsóformát öntenek és azt ássák el.
A halállal a beszélgetés vége felé egyre többet foglalkozó Moldova abban biztos már, hogy dédunokáit nem éli meg, ahhoz a gyerekek nem elég vadak és szenvedélyesek. Ezután arra tért rá, hogy már írni se nagyon tervez, sokkötetes életrajzi könyvének utolsó kötete félkész állapotban van, azután nem hiszi, hogy lesz új könyve. Persze ezt már évekkel ezelőtt is mondta, tette hozzá.
Büszke arra, hogy el tud számolni az életével, halála után nem fognak meglepő pénzek vagy levelek előkerülni. Pedig levele van bőven, Kádár és Aczél levelei mellett őriz egyet Orbántól is, aki 2010-ben, a Prima Primissa díj megnyerése után írt neki gratuláló üzenetet, melyben a magyar nemzeti szellem megtestesítőjének nevezte őt. "Jó nagy bajban lehet akkor a magyar nemzeti szellem" – tette hozzá nevetve az író.
A Prima Primissa díj meglepetésként érte. Eleve nehezen fogad el díjakat. 1957-ben fiatal novellistaként a József Attila díjra mondott nemet, mert íróbarátai még börtönben voltak. 1983-ban pedig a Kossuth-díjnál vonakodott, végül Kardos György beszélte rá, hogy milyen jól fog ez majd jönni a lányai egyetemi felvételijénél. Aztán mire odakerültek, ez már persze semmit nem számított.
Most a pénz miatt fogadta el végül a díjat, vallotta be leplezetlen őszinteséggel. Szeretne a családjára hagyni valamit, ha majd elmegy, ehhez jól jött ez a díj. Járt hozzá egy kis lovas szobor is, kíváncsi is, azért vajon mennyit adnának, viccelte el ezt a kérdést is.
A beszélgetés legvégén, egy férfi arról érdeklődött, hogyan lehet belépni a Kádár János Baráti Társaságba. „Jókor kérdezi, éppen most fog megszűnni” – válaszolta Moldova. Bár Moldova maga nem tag, de szimpatizálva figyeli a kör tagjainak tevékenységét, akiknek most arra sincs pénzük, hogy egy szoboravatásra két méter vásznat vegyenek. Ugyanakkor Moldova biztos abban, hogy hosszabb távon a történelem igazságot fog tenni. "A történelem nem kőművesmester, aki a nap végén fizet. Mindig kell neki 50, akár 100 év is, hogy kifizesse a jussokat, de fognak ebben az országban még Kádár János szobrai állnak" – zárta az új könyvének említése nélkül lezajlott könyvbemutatóját az író.
Ja, amúgy a szerző legújabb, mindössze 100 oldalas riportkönyve a Per Kádár sírjáért címet viseli, és Kádár János sírhelyének tisztázatlan jövőjével foglalkozik.