Az államfő hat pontban is alkotmányellenesnek tartja a választási eljárásról szóló törvényt, de épp azt a rendelkezést, amit a legtöbb kritika ért, az alaptörvényi védelem miatt nem vizsgálta. Mostantól az Alkotmánybíróságnál pattog a labda, 30 napjuk van dönteni.
Előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a köztársasági elnök a választási eljárásról szóló törvény (pdf) miatt. A köztársasági elnök hat konkrét kifogást emelt a jogszabály ellen.
Indítványa (pdf) szerint egyebek mellett aránytalanul korlátozó intézkedés, hogy a választópolgár csak a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél intézheti el a regisztrációt. Az államfő logikátlannak és szükségtelen korlátozásnak tartja, hogy a Magyarországon élő, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező választók személyesen nem kérhetik, hogy vegyék őket fel a névjegyzékbe.
Áder aggályosnak találta, hogy a törvény a közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket, és azt is, hogy az utolsó 48 órában megtiltja az ilyen hirdetések sugárzását. Az államfő szerint a kampány utolsó hat napján a közvéleménykutatások publikálására vonatkozó tilalom is indokolatlan korlátozás.
A köztársasági elnök azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy miközben az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vonatkozó szakaszai nem tartalmaznak időbeli korlátozást, a választási eljárásról szóló törvény 353 § igen.
A dokumentumban nem szerepel, hogy az előzetes regisztráció korlátozná az általános választójogot. Erről Áder azt írja, hogy a választópolgároknak a választói névjegyzékbe kérelemre történő felvételét nem vizsgálta, mert azt az alaptörvény átmeneti rendelkezései tartalmazzák. Az AB azonban mégis vizsgálhatja a választási eljárási törvényt ebből a szempontból is, mert Áder indítványában a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményekkel való összhang vizsgálatát is kéri, ahol viszont pont ez okozhat a problémát.
Az Alkotmánybíróságnak Áder indítványa nyomán 30 naptári napon belül határozatot kell hoznia a választási eljárási törvény alkotmányosságáról.
A választást a választópolgárok előzetes regisztrációjához kötő törvényt múlt hétfőn szavazta meg az Országgyűlés. Kövér László házelnök a javaslatot szombaton küldte meg az államfő hivatalának. Áder Jánosnak öt napja volt rá, hogy a jogszabályt aláírja, megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek, vagy az AB-hez forduljon vele.
Az előzetes regisztráció alkotmányosságával kapcsolatban a kormánytöbbségnek is lehettek fenntartásai. Az ősz elején több politikus, például Gulyás Gergely és Lázár János is azt ígérte, hogy a hatálybalépés előtt mindenképpen kikérik az AB véleményét. Október végén azonban egy alkotmánymódosítással inkább beleírták az előzetes regisztrációt az alaptörvény átmeneti rendelkezései nevű kétharmados jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ne férhessen hozzá.
Az AB ugyanis még az előző alkotmány egy módosításával kapcsolatban úgy értelmezte a saját jogkörét, hogy az alaptörvény alkotmányosságát nem vizsgálhatja.
A testületnek ezért először azt kell eldöntenie, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének tekinti-e. Erre nézve az Alaptörvény záró rendelkezéseinek (szintén utólag módosított) 3. pontja az irányadó, mely szerint a kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket külön eljárásban fogadják el. A kérdés az, hogy megfelel-e az átmenetiség kritériumának az a jogszabály, ami a címe szerint átmeneti, de olyan tartósan alkalmazandó rendelkezést tartalmaz, mint a regisztráció.
A bírók nyugdíjkorhatárának leszállításával hasonló volt a helyzet: beírták az átmeneti rendelkezésekbe, ám júliusban az AB megkerülte, hogy állást foglaljon az átmeneti rendelkezések és az alaptörvény hierarchikus viszonyáról, és anélkül nyilvánította alkotmányellenesnek a hirtelen bevezetett kényszernyugdíjazást.
Az előzetes regisztrációra a jogszabály hivatalos indoklása (pdf) szerint a választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos ónrendelkezési jog kiteljesítése céljából volt szükség. A politikai (1,2,3) és civil kritikák szerint viszont ha a gyakorlása elé többletfeltételt állítanak, a választással kapcsolatos önrendelkezés (azaz a szabadság) nem nő, hanem csökken. Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg november közepén Sólyom László is.
Indítványában Áder azt is kérte, hogy a jogszabályt az AB a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződések (az Európai Emberi Jogi Egyezmény és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) fényében is vizsgálja meg. E tekintetben a testületet nem köti az alaptörvény és annak átmeneti rendelkezései.