Több felsőoktatási javaslattal is várják a Brüsszelből hazaérkező Orbán Viktort, aki először a hétvégére, pénteken azonban már a jövő hétre ígérte a probléma megoldását. Forrásaink szerint az ügyben biztosan Orbán Viktor dönt, és az is biztosra vehető, hogy a diáktüntetések hatására nem változtat jelentősen korábbi álláspontján. Várhatóan még kedvezőbbé tennék a tandíj kifizetését szolgáló diákhitelt, ez viszont alááshatja az egész rendszer működőképességét.
Az Index információi szerint a felsőoktatási ügyekkel foglakozó felelősök többféle megoldási javaslattal várják haza Orbán Viktort. A Brüsszelben tartózkodó miniszterelnök a távolból először azt ígérte, hogy már a hétvégén megoldják a felsőoktatási reform kérdését. Pénteken ugyanakkor már azt mondta, hogy „valamikor a jövő héten” öntik végleges formába a keretszámokról szóló kormányrendeletet.
Információink szerint a kisebb kormánypárt, a KDNP körében is teljes a tanácstalanság. A párt csütörtök esti karácsonyi partiján olyan hangokat is lehetett hallani, hogy jobb lenne visszatáncolni vagy legalábbis későbbre halasztani a felsőoktatás nagyszabású átalakítását – ez ugyanis két hónappal a felvételi jelentkezési határidő lejárta előtt nem a legszerencsésebb lépés.
Egyöntetű nézet ugyanakkor, hogy Orbán Viktor nem olyan típus, aki bármilyen kérdésben meghátrálna. A felsőoktatási ügyekben eddig is Orbán személyes álláspontja volt a döntő. A miniszterelnök a Fidesz politikusait sem engedte beleszólni elképzeléseibe. A kiélezett politikai helyzet miatt azonban most az oktatásügynek kellett kidolgoznia olyan javaslatokat, amelyek „megoldásként” tálalhatóak. Ezek közül Orbán választja majd ki a számára leginkább elfogadhatót.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter legkorábban kedden tárgyalhat a tüntetéseket szervező hallgatói önkormányzatokkal. Kérdés azonban a fentiek fényében, hogy ennek lesz-e bármilyen hatása a végső döntésre, amit legkorábban a szerdai kabinetülésen hozhatnak meg.
Úgy tudjuk, a tervek szerint az ügy politikai lezárása az lesz, hogy összehívják a Fidesz országos választmányát, amelyet a Fidesz ifjúsági tagozata kezdeményezett. A tagozat ugyanis úgy vette észre, hogy az ingyenes egyetemi helyek drasztikus csökkentése már a párt jövőjét fenyegeti. Forrásaink szerint a választmány feladata lesz, hogy miközben teret ad a kritikai hangoknak, megvitassa és legitimálja az újabb kormányzati döntéseket.
Információink szerint fideszes körökben nagyon nagy az elégedetlenség a felsőoktatási reform súlyosan elszúrt kommunikációja miatt. „Ez egy olyan rendszer, ami nagyon bonyolult, a részösztöndíj és a diákhitel csak egy-egy eleme. Ha egészében elmagyarázták volna, nem lettek volna ilyen hevesek a reakciók” – mondta egy fideszes forrásunk. Maga Orbán Viktor is többször utalt arra, hogy majd elmagyarázzák, miért lesz jó ez mindenkinek. Pénteken Brüsszelben például azt mondta: „ezzel az átalakítással mindenki jól jár, csak még idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki világosan lássa”.
A kormányzat nemcsak a kommunikációval, magával a döntéssel is késésben van. Az eddigi gyakorlat szerint december közepére általában már nyomtatásban is megjelent a felvételi tájékoztató. Az egyetemre készülők ebből tudhatták meg, melyik szakon van lehetőség állami ösztöndíjas, részösztöndíjas vagy csak önköltséges képzésekre. Innentől másfél hónapjuk volt a felvételi jelentkezések beadására (ez a jól kialakul menetrend már tavaly is megborult, akkor is amiatt, hogy az állami támogatással tanulók létszámkeretéről szóló döntés januárra tolódott - emiatt a jelentkezési határidőt is ki kellett tolni).
A 2013-as keretszámokról idén először november 21-én tárgyalt a kormány, majd december 5-én. Ez utóbbira készült az az előterjesztés, amely az elsőhöz képest drasztikusan, 10 ezerre csökkentette a teljes állami támogatásban tanuló diákok számát, a felerészben fizetős helyekét pedig 40 ezerre emelte.
Ez a kiszivárgott, a kormány részéről azóta sem cáfolt előterjesztés váltotta ki az elmúlt napok tüntetéseit. A demonstrációk beindulása után ugyanakkor többször elhangzott, hogy a diákok sajtóinformációk alapján, és nem végleges tervezetek ellen tüntetnek. Ezzel védekezett pénteken Brüsszelben Orbán is, mondván még nincs döntés, így „nincs mi ellen tiltakozni”.
Tény: Giró-Szász András a december 6-án tartott tájékoztatón csak arról beszélt, hogy a felsőoktatás átalakításának koncepciójáról tárgyaltak, amelynek csak egy részét jelentik a keretszámok, ezekről viszont egyelőre nem született döntés. Giró-Szász beszélt viszont az egyetemek gazdasági irányításának átvételéről, tanároknak és élsportolóknak meghirdetett ösztöndíjakról is, sőt, a felsőoktatásba 2014-2020 között majd befolyó 1000 milliárdos fejlesztési pénzekről és a diákhitel kedvezményesebbé tételéről is.
Az állami keretszámok szűkítését, a részben fizetős képzések kiszélesítését a kormányszóvivő azzal indokolta, így a diák is érdekeltté válik abban, hogy ne húzza el tanulmányait. Bejelentette azt is, hogy az állam szolgálatába lépő diplomásoknak visszatérítik a diákhitelt, és a cégeknek is adókedvezményt adnak, hogy alkalmazottaik törlesztési kötelezettségét átvegyék.
Egy fideszes informátorunk szerint most már magának Orbánnak kellene kiállnia, és érthetően elmagyaráznia az elképzeléseket, amelyek egyébként nem rosszak. Forrásunk szerint a magyarázatnak nem a diákhitellel kellene kezdődnie, hanem azzal, hogy az ilyen válságos időszak a családokra is kötelezettségeket ró. A kormány a gyermekes családoknak nem véletlenül nyújt családi adókedvezményt. Tudatosítani kellene mindenkiben, hogy ezt a gyerekenkénti kb havi 10 ezer forintot nem célszerű felélni, hanem félre kell tenni, és a gyerekek jövőjébe lehet fektetni.
Orbán is utalt arra, hogy a keretszámokban jelentős változások nem várhatók. A hétvégén így valószínűleg azon dolgoznak, hogyan tudnák még kedvezőbbé tenni a Diákhitel 2 konstrukcióját. Ez nagy valószínűséggel az állami kamattámogatás további növelését jelentené - így a mostani 2 százalék helyett felmerül az 1 vagy akár 0 százalékos kamat lehetősége is.
Az ilyen szintű kedvezmény azonban nem biztos, hogy alkalmas a probléma megoldására. Egyrészt nem biztos, hogy leszereli a hallgatók és a szülők idegenkedését egy hitelfelvételtől. Másrészt az elkövetkező években jelentősen növeli az állam költségvetési kiadásait - holott a cél éppen az lenne, hogy ne állami, hanem piacról beszerzett forrásokkal pótolják a felsőoktatás hiányait.
Ha a diákhitelt túl kevesen veszik fel, akkor az arányosan magasabb adminisztrációs költségek miatt nem lesz fenntartható. A kevesebb egyetemre bekerülő diák miatt ráadásul a felsőoktatási intézmények leépítése, oktatók elbocsátása válhat szükségessé. Ha túl sokan veszik fel, akkor viszont az elkövetkező években exponenciálisan emelkednének a kamattámogatásra fordított állami kiadások a költségvetésben. Ahogy forrásunk fogalmazott, ebben az esetben épp az állami szerepvállalás növelése tenné kiszámíthatatlanná a hitelkonstrukciót, hiszen minél fenntarthatatlanabb a rendszer, annál nehezebb lesz elhinni, hogy később megint nem nyúl bele a feltételekbe az állam.