Intézményenként és szakonként határozzák meg azt a pontszámhatárt, amelyek elérésével be lehet majd kerülni a teljes állami finanszírozású vagy a részösztöndíjas képzésekre, hangzott el a Fidesz hétfői elnökségi ülésén.

Éppen ezért szakonként két bekerülési pontszámot határoznak meg: az alacsonyabb pontszámhatár elérésével a diák csak az 50 százalékos finanszírozású részösztöndíjas helyre kerülhet be, a magasabb elérésével teljes állami ösztöndíjas lehet. A részösztöndíjasoknak vagy diákhitelből, vagy saját zsebből kell kifizetniük a képzési költség felét.

Az elnökségi ülésen elhangzott, hogy ezzel a módszerrel is el lehet érni azt, hogy keretszámok nélkül a központilag óhajtott létszám kerüljön be az állami képzésekre. Az ülésen arról folyt az eszmecsere, hogy ez a technika alkalmas lesz-e arra, hogy kihúzza a méregfogát a hallgatói tiltakozásoknak.

Felmerült az a kérdés is, hogy így is csak annyi diák kerülhet-e majd be teljes állami finanszírozású helyre mint a legutóbbi, tüntetéseken bírált javaslattal, vagy 2013-ban több diák kap lehetőséget ingyenes tanulmányokra. Információink szerint Orbán Viktor rábólintott arra, hogy visszatérnek ahhoz a létszámhoz, amely a 2012-es keretszámok alapján kerülhetett be állami ösztöndíjas és részösztöndíjas helyre (idén az alapképzéseken 37 ezer diák kapott állami ösztöndíjat, 1900 pedig részösztöndíjat).

Vita folyt arról is, hogy ennyi diák állami finanszírozása mennyibe fog kerülni az államnak. Az előzetes kalkulációk szerint ez 25-50 milliárd forint kiadást jelent majd.

Arról is szó volt, kikkel fogják majd visszafizettetni az állami képzési támogatást. Egyértelmű, hogy aki államilag finanszírozott diplomája megszerezése után külföldön vállal munkát, attól az állam visszakéri a pénzt. Volt olyan javaslat, hogy ebben az esetben se drasztikus, egyösszegű visszafizetést követeljenek meg. A tartozást egy diákhitelszerű konstrukcióvá alakítanák át, amely többéves futamidőben lesz majd törleszthető. Aki munkanélküliség vagy gyermeknevelés miatt nem dolgozik diplomája megszerzése után, azoknál nem fogják kérni a visszafizetést.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőn módosító javaslatot nyújtott be a felsőoktatási törvényhez. A javaslat egyelőre csak az Orbán Viktor által szombaton bejelentett változások alapelveit rögzíti, illetve azt, ki határozhatja meg a követelményeket. Az indítvány kimondja, hogy a 3-4 éves alapképzésekben és az 5-6 éves osztatlan képzésekben eltörölnék a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmaradna a létszámszabályozás.

A miniszter évente szakonként határozhatja majd meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe magyar állami ösztöndíj vagy részösztöndíj. Ez alapján tehát megmaradhat az a kitétel, hogy a gazdasági vagy a jogi képzéseken csak önköltséges formában tanulhatnak a diákok - ahogy ezt a kormány előző javaslata tartalmazta. Azt is a miniszter évenként kiadott határozata állapítja meg, hogy egy adott szakon milyen felvételi pontszámot kell elérni az állami ösztöndíj vagy a részösztöndíj megszerzéséhez.

A felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges minimális felvételi pontszámot a kormány rendelete határozza meg. A javaslat indoklása kitér arra, hogy korábban a 480 pontos skálán 200 pontban meghatározott minimális felvételi ponthatár azt a küszöbszintet jelölte, amely alatt a képzés folytatásához szükséges teljesítmény, képesség hiánya vélelmezhető. Ettől az évtől kezdődően az 500 pontos rendszerben 240 ez a határ, a felvételi eljárás szabályozása azonban ebben a részében statikus, nem képes az egyes képzések időben változó igényeire reagálni.