Az egyetemekre 2013-ban államilag támogatott képzésre felvett hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Az EMMI karácsonyig nyilvánosságra hozza, hogy az ingyenes helyekre való bejutáshoz hány pontot kell majd elérni az egyes szakokon. A kormány legalább 24 milliárd forinttal több pénzt ígér 2013-ban a felsőoktatásnak.
A keretszámokat eltörlik, de 2013-ban legalább annyi vagy több diák kerülhet be tandíjmentes helyre, mint idén, erről döntött a kormány a szerdai ülésén. Igazából csak az a módszer változik, amellyel a diákok bekerülhetnek az ingyenes helyekre. Ennek feltétele 2013-tól egyedül az lesz, hogy a felvételizők elérjék a szakonként és intézményenként előre kitűzött felvételi ponthatárt.
Aki a pontszámot eléri, az ingyenesen tanulhat. Aki nem, az teljes költségtérítést fizet (a ma felsőoktatásba járók 45 százaléka önköltséges formában tanul). Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentése szerint részösztöndíj nem lesz, mert az csak bonyolultabbá teszi a rendszert.
Az ingyenes helyekre való bejutási pontszámokat december 31-ig kell közzétenni, de az EMMI már karácsonyig meghirdeti ezeket. Giró-Szász András kiemelte: a kormányhatározatban szerepelni fog, hogy 2013-ban a felsőoktatásba államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók száma nem lehet kevesebb mint 2012-ben.
Akkor összesen 55 ezer hallgató tanulmányait fizette az állam, közülük 37 ezer volt az alap- és osztatlan képzésbe, 16 ezer pedig a mesterképzésekre felvett diákok száma. Ha a meghirdetett pontszámokat többen érik el, többen is tanulhatnak ingyen, de 55 ezernél nem lehet kevesebb ez a szám, mondta a kormányszóvivő.
Annak maradnak Ingyenesek a tanulmányai, aki vállalja, hogy tanulmányait a meghatározott időre elvégzi, diplomát szerez, majd Magyarországon vállal munkát. A kományszóvivő hangsúlyozta: Magyarország nem akar az adófizetők pénzén jóléti államoknak képezni orvosokat és más értelmiségieket. Hasonló problémákkal küszködik egyébként Franciaország, Németország, Románia, Lengyelország vagy Szlovákia is. A diplomások elvándorlása ezekben az országokban is belpolitikai téma, ők is keresik erre a megoldást, jegyezte meg Giró-Szász András.
Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány az új rendszerrel javítani szeretné a diplomák minőségét, és növelni akarja az egyetemet elvégzők arányát, azaz csökkenteni a lemorzsolódást. A "röghöz kötést" meghatározó hallgatói szerződések ma sem csak azt tartalmazzák, hogy aki tartósan külföldön dolgozik, annak vissza kell fizetnie az állam által a képzésére fordított összeget. Annak is vissza kell fizetnie a ráfordított állami kiadás felét, aki félbehagyja államilag finanszírozott tanulmányait. Aki túlfut a képzési idő másfélszeresén, onnantól már az is csak költségtérítéses formában tanulhat.
A kormány már múltkori ülésén határozott arról, hogy három bizottságot állít fel. Ezek a felsőfokú oktatási intézményének adósságrendezésével, az európai uniós pályázatok önrészének átvállalásával és az elhibázott ppp-konstrukciók felülvizsgálatával foglalkoznak. Giró-Szász András kiemelte: ha a 2013-as költségvetésben erre a három intézkedésre fordított kiadásokat, valamint a hallgatók képzésére fordított költségeket összeadjuk, akkor azt lehet kijelenteni, hogy jövőre 24 milliárd forinttal több pénz jut a felsőoktatásra, mint idén. Ez az összeg még több is lehet, ha jövőre a 2012-es keretszámnál több diákot vesznek fel államilag támogatott képzésre.
Az egyes intézményekre és szakokra kitűzött felvételi ponthatárokat információink szerint az előző évek ponthatárstatisztikái alapján határozzák majd meg. Ezek alapján körülbelül előre jelezhető, hány hallgató éri majd el azt a szintet, amellyel bekerülhet az állam által finanszírozott képzésre.
Az eddigi keretszámos rendszerben annyi diák juthatott be térítésmentesen a felsőoktatásba, ahány helyet előzetesen az állam meghirdetett. A ponthatárokat ez alapján úgy állapították meg, hogy ezeket a helyeket fel tudják tölteni. Most a rendszert megfordítják: előzetesen meghatározzák a bejutási pontszámokat - lehetőleg úgy, hogy kb. ugyanannyi diák juthason be mint tavaly.
A kormány célja láthatóan az, hogy körülbelül ugyanannyi diák képzését kelljen csak finanszíroznia jövőre is, mint idén. Ez a módszer a diákok szempontjából egyszerűbb, a kormány számára ugyanakkor nehezebbé és bonyolultabbá teszi a tervezést. Nem lehet ugyanis előre megmondani, hogy a felvételiken hány diák éri majd el a bejutáshoz szükséges ponthatárt.
A kormány akár azt is megtehette volna, hogy egy nehezebb felvételivel jelentősen csökkenti az állami képzésre bejutók számát. Mivel most meghatározták, hogy az ingyenes helyekre bejutók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, ez a veszély nem fenyeget. Nagy kérdés azonban, hogy a későbbi felvételiken hogyan alakul majd a szabályozás.
Az állam ezzel a rendszerrel is elérheti azt, hogy a Széll Kálmán terv által preferált területekre, így a műszaki-, a természettudományi-, az agrár-, az egészségtudományi- és a pedagógusképzésekre arányosan több diák bekerülését támogassa. Ezeken a képzéseken így várhatóan alacsonyabb bejutási pontszámot határoz majd meg.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kedden azt mondta: az a lehetősége továbbra is megmarad az államnak, hogy bizonyos képzéseket ne támogasson. Így várhatóan a gazdasági és jogi képzéseken 2013-tól csak költségtérítéses formában tanulhatnak majd a felvett diákok.