Bár a kormányszóvivő szerdán még azt mondta, karácsonyig közzéteszik az ingyenes képzésekre való bejutáshoz szükséges ponthatárokat, az Emberi Erőforrás Minisztérium most azt közölte: idén még nem hirdetik meg ezeket. 2013-tól viszont nemcsak a jogi és gazdasági képzéseken, de a kommunikáció, a nemzetközi tanulmányok és az andragógia szakokon is csak tandíjas képzések indíthatók.
Balog Zoltán mégsem hirdeti meg, hogy jövőre milyen pontszámmal lehet bekerülni az egyes államilag finanszírozott képzésekre. A tárca közleménye szerint a miniszter a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében most nem kívánt élni azzal a jogkörével, amelyet egyébként a hétfőn épp ebből a célból módosított felsőoktatási törvény biztosít számára.
Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárait tehát 2013-ban ugyanúgy határozzák majd meg, ahogy eddig: a pontszámok az intézményi kapacitás függvényében a felvételi eljárás során alakulnak ki. A minisztérium először csak 2014-ben hirdetné meg előre a bekerüléshez szükséges pontszámokat, olvasható a tárca közleményében.
Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán még azt mondta: a tárcának december 31-ig kellene meghirdetnie a szakokra és intézményekre lebontott ponthatárokat, de ezeket már karácsony előtt közzéteszik.
A tárca most csak azt a minimális ponthatárt közölte, amellyel egyáltalán be lehet jutni a felsőoktatásba. Ez 240 pont lesz az alap- és osztatlan képzéseknél, ahogy idén is, a felsőfokú szakképzéseknél pedig 200 pont. Aki ezeket a ponthatárokat nem éri el, azt nem vehetik fel sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyre.
A most közzétett miniszteri határozatból viszont kiderül, hogy jövőre nemcsak a gazdasági és jogi képzéseken nem lesz ingyenes hely, de andragógia (felnőttképzés), nemzetközi tanulmányok és kommunikáció szakon is csak önköltséges képzéseket indíthatnak majd az egyetemek. Ezeken tehát a diákoknak tandíjat kell fizetniük.
A miniszteri határozat szerint a következő szakokon csak önköltséges helyeket hirdethetnek meg a felsőoktatási intézmények:
- andragógia
- alkalmazott közgazdaságtan
- emberi erőforrások
- gazdaságelemzés
- gazdálkodási és menedzsment
- kereskedelem és marketing
- közszolgálati
- nemzetközi gazdálkodás
- pénzügy és számvitel
- turizmus veldéglátás
- üzleti szakoktató
- igazságügyi igazgatási
- munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
- kommunikáció és médiatudomány
- nemzetközi tanulmányok
- jogász
A kormánynak a képzési területek támogatott létszámkereteit jelentősen átrajzoló tavalyi koncepciója előtti 2011-es évben a mostantól csak önköltségesként induló gazdasági és jogi képzések még a legnépszerűbb szakok közé tartoztak. Akkor az összesen 140 308 jelentkező 24 százaléka akart bejutni valamelyik gazdaságtudományi képzésre, jogi képzési területre pedig 10,7 százaléka. Közülük a gazdálkodási és menedzsment szakra 13 514-en, turizmus-vendéglátásra 8328-an jelentkeztek, jogásznak 6328-an. A most szintén fizetőssé váló kommunikáció- és médiatudományi képzésekre akkor 6462-en próbáltak bejutni. A támogatott körből most szintén kikerülő andragógiára 5456-an felvételiztek.
A felsőoktatási felvételi tájékoztató december 31-én online jelenik majd meg, közölte a minisztérium. Ez a tájékoztató tartalmazza majd a megszokott módon az egyes szakok intézményi meghirdetésének részleteit.
Az elmúlt években december közepén már megjelent a felvételi tájékoztató, amelyből a diákok tudhatták, milyen feltételekkel jelentkezhetnek egyetemre. A felvételi jelentkezéseket február elejéig kellett leadni. Orbán Viktor azonban hat nappal ezelőtt egy teljesen új felvételi szisztéma bevezetését jelentette be, miután egy belvárosi szórakozóhelyen néhány fidelitasos fiatallal találkozott. A kormányfő azt mondta: eltörlik a keretszámokat, az államilag finanszírozott képzésekre mindenki bekerülhet, aki eléri a kitűzött ponthatárt.
Az új rendszerhez az kellett volna, hogy a minisztérium előre meghirdeti: hány pontot kell elérni az egyes szakokon és az egyes intézményekben ahhoz, hogy a jelentkező az állam által támogatott képzésekre bekerülhessen. Ehhez több száz szak felvételi és ponthatár statisztikáit kellett volna néhány nap alatt átnézni, és ez alapján úgy meghatározni a ponthatárokat, hogy az állam által kitűzött 55 ezer hallgató bekerülhessen. Feltehető, hogy erre már nem volt idő, ezért mondott le a miniszter idén a ponthatárok előzetes meghirdetéséről.
Radó Péter oktatáskutató szerint a minimumponthatár meghatározásával és a keretszámok névleges eltörlésével a rendszer még kiszámíthatatlanabb lett, mint korábban, mivel a ponthatárok meghúzása egy átláthatatlan mechanizmus nyomán fog történni. A szakértő szerint a jelenlegi módosításokkal a kormány annyit ért el, hogy a felvételizőknek egy minden eddiginél kiszámíthatatlanabb környezetben kell leadniuk a jelentkezésüket, mivel sem a keretszámokat, sem a bekerülési ponthatárokat nem ismerhetik majd meg. A jogszabályban rögzített minimális ponthatár nem tud útmutatóul szolgálni, mivel a népszerű szakokon ennél mindenhol magasabb lesz a végleges ponthatár. Radó szerint szintén bizonytalan, hogy ki és milyen algoritmus alapján fogja meghatározni a végső ponthatárokat, de az is elképzelhető, hogy mindenben megmarad a korábbi mechanizmus, a keretszámok előzetes deklarálása nélkül.
December 4-én este szivárgott ki a kormány tervezete az új keretszámokról. E szerint 2013-ban mindössze 10 500 diák felsőoktatási tanulmányait finanszírozta volna az állam teljes mértékben, 40 ezer diáknak a képzési költség felét meg kellett volna fizetnie. Másnap Gíró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy a diákhitel lesz a megoldás a problémára. Szerinte a diákhitel révén a korábbinál még nyitottabb lesz a felsőoktatás.
A diákok lesznek a nyertesek
Hoffmann Rózsa államtitkár is hathatós segítségnek nevezte a diákhitelt, mint mondta, ő saját gyermekeinek és unokáinak is azt ajánlaná, hogy vegyék fel. Ugyanakkor nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a kormány célja a keretszámokkal. Selmeczi Gabriella szóvivő azt mondta, hogy a kiszivárogtatásokkal szemben védtelenek, mert ilyen esetekben a kormányzati kommunikáció még nincs arra felkészülve, hogy "kivédje, elmagyarázza, megértesse", mit akarnak és az miért jó a társadalomnak.
Nem lesznek keretszámok
Az egyre fokozódó utcai és egyetemi tiltakozások után a kormány váratlan húzással állt elő. A Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor a kérdés gyors megoldását üzente haza, december 15-én pedig egy rejtélyes találkozón fidelitasos diákokkal beszélte át a kérdést egy belvárosi romkocsmában. Orbán ezután Facebookra posztolt videóüzenetében arról beszélt, jövőre mindenkit felvesznek egyetemre, aki teljesíti a bekerüléshez szükséges minimális ponthatárt. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a következő tanévben nem lesznek keretszámok.
Meglódulnak a jelentkezők
December 17-én Hoffmann Rózsa úgy látta, meglódulhat a jelentkezők száma arra a hírre, hogy nem lesz keretszám, és aki majd vállalja, hogy Magyarországon fog dolgozni, az ingyen tanulhat. A különböző koncepciókkal kapcsolatos kérdésre az államtitkár azt mondta, azt már nincs értelme firtatni, mi volt korábban, hiszen az egész felsőoktatási reform sokat alakult az elmúlt két és fél évben.
Meghallották a diákok hangját
December 18-án Balog Zoltán megint arról beszélt, hogy a kormány meghallgatta a diákok hangját, ezért eltörölték a tandíjat és a keretszámokat is. Egyben bejelentette azt is, hogy a kormány szerdán 40 ezer teljesen államilag finanszírozott képzési hely meghirdetéséről dönt a következő tanévre a felsőfokú szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésekben.
Karácsonyig dolgoznak
December 19-án Giró-Szász András kormányszóvivő a délutánra meghirdetett gimnazista tüntetés előtt néhány órával bejelentette: 2013-ban a felsőoktatásba államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók száma nem lehet kevesebb mint 2012-ben. Ez összesen 55 ezer hallgatót jelent. "Az ingyenes helyekre való bejutási pontszámokat december 31-ig kell közzétenni, de az EMMI már karácsonyig meghirdeti ezeket" - mondta szerdán a kormányszóvivő. Amikor arról kérdezték, hogyan hajtja ezt végre a kormány mindössze két munkanap alatt, azt válaszolta, hétvégén is dolgoznak majd.
Vagy mégsem?
December 20-án jött az újabb fordulat. Az EMMI idén mégsem hirdeti meg a pontszámokat, a csak önköltségesen elérhető szakok listája pedig jóval hosszabb lett. A jelenlegi állás szerint ide tartozik majd a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok is. A teljes lista itt olvasható.