A kormányhivatal szerint csak a 90-es évek elején elveszett adatokat állították vissza, amikor számos olyan budai telket jegyeztek be erdőként, amelyet eddig építési telekként regisztráltak. A lakosság tájékoztatása is megtörtént – állítja a hivatal –, amikor az önkormányzat hirdetőtábláján keresztül jelezték, hogy a tulajdoni lapokra rákerül az erdőállományba vételről szóló bejegyzés. Egy ügyvéd viszont úgy véli, hogy az ingatlanok értékét alapvetően befolyásoló döntés esetében egy faliújsághirdetés nem elég jó, ezért sérült a tulajdonosok tájékoztatáshoz, valamint jogorvoslathoz való joga. Az ombudsmanhoz fordult.
Az Index a napokban számolt be arról, hogy több XII. kerületi tulajdonos ingatlana földhivatali tulajdoni lapjáról tudta meg, hogy telkére a Pest megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága az elmúlt hetekben-hónapokban „országos erdőállomány adattárában erdőként nyilvántartott terület” bejegyzést tett. A bejegyzést követően a területen nem lehet építkezni akkor sem, ha korábban volt építési engedélye a tulajdonosnak.
A változás forrásaink szerint az intézkedés a Svábhegy körzetében legalább nyolcvan ingatlant érint. A tulajdonosok között van a XII. kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint az állam is, de a többség magánszemély. Az érintettek között van például Friderikusz Sándor is, aki Alkony utca telkeivel kapcsolatban csak a földhivataltól érkezett sms-ből szerzett tudomást az erdészeti bejegyzésről.
Klemencsics András, a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője érti, miért akadtak fenn a tulajdonosok a döntésen, viszont az érintett területeken 50-60 éves faállományok találhatóak, és országos erdőállomány adattári múltjuk is évtizedes. Az erdőtörvény szerinti egy-egy terület erdőnek a természetbeni állapot alapján minősül, nem pedig az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágától függ, a bejegyzéssel ellátott területeken erdő volt a természetbeni állapotot.
Az erdészeti igazgató szerint az eltérések az ingatlan-nyilvántartás jogi szabályozása miatt alakultak ki, miután a 90-es évek elején úgy változtak, hogy a belterületi 1 ha (10000 m2) alatti földrészleteket nem lehetett művelési ágban nyilvántartani, így az egy hektár alatti erdő művelési ágú földrészletek művelési ágát a földhivatal „kivett, beépítetlen területre” változtatta. Ez azonban nem változtatta meg a területek természetbeni és ezzel jogi státuszát, állítja Klemencsics András. A 2009-ben történt ingatlan-nyilvántartási jogszabályváltozás tette lehetővé az „erdő jogi jelleg” feljegyzését azokra a földrészletekre, ahol az erdő művelési ágban való nyilvántartás nem lehetséges. Budapesten 2011-ben befejeződött az erdészeti térképek és a földhivatali térképek digitális egyesítése, ekkor váltak a területhatárok is egyértelművé, a hivatal csak a 90-es évek elején elveszett adatokat állította vissza – szögezte le az erdészeti igazgató, aki azt is hangsúlyozta, hogy szerinte nem hibáztak, mert az erdőterv megújítási eljárásokról a lakosság tájékoztatása jogszabályban előírt módon, az önkormányzat hirdető tábláján keresztül is megtörtént.
Az Index információi szerint a XII. kerületi önkormányzat fellebbezett a tulajdonában lévő telkek ügyében, Hidasi Gábor ügyvéd pedig az összes érintett nevében Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához fordult.
Hidasi közérdekű bejelentése szerint az erdészeti ingatlan-nyilvántartásba felvett földrészletek tulajdonosait méltánytalan helyzetbe hozta a hivatal, amikor tudtuk és előzetes, vagy akár utólagos értesítésük nélkül vitte végig az eljárást, és nem tájékoztatta őket, hova lehet fordulni az ügyben, milyen jogorvoslati lehetőségük van az ingatlanok adatváltozásával kapcsolatosan.
Hidasi szerint a döntés befolyásolja az ingatlan használatát, hasznosíthatóságát, és nem utolsó sorban a forgalmi értékét és forgalomképességét, a területek kártalanítás nélkül - olyan állami korlátozás alá estek, mely az Alaptörvény által minden állampolgár számára biztosított tulajdonhoz való jognak a sérelmét jelenti.