Az Emberi Erőforrás Minisztérium a múlt csütörtökön egy olyan miniszteri határozat tartalmát tette közzé, amelyből ha más nem is, az legalább kiderült hogy 16 olyan szak lesz, amelyen csak önköltséges képzés indítható. Ezekre tehát az államnak nem kell pénzt áldoznia: a diák vagy maga fizet vagy diákhitelt vesz fel.

A szakok felsorolásából első látásra is kiderült, hogy a támogatott szakok listájáról kihúzott képzések javarészt a népszerű szakok. Ez nem csoda, hiszen többségük gazdasági jellegű képzés, évek óta ezek vezetik a népszerűségi ranglistákat. A népszerű szakokat mutató 2012-es top tizes listán a kormány által kirostál szakok közül öt szerepel a 3-7 helyen. Ezek sorrendben a következők gazdálkodási és menedzsment, kommunikáció,  nemzetközi gazdálkodás, turizmus vendéglátás, kereskedelem és marketing.

A statisztikákból arra voltunk kíváncsiak, hogy az államilag finanszírozott körből kikerülő szakok a jelentkezők és a felvettek hány százalékát érintik. A jelentkezők száma leginkább az érdeklődést és a diákok jövőre leadott szavazatát mutatja - ezekről a szakokról gondolják ugyanis azt, hogy olyan diplomát ad, amellyel jól tudnak majd keresni vagy megfelelő munkát találnak (tegyük hozzá, ez nem mindig felel meg a valós munkaerőpaci trendeknek). A felvettek száma és az erre a 16 szakra felvett diákoknak az összes felvett hallgatón belüli aránya azt mutatja: hány diák képzéséről nem kell gondoskodnia az államnak, hiszen ezek a diákok maguk fizetik tanulmányaik költségét.

Mivel azt még nem lehet tudni, hogy 2013-ban hányan jelentkeznek majd, a 2012-es felvételi adatokat vettük alapul, ami alkalmas az arányok megmutatására. Ezek igencsak érdekesek.

Számításunk végeredménye ugyanis az lett, hogy erre a 16 szakra jelentkezett 2012-ben az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők 48 százaléka. A felvetteken belüli arányuk 27 százalékot tesz ki - azaz a 2012-es trendek alapján minden negyedik felvett diák képzésére várhatóan az államnak nem kell áldoznia jövőre.

A gazdasági képzések, valamint a jogász és a jogi igazgatási szak egyébként már idén is szinte csak költségtérítéses formában volt elérhető. Gazdálkodási és menedzsment, turizmus vendéglátás vagy kereskedelem és marketing szakon már idén szeptembertől is fizetniük kellett az elsőéveseknek. A 2600 felvett jogász közül mindössze 98-nak nem kellett tandíjat fizetnie. Az a poén is már tavalyi, hogy az Emberi Erőforrás Minisztérium az emberi erőforrás szakot sem tartotta állami támogatásra érdemesnek.

Tavalyhoz képest a nem támogatott szakok listáját az igencsak népszerű kommunikáció szakkal bővítették ki. Erre az összes jelentkező 6 százaléka, azaz 5006 fiatal pályázott. Amúgy a kommunikáció szakon is az volt a helyzet, hogy a többség már eddig is fizetett: az 1344 felvett hallgató mindössze 11 százaléka volt tandíjmentes.

Ha az állam oldaláról nézzük, nagyobb kiadáscsökkentés a közszolgálati szakon jelentkezik, ezen ugyanis még 2012-ben a felvettek 67 százalékát (55 hallgató) finanszírozta. Spórolnak a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakkal is, amelyen idén még a felvettek felének (159 diáknak) a tanulmányait fizette az állam. A nem támogatott körbe most bekerülő felnőttképzés, azaz az andragógia viszonylag népszerű szaknak számított: 789 embert vettek fel, akik közül 146-nak állta a tanulását az állam.

Mindent egybevéve, a 16 szak állami támogatási körből való kihúzásával összesen 1025 hallgatóval kevesebb képzési kiadása lesz az államnak. Az erre szánt összeget jobb esetben más szakokra csoportosítják át.

Az már csak érdekesség, hogy a 16 fizetős szak között láthatóan számos olyan van, amelyre amúgy magának az államigazgatásnak is szüksége lenne. A kormány által most közzétett szájbarágóban ezzel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy ennek mi értelme, sőt, úgy tűnik még csak nem is az, hogy a képzésnek van-e nemzetgazdasági haszna, el tud-e helyezkedni később a diák, hanem az, hogy ez - nem részletezett szempontok alapján - igazságos-e.

A Kis Mária nevű fiktív gimnazistának a tájékoztatóban ezt válaszolják: "Azokat a szakokat támogatja az állam ösztöndíjjal, vagyis az adófizetők pénzével, amelyeket nemzetstratégiai fontosságúnak tart. A nem támogatott szakok javarészt olyan végzettséget adnak, mellyel a munkaerőpiacon többnyire magas jövedelemmel  lehet elhelyezkedni, ezért éppen az lenne az igazságtalan, ha ezeknek az általában jól jövedelmező végzettségeknek a megszerzését támogatná az állam közpénzekből." Ezeken a szakokon tehát csak úgy lehet majd tanulni, ha a diák maga fizet vagy diákhitelt 2-t vesz fel. Ha a köz szolgálatába áll, az állam majd visszafizeti helyette a felvett hitelt.