Az Alkotmánybíróság döntését követően megtartott sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései többségének megsemmisítésére reagálva kijelentette, hogy a Fidesz tudomásul veszi a testület formai okokra hivatkozó döntését. Rogán kijelentette: készen állnak, hogy az Országgyűlés februárban kezdődő ülésszakán kijavítsák a testület által feltárt hibákat.
Arra a kérdésre, hogy egy-az-egyben átteszik-e az alaptörvény törzsszövegébe a most megsemmisített rendelkezéseket, a frakcióvezető azt válaszolta, hogy átvizsgálják a helyzetet és formai szempontok alapján mérlegelve fogják összeállítani a módosító javaslatukat. Hozzátette, hogy mivel a köztársasági elnök által alkotmányellenesnek talált választási eljárási törvényről és a regisztrációról még nem született döntés, ezért azzal kapcsolatban korai lenne nyilatkozni.
Szájer József EP-képviselő, az Alaptörvény egyik megalkotója Rogánhoz csatlakozva elmondta: egyértelmű, hogy formai eljárási okok miatt történt az Átmeneti Rendelkezések megsemmisítése. A testület azokat az elemeket rostálta ki amelyek szerinte nem felelnek meg az átmeneti rendelkezés szigorúan vett jogi fogalmának. Szájer szerint ez nem politikai természetű, hanem alkotmányjogi vita, amire az AB döntése pontot tett.
Szájer szerint az alkotmányozó hatalom jóhiszeműen cselekedett, mert eddig abban a hiszemben volt, hogy az Ár. is része az Alaptörvénynek, és ezt az első módosításba bele is foglalta. Mint mondta, nem csinálnak elvi kérdést abból, hogy az Alaptörvény törzsszövege hány részből áll, ezért oda különösebb probléma nélkül át lehet ültetni a most megsemmisített rendelkezéseket.
Az AB döntésére reagáló közleményében az Együtt 2014 arra szólította fel a kormányt, hogy a selejtesnek talált jogszabály pótlására ne folyamodjon trükkökhöz: ne csorbítsa az Alkotmánybíróság jogkörét, és ne emelje át a megszüntetett szakaszokat az Alaptörvénybe, hanem kövesse a demokratikus utat, és mondjon le az átmeneti rendelkezések mögé rejtett politikai szándékairól.