Több kormányzati tisztviselő és fideszes politikus is beszámolt az Indexnek arról, hogy az utóbbi hetekben újra előkerült az a régi pletyka, hogy Orbán Viktor kormányfő személyi változtatásokat tervez a Martonyi János vezette Külügyminisztérium élén.

Egy, az eseményeket közelről ismerő forrásunk szerint a pletyka egyáltalán nem alaptalan. A miniszterelnök ugyanis időről időre megpendíti Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a lehetőséget, hogy a külügyben is megcsinálhatná azokat a szükséges átalakításokat, amelyeket a közigazgatásban az elmúlt két évben levezényelt, és bár Navracsics mindig elhárítja a felkínált lehetőséget, Orbáné a döntés joga. A tárcák között a külügy az egyetlen, amelynek tevékenységét a kormányhoz közel álló sajtó is hosszú ideje kritizálja.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) általunk megkérdezett munkatársai kivétel nélkül azt mondták: hozzájuk is eljutottak a hírek, de a minisztérium folyosóin terjedő szóbeszéd ellenére nem tartják valószínűnek a minisztercserét. Egy minisztériumi tisztviselő ezt azzal indokolta, hogy a járási rendszer kiépítése miatt idén is szükség lesz Navracsicsra a KIM-ben. Egy másik forrásunk pedig arról beszélt, hogy szerinte a közeledő választási kampány miatt indultak be ismét a találgatások, helyezkedések a kormányzaton belül. Minisztériumi forrásunk hozzátette: Navracsics nem tájékoztatta a munkatársait arról, hogy másféle kormányzati pozíciót kapna a közeljövőben.

Pletykák Navracsicsról

Martonyi távozása, illetve Navracsics lehetséges külügyminiszteri kinevezése korábban többször is felmerült. A sajtóban hosszú ideig tartotta magát az az értesülés, hogy Martonyi 2010-ben csak két évre vállalta a tárcavezetői posztot. A Népszabadság 2011 júniusában azt írta, hogy ha Martonyi helyett Navracsics lenne a külügyminiszter, továbbra is megtarthatná miniszterelnök-helyettesi posztját, tavaly márciusban pedig azt, hogy a várható kormányátalakításokban Orbánnak fejtörést okoz, milyen feladatot adjon Navracsicsnak. A lap azt állította, hogy Orbánt zavarja, amiért minisztere nem vesz részt a kormány szabadságharcos lépéseiben, mint ahogy azt Matolcsy teszi.

Orbán tavaly májusban végül valóban hozzányúlt a kormányzati struktúrához, változtatásai azonban nem érintették KIM-et. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén Balog Zoltán váltotta Réthelyi Miklóst, a Miniszterelnökség vezetését pedig Varga Mihálytól Lázár János, a Fidesz korábbi frakcióvezetője vette át. Lázár irányításával jelentősen megerősödött a kormányfő hivatala: a Miniszterelnökséghez kerültek a külgazdasági kapcsolatok, az uniós források elosztásának felügyelete, valamint a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatal is. Varga az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lett, a Fidesz-frakció élére pedig Rogán Antal került.

Elvesztett jogkörök

A 2010-es kormányalakítás után Navracsics a legbefolyásosabb miniszternek számított, ez azonban az elmúlt két évben megváltozott. Kormánypárti politikusok szerint visszaszorulásában szerepet játszott, hogy Navracsics több kérdésben nem értett egyet Orbánnal. 2011 júniusában a Fidesz tisztújító kongresszusa előtt pedig Orbán nem támogatta, hogy Navracsicsot a kormánypárt alelnöki posztjára jelöljék. A kormányfő nem akarta, hogy a kormánytagok elnökségi háttérrel is rendelkezzenek. Navracsics alelnöki jelöltsége azért merülhetett fel, mert több fontos törvényalkotással kapcsolatos kérdés a Fidesz elnökségi ülésein dőlt el, miközben a testületnek nem tagja a jogalkotásért felelős miniszter.

A KIM maga is elvesztette számos jogkörét az elmúlt két évben. Eredetileg a tárca irányítása alá tartozott a kormányzati kommunikáció felügyelete. A Miniszterelnökség 2011 őszén Giró-Szász András kormányszóvivői kinevezésével előbb a belföldi kommunikációt, idén nyáron pedig a nemzetközi kommunikációt is átvette a KIM-től.

Veszített befolyásából a KIM azzal is, hogy 2011 év végén távozott posztjáról a tárca közigazgatási államtitkára, Gál András Levente, aki a kormányzat egyik legfontosabb tagjaként a kormányzati előterjesztéseket, a személyi döntést felügyelte. Az tárca új közigazgatási államtitkára pedig korántsem annyira karizmatikus, mint amilyen Gál volt. Kormányzati politikusok szerint a lépéseknek nem a KIM gyengítése volt a célja, hanem a gyakorlatban derült ki, hogy a kormányzati struktúra nem úgy működik, ahogy azt korábban kitalálták.

Ki lesz a jegybankelnök?

Kormányzati források szerint azonban jövőre a Külügyminisztérium mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) élén is elképzelhető változás. Ennek oka, hogy a fideszes politikusok szerint Matolcsy Györgynek van a legnagyobb esélye arra, hogy márciusban Simor Andrást váltsa a jegybank élén. Orbán álláspontja korántsem egyértelmű a MNB leendő vezetőjét illetően, és ezen várhatóan az utolsó pillanatokig nem is fog változtatni. Vezető fideszes politikusok szerint a kormányfő február előtt szinte biztos, hogy nem nevezi meg, hogy kit jelöl a jegybankelnöki posztra.

Többen elmondták, hogy a bizonytalan helyzet, és néhány jobboldali önjelölt készülődése sem zavarja viszont Matolcsyt, és az utóbbi hetekben már csapatépítésbe kezdett, hogy kedvező döntés esetén a számára megfelelő emberekkel foglalhassa el az MNB irányító posztjait. Kormányzati találgatások szerint Matolcsy távozása esetén elképzelhető, hogy Varga Mihály IMF-ügyi miniszter kerülhet az NGM élére, de vannak, akik szerint Csák János, a MOL elnöke és a Westel egykori elnöke, jelenlegi londoni nagykövet, illetve Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is szóba jöhet, mint lehetséges utód. Hivatalos döntés azonban még nem született az ügyben.

Megkérdeztük a kormányszóvivői irodát, hogy a kormányfő a következő hónapokban tervez-e újabb kormányátalakítást, illetve az új jegybankelnök kiválasztása hatással lehet-e a jelenlegi kormányzati struktúrára. Kérdésünkre annyit közöltek, hogy a légből kapott találgatásokat nem kívánják kommentálni.