Egy terepjáró elárverezése nyitott új fejezetet a bírósági végrehajtókat összefogó kamara és egy budapesti végrehajtó família között évek óta húzódó háborúskodásban. Az ország 170 önálló végrehajtóját összefogó szervezet a Zoltán család egyik tagja, Zoltán Ákos ellen indított fegyelmi eljárást, mert egy 30 ezer forintos bírság miatt félmillió forintért árverezte el a gépkocsit. A botrány miatt „kiátkozott” végrehajtó életveszélyes fenyegetéseket is kapott, aztán kiderült, hogy a magát kisemmizettnek beállító gépkocsitulajdonos forszírozta a gyors árverést. A csatabárdot eredetileg Zoltán Ákos testvére ásta ki még 2011-ben, amikor nyilvánosan „árverési hiénáknak” minősítette kollégáit.
Többször fordult a kocka a Zoltán család és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara háborújában. A három bírósági végrehajtót adó család egyik tagja, a dunakeszi körzetéért felelős Zoltán Hunor 2011-ben azzal vádolta egy parlamenti bizottság nyilvános ülésén saját szakmai szervezetét, hogy az ott szervezett liciteket árverési hiénák befolyásolják, és trükkökkel olcsón szerzik meg a kényszerből dobravert ingatlanokat, ingóságokat. A megtámadott kamara az önálló bírósági végrehajtókat, végrehajtó-helyetteseket és végrehajtójelölteket tömöríti.
Az országgyűlési képviselők előtt elhangzott kijelentést a kamara szándékos lejáratásnak ítélte, amiért jogi úton is megpróbált elégtételt venni. Az egyre durvuló jogi csatározásban a felek az ügyészség becslése szerint csak 2011-ben mintegy húsz pert indítottak kölcsönösen egymás ellen, majd egy időre ideiglenesen fel is függesztették hivatalából Zoltán Hunort. Közben Zoltánék egy kisebb csoporttal szervezetileg is elkülönültek a hivatalos vezetéstől, és létrehozták a Végrehajtók Országos Egyesületét.
A végrehajtók harca decemberben kapott újra nagy sajtófigyelmet, amikor kiderült, hogy a kamarai vezetéssel szembenálló család másik tagja, Zoltán Ákos, a főváros XX., XXI. és XXIII. kerületének bírósági végrehajtója 570 ezer forintért árusított ki parkolási bírságos tartozás miatt egy állítólag 4,5-5 millió forintot érő terepjárót. A Honda CR-V ügyéből a Blikk cikke nyomán lett nagy botrány.
Lippai László színész, az autó egykori tulajdonosa rengeteget nyilatkozott arról, hogy a végrehajtó a háza előtt zavarta le az árverést, úgy, hogy 900 ezer forintról vitte le az árat kevesebb, mint a harmadára, majd egy kukán megírva a jegyzőkönyvet elviharzott a helyszínről. Lippai szerint a jegyzőkönyvből kimaradt, hogy neki szóban azt ígérték, a vevő átveszi majd az autón lévő 3,5 milliós hitel törlesztését is. Így lényegében egy 30 ezer forintos bírság miatt elvesztette a kocsiját, és még a bankhitel is a nyakán maradt.
A Honda árverésre bocsátásának módja miatt fegyelmi eljárás indult Zoltán Ákos ellen, mondta az Indexnek Radics Csaba, a kamara revizorcsoportjának vezetője. Radics szerint Zoltán súlyos eljárási hibát vétett, mert a kocsin adóhatósági foglalás is volt, sőt egy másik bírósági végrehajtó egy másik bírósági ügyben szintén lefoglalta a Hondát: hatásköri ütközés esetén pedig nem árverezhette volna el addig, amíg nem értesített minden olyan érdekeltet a becsértékről, akinek bejegyzett joga van az autón.
Radics szerint ráadásul a decemberi nem az egyetlen eset volt Zoltán Ákos végrehajtói tevékenységében, amit a kamara kénytelen volt kivizsgálni. Egy bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint például a végrehajtó személyesen működött közre egy olyan budapesti lakásügyletben, ahol eltűnt 6 millió forint – szögezte le Radics.
A revizorcsoport vezetője azt állította, hogy az elmúlt két évben fegyelmi rekorderré vált testvértől, Zoltán Hunortól is furcsa húzás volt, hogy az igazság bajnokaként állította be magát, és a többieket vádolta hiénázással, miközben "ő maga is nepper volt". A végrehajtó ellen ugyanis indult már olyan eljárás is, ahol azt igyekeztek tisztázni, hogyan szerzett meg három éve egy árverésen szinte fillérekért egy Jaguar személyautót. Radics szerint bizonyíték van arra is, hogy szintén liciten vásárolt meg egy zalakarosi üdülőt. Egy belső információkkal rendelkező végrehajtó semmi szín alatt nem vehet részt bírósági árverésen, ez etikátlan, tűrhetetlen eljárás, és időközben a vonatkozó jogszabályok is megtiltották – jelentette ki Radics.
Fordulat akkor állt be az ügyben, amikor a terepjáró eladás körüli botrány kirobbanása után a napokban a Youtube-on nyilvánosságra került az árverésről készült hangfelvétel ötperces részlete. A felvétel tanúsága szerint a végrehajtó többször is javasolta Lippainak, hogy fizesse be a bírság összegét, vagy annak legalább egy részét, és akkor leveszik a kocsiról a foglalást. A színész azonban kijelentette, hogy nincs ennyi pénze, nem tud fizetni, sőt a havi törlesztőrészletet sem tudja rendezni. Szintén hallatszik a felvételen, hogy a magát később kisemmizettnek beállító Lippai határozottan felszólítja a végrehajtót, hogy kezdje meg az árverezést.
Zoltán Ákos az Indexnek elmondta, Lippai ügyében – ahogy a többi ügyben is – bírósági döntést kellett végrehajtania, és határidőhöz kötötten le kellett folytatnia az autó értékesítését. Itt nincs mérlegelési jog, a végrehajtó kötelezettségén nem változtat az sem, ha az adós nem akarja, itt viszont kifejezetten kérte az árverés megtartását – állította a végrehajtó, aki a sajtóbotrány idején számos durva támadást, sőt életveszélyes fenyegetést kapott, és több helyen felemlegették azt is, hogy végrehajtóként úgy meggazdagodott, hogy egy Cook-szigeteki rendszámmal futó Bentley Continentallal járt.
Zoltán szerint az ügy valójában nem a színész egyébként „lestrapált” terepjárójáról szólt, hanem egy évek óta zajló hecckampányt indítottak újra, „nem véletlen, hogy Lippai a kamara épületében tartotta első sajtótájékoztatóját”. A háborúskodás pedig lassan kezelhetetlenné és visszafordíthatatlanná válik, és az összes végrehajtó hitelességét tönkre fogja tenni.
A végrehajtó szerint a szembenállás már hat-hét éve tart, és olyan vitás ügyek miatt kezdődött, mint a zuglói székház százmilliókért történt megvásárlása, és a kamara több mint egymilliárdos éves költségvetése, ami a végrehajtások során beszedett pénzekből jön össze. A nyílt csatározásokat azóta is személyes és gazdasági érdekek motiválják.
Zoltán elmondta: a kamara tisztségviselői a terepjáró árverezése kapcsán azt állítottak róla, hogy jelenleg is fel van függesztve hivatalából, valamint hogy 200 milliót inkasszózott a kamara számlájáról, szerinte azonban ezek az állítások valótlanságok. Az igazság az, hogy az elmúlt egy évben ellene, és a végrehajtói egyesületük tagjai ellen összesen 33 fegyelmit indítottak, holott régebben egy-két eset miatt indult ilyen eljárás az egész országban.
2011-ben kis híján 196 millió forinttal csapolták meg a Végrehajtói Kamara kasszáját. A Kamara feljelentést tett a megyei bíróság mellett működő végrehajtói fegyelmi bíróságon alaptalanul beadott követelés és magánokirat-hamisítás miatt, ahol Zoltán Hunort egy másik végrehajtóval együtt elsőfokon fel is függesztették az inkasszó miatt. Kamarai források azt állították, Zoltán Hunor azért küldött nagyösszegű fizetési meghagyást, mert a családi tulajdonában lévő cég végrehajtók számára kifejlesztett szoftverét a szervezet kivette a támogatott számítógépes programok közül.
A kamara azért támogat több, okiratok előállítására képes számítógépes programot, hogy tagjai maguk választhassák ki a nekik legmegfelelőbbet. Zoltánék cége viszont állítólag közel hétmilliót kért, hogy kompatibilissé tegye saját termékét a többi, használatban lévő programmal. Az elsőfokú ítélet után végrehajtók jártak a végrehajtóknál, hogy átvegyék a végrehajtási ügyek hivatalos dokumentációját. Miután a felfüggesztett Zoltán Hunor nem volt hajlandó együttműködni, ismét sajtóügy lett abból, hogy a kollégák rendőrökkel próbálták elfoglalni az irodát. Zoltán Hunort azonban fél év után másodfokon visszahelyezték hivatalába, testvére állítása szerint pedig azóta bírósági döntés is alátámasztja, hogy jogos volt a követelés.