A Klebelsberg Intézményfenntartó Központban még folyik a felmérése annak, hogy eddig hány tanár kapott bére mellé kiegészítő jutattást az önkormányzattól. Az iskolák állami kézbe vétele után ugyanis számos helyen azt vették észre a pedagógusok, hogy eddigi kiegészítő juttatásaikat (utazási, vagy étkezési hozzájárulás, beiskolázási támogatás, ruhapénz, könyvpénz, külön jutalom, egészségpénztári pénztári befizetés) nem kapták meg, vagy ezek jövőjéről nem kaptak egyértelmű választ. Ezeket eddig az önkormányzatok biztosították, de az iskolák januári állami fenntartásba vétele után a települések egy része már nem finanszírozza ezt.

A helyzet rendezésére az oktatási államtitkárság  hétfőn egy kétértelmű közleményt adott ki. Ebben egyrészt azt írják, hogy az iskolák állami átvétele után senkinek nem csökkenhet a jövedelme, másrészt azt, hogy minden tanárt azonos béren kívüli juttatások illessenek meg, s ez a juttatás ne attól függjön, hogy milyen az adott önkormányzat az anyagi helyzete.

Első lépésben csak arra lesz lehetőség, hogy a költségvetés a cafetériát azoknak pótolja, akik ezt eddig is kapták. Ezt erősítette meg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtök reggeli nyilatkozata a TV2 Mokka című műsorában. Az államtitkár azt mondta: egyetlen pedagógus jövedelme sem csökkenhet az átállás miatt, "azt fogjuk pótolni, amit eddig kaptak és most elmaradt". Hozzátette: "nem ígérem, hogy holnapután megkapják, de itt egy egész éves juttatásról van szó, amit nem szoktak január elején odaadni". Hoffmann azt is mondta, hogy több önkormányzat továbbra is tudja fizetni a cafetériát, így ott az állam nem lép közbe.

Ezzel azonban egyáltalán nem lesz egységes a tanárok jövedelme. A cafetéria évi 30 ezertől 200 ezer forintos pluszt jelent azoknak, akik ezt kapják, de ilyen szerencséje csak a tanárok kisebb részének volt eddig is. Így továbbra is jelentős különbségek maradhatnak a tanárok jövedelmében attól függően, hol dolgoznak. Ritka például, hogy a hátrányos helyzetű régiókban dolgozó tanároknak járt volna cafetéria, hiszen az ottani önkormányzatok eddig sem tudtak adni béren kívüli juttatást.

Forrásaink szerint  a jelen helyzetben nincs arra lehetőség, hogy minden, immár állami alkalmazottnak számító tanár egységesen kapjon béren kívüli juttatást, ezt ugyanis nem engedi meg a már elfogadott 2013-as költségvetés. Úgy tudjuk, az oktatási tárca elsősorban abban bízik, hogy idén szeptembertől mégiscsak be tudják majd vezetni a pedagógusok életpálya-modelljét. Ez a korábbi bejelentések szerint 30-50 százalékos béremelést jelentene a tanároknak, egységesítené a bérezést, így már a béren kívüli juttatások nagy részére sem lenne szükség.

A tanárok állami alkalmazottá tételének épp az a lényege, hogy a fizetéseket egységes feltételek alapján határozzák meg, de egyáltalán nem konkretizálták, hogy ez mikor történik meg, mondta az Indexnek Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője. A sztrájkkészültségben lévő szakszervezet pénteken ismét tárgyal a tárcával, amellyel már közel jutottak a megállapodáshoz. A megállapodásba szeretnék belevenni, hogy a tanároknak eddig adott cafetériát továbbra is garantálják, és tegyék lehetővé, hogy ezt az önkormányzatok is fizethessék. Galló Istvánné arra is felhívta a figyelmet, hogy a Munka törvénykönyve szerint annak a pedagógusnak, aki a település közigazgatási határán kívülről jár be dolgozni munkahelyére, a munkáltató, jelen esetben a Klebelsberg-központ, köteles 80-85 százalékos utazási támogatást fizetnie.