A Fidesz és az MSZP is az önkormányzatokra bízná, hogy hivatalaikra kitűzik-e a székely zászlót, vagy sem. A XXII. önkormányzat hétfőn jelentette be: mivel Erdélyben büntetés járhat érte, jövő héten szolidaritásból kitűzik a lobogót. A kezdeményezéshez egyelőre nem csatlakozott magyarországi település, de Székelyudvarhelyen megköszönték a gesztust.
A XXII. kerületi önkormányzat arra kéri a magyarországi településeket, hogy tűzzék ki hivatalaikra a székely zászlót, szolidaritásuk jeleként – írta hétfői közleményében Szabolcs Attila fideszes polgármester, illetve Németh Zoltán, a kerület fideszes parlamenti képviselője. A lépést azzal indokolták, hogy a székelyföldi önkormányzatok vezetőit pénzbírsággal fenyegetik, ha a zászlót kitűzik.
Az önkormányzat sajtóosztálya kedden az Indexnek azt mondta: jelenleg még nincs kitűzve a polgármesteri hivatal épületére a zászló, ezt február 5-én délelőtt egy hivatalos ünnepségen teszik meg. Az ünnepségre a tervek szerint olyan polgármestereket akarnak meghívni, akik mindhárom erdélyi magyar pártot képviselik, az RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártot, illetve az Erdélyi Magyar Néppártot. Keddig más önkormányzat nem jelezte, hogy csatlakozott volna a kezdeményezéshez - közölte a budafok-tétényi önkormányzat.
Ezzel kapcsolatban megkerestük az V. és a VIII. kerületi önkormányzatot, előbbit Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, utóbbit Kocsis Máté, a kormánypárt kommunikációs igazgatója vezeti. Egyelőre csak a Józsefvárostól kaptunk választ, azt írtak: az ügyben eddig semmilyen megkeresés nem érkezett hozzájuk. A Fidesz pedig annyit közölt: nincs álláspontjuk az ügyben, az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozik, hogy milyen zászlót tűznek ki.
„Sok gőz a sípra, kevés a hengerekre” – mondta az Indexnek Török Zsolt, az MSZP szóvivője. Ezzel arra utalt, hogy a lépés azért jellemző a Fideszre, mert a kormánypárt a kommunikációra, a látványos akciókra koncentrál, nem pedig a kormányzásra. Török hozzátette: a kezdeményezést azonban jónak tartja, fontos a kulturális hagyományok ápolása. Arra a kérdésünkre, hogy az akcióhoz csatlakoznak-e szocialista vezetésű önkormányzatok, Török azt felelte: ez az adott önkormányzatoktól függ, szerinte jelenleg fontosabb problémáik vannak a településeknek. Példaként említette, hogy a költségvetés jelentős összegeket vont el az önkormányzatoktól, az iskolások állami kézbe adása pedig nehézségekkel jár.
Gémesi Ferenc, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) azt mondta: az erdélyi magyarsághoz fűződő viszonyt nem az határozza meg, hogy egy település kitűzi-e a székely zászlót vagy sem. Hozzátette: a zászló azonban erősíti a magyarság összetartozását. Gémesi Antall József korábbi kormányfőt idézte, aki azt mondta, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. A MÖSZ vezetője ezzel arra utalt, hogy Szabolcs Attilával együtt az MDF-ben kezdtek politizálni, ebben a kérdésben pedig egyetértettek a volt kormányfővel.
A székelyudvarhelyi önkormányzatnál az Indexnek azt mondták, hogy még nem hallottak a kezdeményezésről, és a XXII. önkormányzat sem kereste meg őket. A budafok-tétényi kezdeményezésről azt mondták: köszönik, hogy az anyaország kiáll mellettük, és számon tarják őket. Szerintük a székely zászló használata alapjog, és nem kéne, hogy zavarjon bárkit.
Az ügy hátteréről az önkormányzat azt mondta: tavaly év végén Kovászna és Hargita megye prefektusai arra kérték a helyi önkormányzatokat, hogy a román zászlón kívül más zászló ne legyen kint a polgármesteri hivatalok épületein. Ettől csak különleges estekben lehet eltérni, például március 15-én ki lehet tűzni a magyar zászlót. A székelyudvarhelyi városházán ennek ellenére jelenleg is ki van tűzve a székely lobogó. "Amíg bűntetetésben nem részesül az önkormányzat addig kint is marad" - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.
A székely zászló kinézetéről 2004 januárjában döntött a Székely Nemzeti Tanács, a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet. A zászlót Kónya Ádám tervezte, előzménye pedig egy 1601-ből való lobogó, amelyet Székely Mózes erdélyi fejedelem katonái használtak a goroszlói csatában. A zászlók Habsburg hadizsákmányként kerültek Prágába, és a 19. század végén kezdtek csak újra foglalkozni velük a Turul című folyóiratban.
Korábban egy vörös-fekete zászlót is azonosítottak székely zászlóként, amelyen szintén ott a hold és a nyolcágú csillag. Azt a típust a 20. század második fele előtt nem használták, a kommunizmus idején a Magyar Autonóm Tartomány jelképe volt.
A következő parlamenti választáson szavazhatnak először a nem magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok, így a magyar pártoknak először kell kitalálniuk, hogy milyen kampánytechnikát alkalmaznak a szomszédos országokban. Az MSZP január közepén el is kezdte a felkészülést a választásokra, Mesterházy Attila pártelnök Kolozsváron elnézést kért a határon túli magyaroktól amiatt, hogy a 2004-es népszavazás előtt a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A Fidesz információink szerint egyelőre nem kezd látványos akcióba, a kormánypárt először a kettős állampolgárok számának növelésére koncentrál.