A januárban végzett reprezentatív felmérés szerint tízből négy magyar felnőtt egyetlen menedékkérőt sem engedne be az országba, öten mérlegelnék a választ, és csupán egy válaszadó támogatná minden menedékkérő igényének pozitív elbírálását.

A közlemény idézi Sík Endrét, a Tárki vezető kutatóját, aki kiemelte: két évtizede vizsgálják a felnőtt magyar lakosság véleményét, és a legnépesebb csoport mindig a mérlegelőké volt, utána kissé lemaradva a mindenkit elutasítók, azaz az idegenellenesek csoportja következik, és a legkisebb minden évben az idegenbarátok aránya.

Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedése után előbb valamelyest ingadozott, majd 2002 és 2011 között kisebb elmozdulások mellett (24-33 százalék) meglehetősen stabil volt az összkép. A 2012-es magas, 40 százalékos értékhez képest 2013-ra az idegenellenesség 36 százalékra csökkent, de így is kismértékben magasabb, mint a 2002 és 2011 közötti 32 százalék.
Az országon belül az átlagos 36 százaléknál Közép-Magyarországon magasabb (48 százalék), a budapestiek között viszont alacsonyabb (25 százalék) az idegenellenesség szintje.