Bankhitelből – vagy ha van, saját pénzből – az év végéig meg kell vásárolniuk az összes hazai gyógyszertár minimum 25 százalékos tulajdonrészét az ott dolgozó patikusoknak. A tulajdonos cégek természetesen maguktól nem adnák el a vállalkozásokat, és a patikusok jelentős része sem szívesen adósodna el hosszú évekre, és venne a nyakába vagyoni felelősséget. Választásuk azonban nem lesz: ha nincs adás-vétel, a munkahely is megszűnik. A kormány 10 milliárdos kerettel, állami kamattámogatású diákhitelszerű konstrukciót készít elő a gyógyszerészeknek. Az Európai Bizottság már értesítette a kabinetet, hogy az üggyel kapcsolatban eljárást indít.
Újabb uniós kötelezettségszegési eljáráshoz vezethetnek a kormány patika-kisajátítási tervei.
Több százezres nagyságrendű havi törlesztő részlettel kalkulálhatnak a következő évekre azok a gyógyszerészek, akiknek a következő hónapokban bankhitelből kell majd kivásárolniuk munkahelyük tulajdonjogát az eddigi cégtulajdonostól.
A 2010-ben módosított gyógyszerforgalmazásról szóló törvény előírja, hogy az országban működő közel 2400 gyógyszertárban mindenütt biztosítani kell, hogy az úgynevezett személyi jogos patikusok és az üzletben dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányada 2014. január 1-ig meghaladja a 25 százalékot, 2017. január 1-ig pedig az 50 százalékot. Amennyiben ez nem történik meg, és a cégbíróságon nem vezetik át időben a változást, a gyógyszertárat be kell zárni.
A tulajdonszerkezet törvénnyel kikényszerített átalakítását a kormány azzal indokolta, hogy káros volt a 2006-2010 közötti gyógyszerpiac liberalizáció, továbbra is jelentős területi egyenlőtlenség jellemezi a gyógyszerekhez való hozzáférést, és természetesen az állami kontroll sem biztosítható ebben a formában. Tény, hogy a Fidesz ellenzékben is elszánt támogatója volt a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, és már 2006-ban népszavazással védte volna a patikusokat a szabad gyógyszerárusítás réme ellen. Orbán Viktor utoljára tavaly nyáron, egy zuglói patikában tartott konzultáción ígérte meg a kamarai vezetőknek, hogy a kormány pénzügyi segítséget nyújt a gyógyszertárak „visszavásárlásához”, egyúttal jelentősen gyorsítani is fog a folyamaton.
Az Index információi szerint a kormányzat egy átfogó tulajdoni vizsgálat alapján arra jutott, hogy a működő gyógyszertárak mintegy felében, körülbelül 1200 helyen nincs meg a gyógyszerészek többségi tulajdona, sőt 600-650 gyógyszertárban még a 25 százalék sem biztosított. Úgy tudjuk, hogy a kormány egy tavaly novemberi ülésen határozott arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hosszúlejáratú hitelével fogják lehetővé tenni, hogy a gyógyszerészek ezeken a helyeken is üzlettulajdonossá váljanak. A megoldást egy legalább 10 éves futamidejű, kedvezményes kamatozású konstrukcióban látják, amely alapjaiban hasonlíthat majd a kötött felhasználású diákhitel II.-höz.
Az egész műveletre az MFB-nek egy 10 milliárdos nagyságrendű patikalapot kell létrehoznia, amelynek a fele megy majd az idei célkitűzés, a 25 százalékos szint elérésére.
A számok azt jelzik, hogy a kormányzati tervek szerint összességében nem több, mint 8-9 milliót szánnának egy-egy patika 50 százalékos tulajdonrészére. A kormányzat azt állítja, hogy a keret nagyságának meghatározásához az egységes vagyonértékelés mellett a piaci becsléseket és a gyógyszertárak forgalmi adatait is figyelembe vették.
A tulajdonosok természetesen a kisajátítással azonos hatású intézkedésnek tartják az ágazat törvénnyel kikényszerített átalakítását. Szerintük a törvény korlátozza a tulajdonosok autonómiáját, a tulajdonnal való szabad rendelkezést, a tulajdon hasznosítását és a haszon békés élvezetét.
Az Európai Bizottság már tavaly jelezte a kormánynak fenntartásait a a gyógyszertárak tulajdonjogának átalakításra vonatkozó magyar szabályozással kapcsolatban. Információink szerint a napokban az EU pilot eljárását el is indították, és a kérdéseket megküldték Brüsszelből.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinetje az Index kérdésére megerősítette, hogy az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága január 15-én valóban kérdéseket intézett a magyar kormányhoz. Az államtitkárság szerint a kérdések a bizottság és a hivatalos magyar szervek közötti szakértői szintű egyeztetése keretében érkeztek.
A bizottság megkeresése „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítására vonatkozik”. A válaszokról az EMMI szerint jelenleg is egyeztetések zajlanak.
A kormánynak két hónapja van, hogy megküldje válaszait a bizottságnak. Amennyiben a bizottságot nem győzik meg a kabinet válaszai, abban esetben az unió várhatóan újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
Az európai országok többségében nincs teljes tiltás a gyógyszertárak többségi és a nem gyógyszerész tulajdonlását illetően. Bár többek között Németország és Franciaország szigorúbb szabályozást épített ki, Nagy-Britanniában, Hollandiában valamint a környező országokban (Ausztriától a Baltikumig) engedik a nem szakmabeliek vállalkozását a területen. Patikapiaci szakértők szerint Magyarország nem csak azért jár külön utakon, mert az általános trendekkel szemben tovább szigorítja a szabályozást, hanem azért is, mert semmilyen biztosítékot nem ad az eddigi struktúrák fenntartására. Számos magyar tulajdonú vállalkozást rendkívül hátrányosan érint, és munkahelyeket veszélyeztet, hogy a törvény a jelenleg működő cégek tulajdonosi viszonyait bolygatja, de a vállalkozókkal nem egyeztet az átalakítás menetéről.