A vízgyűjtőkön általában növekvő hómennyiség a Sajó-Hernád rendszerében kimondottan komoly mértékű hóvíztartalom-változást okozott. Az elmúlt hét végén 25-30 cm friss hó hullott az egyébként is sok havat tároló területekre. A vízügy folyamatosan figyeli és értékeli a helyzetet.

A Sajó határon túli területén 120 millió m³ víztartalmú hó hullott, 50 százalékkal növelve az eddig is maximum fölötti hóvíztartalmat. Itt elsősorban a márciusi-áprilisi árvíz lehet veszélyes, mivel a folyó vízgyűjtői viszonylag alacsonyabb hegyen találhatók.

A másik kiemelkedő növekedés a Hernád vízgyűjtőjén következett be, különösen jelentős a felső részvízgyűjtőjén, illetve a legjelentősebb felső mellékágán, a Gölnicen (Hnilec). Utóbbin gyorsabb lehet leolvadás a 700 m körüli térszint miatt. A 133 millió köbméteres emelkedéssel 354 millió m³-re nőtt hóvíz-mennyiség meghaladta az 1999 évi eddigi maximum 163 százalékát.

A Bódvánál is a korábbi maximum fölé ment a hómennyiség, ahol a leghamarabb és leggyorsabban leolvadhat a hó. Meg kell még említeni az Ipolyt, ahol az eddig mért második legnagyobb maximumot (319 millió m³) mérték, az előző 400 millióval szemben. A Dráva vízgyűjtőjén is elérte a hótömeg víztartalma 4 km³-t (4 milliárd m³), ami a 2009-ben észlelt 4,8 km³ után második legnagyobb téli érték.

A három észak-magyarországi folyón (Sajó, Bódva, Hernád) elenyésző az esélye, hogy fokozati szint alatt vonul le az olvadó hótömeg. Lassabb, esőzésmentes olvadásnál is másodfok feletti vízállással számolhatunk. Olvasztó eső mellett a harmadfokot is meghaladó árhullámra lehet felkészülni. A Dráva esetében – a magas hegyvidék miatt – kevésbé intenzív olvadás lehetséges, de itt sem kizárt az esőzéssel párosuló leolvadás.

Egy nagyobb árvíz kialakulásához több tényező együttállása kell. Komoly árvízveszély akkor lehet, ha tavasszal hirtelen felmelegedés jön, ráadásul csapadékkal kísérve. Ha ez nem következik be, hanem nappal olvad, éjszaka pedig fagy, akkor szinte jelentősebb árhullám nélkül eltűnhet a hó a hegyekből.

Nincs különösebb növekedés a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein. Az előbbinél a vízgyűjtő területen tárolt hóvízkészlet mennyiség kismértékben meghaladja az átlagosat, a Tisza esetében pedig ezek az értékek átlagosak.

A vízügyi igazgatóságok elvégezték az árvízi létesítmények, a töltések, a gátak, a zsilipek, a szivattyútelepek, csatornák, felülvizsgálatát, a létesítmények üzemképesek. A vízügyi szakemberek felkészültek a tavasszal várható ár- és belvízvédekezésre, a védelmi terveket aktualizálták, és átdolgozták az eddigi legnagyobb vízállásokra. A raktárakban megfelelő mennyiségű védelmi anyag és eszköz van (homokzsák, fáklya, fólia, szivattyú stb.)

Felveszik a kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal, társszervekkel és folyamatosan tartják a kapcsolatot a külföldi szakemberekkel, mivel a magyarországi folyók vízkészletének 96 százaléka külföldről érkezik.